Olvadás: nem kell komolyabb árvízveszélytől tartani Zalában

- Az időjárás függvényében a Kerka évente három-négy alkalommal kiönt a medréből, ám a levonuló árhullám általában olyankor is a gátak között marad - sorolta. - Problémát ritkábban okoz, 1998-ban volt árvíz a községben, valamint a nagyobb murai áradások esetén kellett védekeznünk. Most úgy ítéljük meg, nincs mitől tartanunk.

Hasonló véleményt fogalmaz meg a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság műszaki igazgatóhelyettese, Gaál Róbert, aki érdeklődésünkre többek között arról számolt be, hogy a Zala vízgyűjtő területén jelenleg 8-15 centiméter vastagságú a hó, a Mura mellett ennél egy kicsit több.

- Sokkal többet árul el az úgynevezett vízegyenérték, ami azt mutatja meg, milyen mértékű csapadéknak felel meg a hótakaró - folytatta Gaál Róbert. - A méréseink alapján maximum 40 milliméterrel lehet számolni, s ha ehhez hozzávesszük, hogy a hét végére a meteorológiai előrejelzés maximum 10 milliméternyi csapadékot ígér Zala területére, még úgy sem kell áradástól tartani. Mindezt természetesen globálisan kell értelmezni, ugyanis az előfordulhat, hogy a nem megfelelő mederállapotú kis patakokban a hóolvadás után uszadék-dugók keletkeznek, s emiatt kiöntenek.

A műszaki igazgatóhelyettes a belvízveszélyről is szólt, elmondása szerint csupán a Kis-Balatonnál volt szükség első fokú készültség elrendelésére, ott kilenc szivattyútelep napi 70-80 köbméter vizet emel át.

Balogh István, a Zala Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Földművelésügyi Igazgatóságának vízgazdálkodási főfelügyelője úgy véli, a belvíz nem okoz komoly mezőgazdasági károkat. Az úgynevezett völgyfenéki szántótáblákon előfordulhat, hogy a belvíz foltokban megjelenik, a gazdák azonban ezt egyénileg is tudják kezelni. A Kis-Balatonnál sem a mezőgazdaság miatt kell védelezni, hiszen a víz többségében nem hasznosított réteket és erdőket önt el, inkább a területen átvezető főút miatt van rá szükség.

- A kora tavaszi, de a később jövő virágoknak is kifejezetten jót tett a sok hó - mondja Lelkes András, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őre. A hótakaró megvédte a növényeket a hideg-től, a remélt lassú olvadás miatt pedig talán lesz ideje a nedvességnek beleszivárogni a földbe. Ha ez megvalósul, igazi virágpompát remélhetünk tavaszra.


BELVÍZ, BELVÍZRENDSZER
Belvíz akkor keletkezik a talaj felső rétegében, ha a talaj szabad pórusai vízzel telítődnek, jellemzője, hogy helyben képződik a kedvezőtlen meteorológiai és vízjárási tényezők hatására: hirtelen hóolvadásból, csapadéktevékenységből, de keletkezhet magas talajvízállásból is, amikor a talajvíz kilép a felszínre. A belvízrendszert a mikrodomborzat, a mesterséges vonalak (utak, vasutak), ill. a belvízművek kisebb részekre, öblözetekre oszthatják. Magyarország síkvidéki területein 83 belvízrendszer van.