Staféta

2024.05.31. 15:00

Amatőr bokszban Európa-bajnokságon is szerepelt Szekeres László

Folytatjuk a sportolók emlékeit felelevenítő népszerű sorozatunkat. Múlt héten Szalai Kata a stafétát Szekeres László egykori ökölvívónak adta át, arra kérve, elevenítse fel a számára legemlékezetesebb nagykanizsai sportpillanatot.

Benedek Bálint

Szekeres László akrobatikából lépett a ringbe, úgy érzi jól döntött Fotó: Szakony Attila

- A nagykanizsai Hevesi-iskolába jártam és már első osztályos koromtól kezdve Gajcsi József edzőnél szertornáztam és akrobatikáztam szinte az általános iskola végig - mesélte László. - A tréningek kemények voltak, hiszen 14 órától egy óra szertorna volt, amit akrobatika követett. Aztán a baráti társaságom egyik tagja eljárt a Kanizsa Box Klubba akkor még a néhai Korpics Miklóstól tanulni. Aztán egyszer elmentem megnézni, milyenek az edzések, végül megtetszett és ott maradtam. Viszont ekkor még nem hagytam abba a több sportot sem, közben becsületesen jártam a Józsi bácsihoz, amikor ott végeztem jöhetett a box. Nyolcadikosként ez eléggé fárasztó időszak volt, ezért eldöntöttem, hogy a számomra férfiasabb sportágnak gondolt ökölvívás mellé teszem le a voksomat. Jól döntöttem, hiszen már akkor jó eredményeket szereztem és persze Korpics Miklós mellett Varga István is biztatott, hogy nekem a ringben a helyem.

Szekeres László jól emlékszik az első meccsére, amit a Vécsey-iskolában (ma Nagykanizsa Tankerületi Központ) rendeztek. Egy pécsi ellenfele volt, végigbokszolta a négy menetet és pontozással győzött. Szerinte a trénerei látták benne az eltökéltséget, az akaratot, hogy bátran a szorítóba lép és megy előre, egy pillanatra sem adja fel, küzd.

- Jó érzéssel töltött el, hogy a kemény edzéseknek megvan a jutalma, hiszen meghívásos viadalokon, régiós kupákon és különféle nívós emlékversenyeken a legjobbak között szerepelhettem, nagyon gyakran a döntőben bokszolhattam - folytatta. - Így juthattam el 63,5 kilogrammos súlycsoportban a kadet magyar bajnokságra, ahol 1998-ban bajnoki címet szereztem és a legkiemelkedőbb sportolónak is megválasztottak. Majd a következő évben is megvédtem a címemet, sőt akkor még Zala megye legjobb ifjúsági korú fiú sportolójának járó elismerést kaphattam meg. Ekkor a remek eredményeimet látva a magyar válogatott keretébe is meghívtak, majd 1999-ben a junior Európa-bajnokságon léphettem szorítóba a horvátországi Rijekában. Nem volt szerencsém, hiszen éppen azzal az erős, nagyon jól felkészült horvát sráccal kerültem össze, aki ebben a súlyban megnyerte a kontinensviadalt. Ettől függetlenül jól helytálltam, hiszen csak pontozással tudott megverni. Jobbtól nem szégyen kikapni, abból tanulhat a sportoló.

László hozzátette: a lendülete megmaradt, kitartott, imádott a ringben lenni, 250 amatőr meccsen küzdött. Később 67 kilogrammban is bokszolt, nagyon sok érmet, nagyon gyakran arany került a nyakába. Heti háromszor járt edzésekre, alázattal dolgozott, szerencsére sok sikerélmény érte. Sokat köszönhet az edzőinek, akik a pályafutása alatt végig látták a tüzet a szemében.

- Aztán új kihívásokra vágytam, szerettem volna másutt is kipróbálni a tudásomat és 2006-ban a profi box felé vettem az irányt - így a sportoló. - Adódott egy visszautasíthatatlan lehetőség, amikor egy menedzser többünket felkeresett, miszerint van lehetőségünk abban a világban is kipróbálni magunkat. Teljesen más helyzet fogadott, ott hat menetben kellett bizonyítani immár fejvédő nélkül. Eltérő felkészülést is igényelt. Élménynek mindenképpen jó volt, viszont a megélhetést nem biztosította. Bejártam Európát, szinte minden országban bokszolhattam, sokat főleg Olaszországban, hiszen a menedzserem onnan származott. Összesen 45 mérkőzést vívtam 70-75 kilogrammban, ebből 11 győzelem, ebből két kiütés, valamint 4 döntetlen és 30 vereség. Élményekből így akadt szép számmal, például 2012-ben bokszoltam Kovács Attila "Viperával", akitől pontozásos vereséget szenvedtem. De olyan olasz sportolóval is, aki Európa bajnok volt, viszont eléggé megnehezítettem a helyzetét azzal, hogy folyamatosan küzdöttem. Csak nagy nehezen győzött le.

Végül Szekeres László 2015-ben végleg abbahagyta az aktív karriert, hiszen átgondolta, hogy ennyi ütésváltás hosszútávon nem tesz jót az egészségének. Közben megszülettek a lányai is, szeretett volna a magánéletére is koncentrálni. Szobafestő iskolát végzett, viszont jelenleg egy rendvédelmi szervnél dolgozik főállásban. A bokszot nem hagyta abba, hetente azért néhány alkalommal eljár edzésekre, de versenyeken már nem indul.

Szekeres László a stafétát Farkas József egykori kosárlabdázónak és testnevelőnek adta át.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában