Hegemón párturalom fenyeget?

 - Miért éppen most kötelezi el magát az MDF-fel? Sok botrányt élt meg a párt az utóbbi időben, és ideológiai válság is kialakult Bokros Lajos színre lépése miatt.

- Politikai szerepet azért vállalok, mert súlyosnak ítélem a jelenlegi helyzetet, úgy látom, a harmadik köztársaság megszűnésével is számolni kell kétharmados többség esetén. És bár 1993-ban különváltak útjaink, számomra az MDF-en kívül más párt szóba sem jöhet. Egyébként az MDF 94 óta folyamatosan küzd a kiválásokkal, morzsolódásokkal és a belső harcokkal, ám az utóbbi időben emögött a Fidesz tudatos beolvasztó törekvései álltak. Ami pedig Bokros Lajost illeti, az ő EP-listavezetői, majd miniszterelnöki jelölése új lendületet adhat az MDF-nek. Tény, hogy ez is megrázta a pártot, s most az SZDSZ-szel folytatott tárgyalások miatt alakult ki hasonló helyzet, de csupán annyi történik, hogy újból nyit a fórum a liberalizmusra, hiszen az MDF eredetileg is konzervatív liberális erőként határozta meg magát.

- Mégis azok a régiek hagyják el a pártot, akik az antalli elvekhez kívántak hűek maradni. Nem érzi úgy, hogy a konzervatív imázst éppen most adja fel az MDF?

- Emlékeztetnék rá, hogy Antall József nemzeti elkötelezettségű, az európai egységben hívő liberális kereszténydemokratának titulálta saját magát. Az MDF liberális arculata azonban idővel elhalványult, így a 89-90-es platformhoz tér most vissza a párt. Nekem egyébként az a benyomásom, hogy éppen a régiek jönnek vissza, Roszik Gábortól Katona Tamáson át Király Zoltánig, és jómagam is közéjük tartozom.

- Az MDF és az SZDSZ választási együttműködésével kapcsolatban egyes sajtóorgánumok felvetették, hogy az ön képviselőjelöltségét Gyurcsány Ferenc finanszírozza. Kap pénzt ön, vagy a párt a volt miniszterelnöktől?

- Hogy pontosak legyünk, az Index és a Magyar Hírlap tette közhírré ezt a rágalmat, ami minden alapot nélkülöz. A minap bejelentettem, hogy személyiségi jogi pert indítok e sajtótermékek és a rágalmat hirdető Fidesz ellen. E támadás része a lejárató kampánynak, amivel el szeretnék érni, hogy az MDF ne tudja magát demokratikus középként, a populizmus és a szocialista semmitmondás közötti harmadik erőként meghatározni. Az SZDSZ-szel folytatott tárgyalásoknak egyébként nem vagyok részese, ám a cél nyilván az, hogy minél szélesebb támogatottsága legyen a Bokros-féle programnak.

- Nemrég jelent meg Orbán Viktorról írt második portrékötete, amelynek fő megállapítása, hogy Orbán a parlamentáris demokrácia felszámolására készül. 2010-et írunk, az EU közepén élünk. Nincs e kijelentésben némi paranoia?

- A paranoia olyasmi, amikor az ember monomániásan ismételget egy fixa ideát, és érvekkel nem lehet tőle eltántorítani. Ebben a 450 oldalas könyvben kizárólag érveket vonultatok fel, konkrét Orbán-szövegekre hivatkozom, pontos lábjegyzetekkel, forrásmegjelölésekkel. Látható, hogy az utóbbi idők Orbán-nyilatkozatai teljesen ellentétesek a korábbiakkal, és politikai gyakorlata is radikálisan megváltozott. Például, milyen parlamentáris politikus az, aki 3,5 évig nem szólal meg a parlamentben, aki utcai ultimátumot ad az országgyűlésnek, aki miniszterelnökként háromhetire ritkítja az üléseket?

- Ám mindez belefér a demokrácia kereteibe.

- Félreértés ne essék: szó sincs róla, hogy valamiféle diktatúra vagy egypártrendszer létezhetne Magyarországon. Én csak azt mondom, ha kétharmados többségbe kerül Orbán, akkor alkotmányjogi és anyagi eszközökkel, médiabefolyással hegemón pártstruktúrát alakíthat ki, bebetonozva a kormánypártot. Így működött a magyar parlamentarizmus 70 évig, a dualizmus idején és a Horthy-korban. Az Európai Unió pedig nem szólhat bele abba, hogy Magyarországon milyen az elnök jogköre, milyen választási szisztémát vezetnek be, vagy hány tagja van az alkotmánybíróságnak. Nézzünk keletebbre: Ukrajnában, Oroszországban és Európán kívül is több helyütt megvannak az alkotmányos intézmények, de plurális demokráciáról nyugati értelemben nem beszélhetünk. Attól tartok, Magyarország át fog csúszni ezen a határon.

- Félreértés ne essék: szó sincs róla, hogy valamiféle diktatúra vagy egypártrendszer létezhetne Magyarországon. Én csak azt mondom, ha kétharmados többségbe kerül Orbán, akkor alkotmányjogi és anyagi eszközökkel, médiabefolyással hegemón pártstruktúrát alakíthat ki, bebetonozva a kormánypártot. Így működött a magyar parlamentarizmus 70 évig, a dualizmus idején és a Horthy-korban. Az Európai Unió pedig nem szólhat bele abba, hogy Magyarországon milyen az elnök jogköre, milyen választási szisztémát vezetnek be, vagy hány tagja van az alkotmánybíróságnak. Nézzünk keletebbre: Ukrajnában, Oroszországban és Európán kívül is több helyütt megvannak az alkotmányos intézmények, de plurális demokráciáról nyugati értelemben nem beszélhetünk. Attól tartok, Magyarország át fog csúszni ezen a határon.

 Debreczeni József az elsô parlamenti ciklusban az  MDF országgyűlési képviselője volt, majd szakított az aktív politizálással és publicistaként, politikai elemzőként vált ismertté. Antall József, Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc miniszterelnök életrajzát is megírta. Bár a kilencvenes évek közepén Orbán tanácsadói stábjának tagja volt, 2002 óta a Fidesz-elnök kemény kritikusa. A nemzeti liberális értékrendet vallja magáénak.

Választás 2010  - Lapozzá át vonatkozó dossziénkat!