Térségi híreink röviden

Pompás esküvők a keszthelyi kastélyban

A hagyományoknak megfelelően, az ősz közepén ismét megrendezte esküvői kiállítását a keszthelyi Festetics-kastély. A látogatók a lenyűgöző helyszín mellett számos szolgáltatóval is megismerkedhettek. Hasonló nyílt napokat 2012 óta szervez a Helikon Kastélymúzeum, amely e programmal a főúri miliőt s az elérhető lehetőségeket szeretné a frigyre készülők figyelmébe ajánlani. A szervezők azt tapasztalják, egyre inkább kitolódik az esküvői szezon, amely a tavasz kezdetétől ma már október végéig tart, ezért jövőre vélhetően novemberben szervezik meg ezt a programot. A legtöbben főként azért érkezek, hogy feltérképezzék az egyébként csak ritkán látogatható északi szárnyat, illetve megismerkedjenek a szolgáltatókkal, többen időpontot is egyeztettek a kiválasztott szakemberekkel, illetve a kastély munkatársaival. Az aktuális trendeket illetően kiderült, ma már ritkábbak a nagylétszámú, 130-150 fős vendégsereggel rendezett lakodalmak, inkább 70 és 100 között mozog a résztvevők száma. S nemcsak a nyári főszezonban, hanem kora tavasztól késő őszig jönnek a menyegzőre készülők. Az itt házasságot kötők közül sokan visszajárnak, akadnak, akik az évfordulójukon jönnek, hogy felelevenítsék boldog emlékeiket. Az sem ritka, hogy ezt az időközben megszületett gyermekükkel együtt teszik.

Kamarakiállításon a 20. század első felének kanizsai festészete

A Thúry György Múzeumban a magyar festészet napja alkalmából nyílt meg a Paletta, ecset, tehetség - Kanizsai festészet a 20. század első felében című kamarakiállítás. Dr. Száraz Csilla, a Thúry György Múzeum igazgatója elmondta: a festészet – mint művészeti műfaj, kategória – él és virul, mert mögötte az ember ősidők óta tartó képalkotási igénye áll. És ha van magyar nyelv és kultúra, akkor léteznie kell kortárs magyar festészetnek is. A jellemzőiről, irányáról és az egyetemes festészetben betöltött szerepéről kell és érdemes beszélni. Október 18-a, Szent Lukács napja, a hagyomány szerin ő a festők védőszentje. Az igazgató hozzátette: az utóbbi években a múzeum a helytörténet, a régészet és a néprajz mellett bekapcsolódott a vizuális kultúra oktatásába is. Egyre több interaktív rajzórát tartanak, de hirdetnek különféle témaköröket feldolgozó rajzpályázatokat is a fiataloknak. Gyakran a kiállító, kortárs alkotók is tartanak tárlatvezetést. A kiállítás kurátora, Szmodics-Tugya Beáta muzeológus, aki erre a november 19-ig látható tárlatra komplex anyaggal készült. Ezúttal a 20. század első felének kanizsai festészetével foglalkozott. Anyagában kiemelte: a képzőművészeti feladatokat a 20. század elején többnyire a művelt, széles látókörű rajztanárok látták el. A dualizmuskori gazdasági stabilitás, polgári fejlődés mellett elsősorban nekik köszönhető a művészetek iránti igény, érdeklődés előmozdítása. A kamarakiállításon szerepelnek Sass Ferenc, Sass-Brunner Erzsébet, Faragó Márton, Balogh Gyula, Fekete László és Sándor Mátyás alkotásai.

Napelemes beruházás a Radnóti utcai székhelyóvodában Zalaegerszegen

Napelemek adják az áramot a LED-es fényforrásoknak a zalaegerszegi Radnóti utcai székhelyóvodában, ahol az energiatakarékos izzók felszerelése mellett nyáron a napelemrendszer kiépítése is megvalósult 5,8 millió forintból. Zalaegerszeg közgyűlése az elmúlt év decemberében intézkedési csomagot fogadott el az alapellátáshoz tartozó oktatási-nevelési, szociális és egészségügyi intézményrendszer kiadáscsökkentése érdekében, amely meghozta eredményét, mert a sport- és a kulturális intézményeket is működtetni tudták, emelte ki Gecse Péter alpolgármester, a településrész önkormányzati képviselője. Mint mondta, az energiaválság kezelésében az energiafüggőség csökkentését is fontosnak tartotta az önkormányzat egy, a megújuló energiákra alapozott rendszer kialakításával. Így indították el a „Napelem I. ütem" beruházás-sorozatot, melynek öt óvoda, közte a Radnóti utcai óvoda a kedvezményezettje. A tervezésnél figyelembe vették az éves áramfogyasztást. Az épület déli fekvésű tetőszerkezetére helyezték el a 15 modulból álló napelemrendszert, amely biztosítani tudja az intézmény áramszükségletét. Az alpolgármester kiemelte, ezen beruházások mellett fontos, hogy takarékoskodjanak az intézmények, odafigyelve az energiafogyasztásukra. Gecse Péter felidézte, hogy néhány éve energetikai korszerűsítést hajtottak végre az óvodában: felújították tetőszerkezetét, szigetelték az épületet és kicserélték a nyílászárókat. Később önkormányzati, intézményi és céges finanszírozásban felújították a három csoportszobát: kifestették a falakat és új padlóburkolatot fektettek le. Sószobát alakítottak ki. A hagyományos izzókat energiatakarékos LED-fényforrásokra cserélték.

Új ivóvíz-gerincvezetéket építettek ki Zalaegerszeg észak részén

Zalaegerszeg északi városrészében mintegy 30 ezer ember minőségi ivóvízellátását szolgálja az a bruttó 34 millió forintba kerülő beruházás, amely során új ivóvíz-gerincvezetéket építettek ki a Dózsa-iskola és a régi szennyvíztelep között. A rekonstrukció egyike volt a KEHOP-projektbe bevont 28 munkának, amelynek megvalósítására 1,7 milliárd forintos európai uniós támogatást nyert az önkormányzat. Az 500 millió forintos önrésszel kiegészített projektben 14-14 helyszínen történt meg, történik meg a szennyvízhálózat, illetve az ivóvízhálózat felújítása, idézte fel Balaicz Zoltán polgármester. Kiemelte, jól haladnak a projekttel, amely illeszkedik az arányos városfejlesztéshez. Közel 9 éve azon dolgoznak, hogy minőségibb és élhetőbb várost építsenek mindenki megelégedésére, tette hozzá Böjte Sándor Zsolt, a városrész önkormányzati képviselője. Mint fogalmazott, ez nemcsak utak, járdák, parkolók felújítását jelenti, hanem a közmű-szolgáltatások megfelelő színvonalú működtetését is. Az iskola és a régi szennyvíztelep között húzódó 42 éves vezeték cseréjére ezért került sor, amellyel a város északi felében élőknek biztosítják a minőségi ivóvizet. Közel 624 folyóméter ivóvíz-gerincvezetéket fektettek le. A munkálatok során odafigyeltek arra is, hogy ne legyen vízhiány például az iskolában, ezért sokszor késő este, illetve a hétvégén dolgoztak, mondta el Nagy Dávid, a kivitelező Zalavíz Zrt. projektfelelőse.