Térségi híreink röviden

A 10 milliós fejlesztés a tankerület és Keszthely összefogásának eredménye

A Nagykanizsai Tankerületi Központ és a keszthelyi önkormányzat 5-5 millió forintos támogatásával játszótér épült a Csány-Szendrey Általános Iskola székhelyintézményében. Az avatáson Dósa Zsolt intézményvezető leszögezte: nagy nap ez az iskola életében, hiszen összefogással elkészült a régóta vágyott játszótér, amely közösségformáló és -építő erővel bír. Biró Patrik, a Nagykanizsai Tankerületi Központ szakmai vezetője arról beszélt, a játék a nevelés és a tanulás egyik fontos eszköze, mozgatórugója, amely mindennek az alapja, és segíti gyermekeink pszichikai, fizikai és szociális fejlődését. Manninger Jenő, Keszthely polgármestere azt mondta, a városnak ma is fontosak az iskolái, ezért is támogatták örömmel ezt a fejlesztést, amely mostantól 535 gyermeknek jelent élményt. Elmondta, a szülők összefogásával kosárlabdapálya is létesült. A városvezető emlékeztetett, az elmúlt esztendők fejlesztéseinek köszönhetően ma már 19 közterületi és 9 intézményi játszótér szolgálja a gyerekeket és a családokat Keszthelyen. Az új játékparkot – amelynek építése a nagykanizsai Doucha Ferenc cégének nevéhez fűződik – az avató után örömmel vették birtokba a gyerekek, akiket ezen a napon az sem zavart, hogy újra szól az iskolacsengő.

Bányásznapi koszorúzás Nagykanizsán

Az évtizedes helyi hagyományok jegyében, illetve a város szénhidrogénbányászatban és -feldolgozásban is betöltött szerepére tekintettel pénteken ismét megtartotta bányásznapi koszorúzását Nagykanizsán a MOL Bányász Szakszervezet és az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület. A rendezvényen a szervezők mellett Cseresnyés Péter országgyűlési képviselő, Balogh László polgármester, valamint az olajipari vállalatok és az érintett oktatási intézmény, a Nagykanizsai SZC Zsigmondy Vilmos Technikum képviselői is elhelyezték koszorúikat az emlékhelyen. Hazánkban immár 73. alkalommal tartották meg a bányásznapot, ám a szénhidrogének kitermelésére irányuló kutatások már jóval korábban megkezdődtek a történelmi Magyarország területén. A zalai olajmezők feltárására irányuló törekvések a XX. század első felében, a harmincas években kaptak lendületet, majd 1937. november 21-én a ma Kiscsehihez tartozó Budafapusztán a Budafa-2-es kút üzembe állításával termelni kezdett az első magyarországi ipari méretű olajbányászatot biztosító kőolajlelőhely, ami megkerülhetetlenül fontos szerepet játszott a térség fejlődésében.

Zalaegerszeg adott otthont a vándorgyűlésnek

Zalaegerszegen rendezte meg éves vándorgyűlését a Magyar Urológus Társaság Dunántúli Szekciója. A kétnapos program pénteken szakmai előadásokkal kezdődött, melyek lehetőséget adtak a tapasztalatok cseréjére, a jó gyakorlatok megismerésére. Az eseményen dr. Gasztonyi Beáta köszöntötte a megjelenteket. A Zala Vármegyei Szent Rafael Kórház főigazgatója kiemelte, a rendezvény tematikája szerteágazó, hiszen szó esik az elmúlt ötven év klinikai tapasztalatairól, de a modern eljárásokról is. Ezek mellett a résztvevők megismerhetik azt a beavatkozást, mely göcseji sajátosságnak számít, s beszámolnak a szívsebészettel való közös munkáról is. A főigazgató hangsúlyozta, Zalaegerszegen igyekeznek lépést tartani a diagnosztika fejlődésével, ezért az elmúlt két-három évben új eszközöket szereztek be, s szeretnék biztosítani, hogy a vármegyében minden beteg a lehető legjobb kezelésben részesüljön. A kórház urológiai osztályának osztályvezető főorvosa, dr. Kozma-Bognár Tamás elmondta, ez egy kis felvevő területű osztály, kis létszámmal és ágyszámmal, de talán ez az egyedüli vármegyei kórház, ahol szívsebészeti osztály van, így a vesedaganatos betegek teljes palettáját el tudják látni. A hólyagdaganatok esetében a legegyszerűbb fajtáktól a legbonyolultabbakig nyújtanak ellátást.

Gasparich Márk zalaegerszegi emlékművénél koszorúztak halálának 170. évfordulóján

A város önkormányzata nevében koszorúzták meg szombaton reggel a Gasparich utca sarkán álló emlékművet, amely az 1848/49-es forradalom és szabadságharc tábori lelkészének, Gasparich Márk Kilitnek állít emléket. A 170. évvel ezelőtt kivégzett, vértanúhalált halt honvédtiszt alakját Böjte

Sándor Zsolt, a városrész önkormányzati képviselője idézte fel. Beszédében kiemelte a magyarság szabadságharca iránt elkötelezett pap tevékenységét, aki az 1830-as években muraközi lelkesítő prédikációiban is a reformkori polgári értékek és a liberálisabb egyház mellett érvelt. Dr. Vándor László régész, nyugalmazott múzeumigazgató elmondta, 1998-ban a Zalaegerszegi Városvédő Egyesület javaslatára készült el és került a mostani helyére a szerbek által 1918-ban ledöntött emlékmű másolata Zalaegerszegen. Gasparich Márk Kilit az 1848-as forradalom során különleges szerepet töltött be, ő volt a Perczel hadtest tábori papja. A szabadságharc előtt plébánosként szoltált, a felkelés leverése után nevét megváltoztatva próbált tovább élni és munkát találni. Ezt követően is aktív részese volt a függetlenségi törekvéseknek, de az azonosítása után a császári hatalom kivégeztette.