Ismerd meg, hogyan próbálkoznak az online csalók!

- A kár értéke az év végére elérheti a 9 milliárd forintot is. Az adathalász csalók többféle módon próbálkoznak meggyőzni bennünk. Például felhívnak a bank nevében, hogy gyanús utalást észlelnek számlánkon, és emiatt kérik a segítségünket. Általában olyan „víruskereső” szoftverek telepítését javasolják telefonunkra, laptopunkra, számítógépünkre, amelyek egyébként távoli elérést biztosítanak az interneten keresztül. Ha ezt megtesszük és jóváhagyjuk a program működését, akkor tulajdonképpen utat nyitunk a külvilágnak. Az elkövetők innentől kezdve hozzáférhetnek a net bankunkhoz, látják mit írunk be, mi a jelszavunk, valójában azt csinálnak a pénzünkkel, amik akarnak. Meg tudják változtatni a belépési kódokat, a másodlagos SMS-azonosítást is. Kérnek próba tranzakciót is azzal az ürüggyel, hogy biztonságos számlára teszik át pénzünket, míg a „támadást” elhárítják. A gyanútlan áldozatok sajnos ezt meg is teszik, és soha nem látják viszont a csaló bankszámlájára elutalt pénzüket.

Az ilyen fajta csalásnak az a lélektana, hogy az ember tudatállapota kissé beszűkül, ha megtakarított pénzét veszélyeztetve érzi. Az ilyen helyzetekben az emberek egyből közreműködőek lesznek. Ezt használják ki a csalók, mutatott rá a bűnmegelőzési alosztály vezetője.

- Nem gondolják át azt, hogy bankjuk a bankkártyához tartozó adatokat, kódokat nem nagyon kérheti és nem is kéri. Ha bank gyanúst mozgást észlel számlánkon, akkor nem hív fel telefonon, hanem leállítja a tranzakciót, s más módon közli ezt. Sajnos, igen nagy probléma, hogy az emberek ilyen könnyen hagyják, hogy megfosszák a pénzüktől őket. Ilyenkor felvetődik a kérdés, kinek a felelőssége ez.

A bankszámlához hozzáférés másik felülete az online eladások különféle apróhirdetési oldalakon. Az eladni kívánt tárgyra szinte azonnal jelentkezik egy csaló, és felajánlja, hogy a csomagküldőn keresztül előreutalással rendezi az árát. Küld egy hamis linket, amelyen keresztül bankfiókunk kiválasztását javasolja. Ezzel együtt megadjuk a lehetőséget banki adataink hozzáféréséhez. Szemünk láttára fosztanak meg pénzüktől ahelyett, hogy mi kapnánk meg bankszámlánkra a tárgy vételárát.

Az adathalász csalók módszerre a tartozással való riogatás is a szolgáltatók honlapjának általuk leklónozott oldalán. Ezek teljesen úgy néznek ki, mint az eredetiek. Hamisságuk csak az URL-sávban lévő betűkombinációból derül ki, hívta fel a figyelmet Tóth László.

- Érdemes lenne erre a sorra ránézni, mert egyből látszik, hogy ez például nem az e.on honlapja. A tartozás kiegyenlítésére linket küldenek ezeken az ál-honlapokon gyakran hétvége, vagy az ünnepek előtt, és azzal fenyegetnek, ha nem rendezzük azonnal a tartozásunkat, kikapcsolják a gázt, a villanyt és az internetet. Ezek nem nagy összegek, tíz-, húsz-, harmincezer forintok, de akit érint, annak bizony az. A csalók azt használják ki ezekben az esetekben, hogy az emberek nem tudják mikor, melyik szolgáltatónak utaltak.

A banki csalásokat elsősorban komolyabb bűnözői körök követik el, és a szálak nagyon gyakran külföldre mutatnak. Ezek felderítése nehéz feladatot ró a rendőrségre. Az embereknek sokkal körültekintőbbnek és óvatosabbnak kellene lenniük, hogy ne érje őket baj, mert sokkal könnyebb megelőzni az ilyen típusú bűncselekményeket, mint tetten érni azokat.