Pásztorfigura idézi a régi betlehemezéseket

A múzeum honlapján Molnár Csenge népzajzos-muzeológus osztott meg ismereteket a különleges figuráról. Mint írta: a téli ünnepkörhöz kapcsolódó betlehemezés során a résztvevők házi készítésű, templom alakú betlehemet hordoztak magukkal, és a Krisztus születése körüli misztériumot azon keresztül jelenítették meg. A 19. századtól az élő szereplőkkel előadott jelenetek mellett a Dunántúlon megjelent egy különleges szokás, a bábtáncoltató betlehemezés, amelynek során nem élő szereplőkkel, hanem különböző figurákkal adták elő Jézus születésének a történetet.

Több meghatározó jelenetre tagolódott a dramatikus játék. Az elsődleges szituáció hazánkban a pásztorjáték volt: a mezőn alvó pásztorokat angyal keltegeti azért, hogy útnak indítsa őket a kis Jézushoz. A főszereplő ilyenkor egy süket öreg juhász, akinek tréfás félreértései gazdag humorforrást képeztek. További mozzanat a szállást kereső szent család helyzete, a pásztorok és a Napkeleti királyok látogatása, továbbá a Heródes-jelenet. Mint minden színjátékot, ezt az alkalmat is adománykérő formulával zárták, írta Molnár Csenge.

Vörsön a bábtáncoltató betlehemezés hagyománya az 1870-es évek óta él, így nemcsak a legnagyobb betlehem közös felépítéséről híres a falu közössége, hanem a bábtáncoltatás archaikus gyakorlatáról is. A Balatoni Múzeum anyagában a játék során hordozott betlehemek mellett a szereplők figurái is megtalálhatók. A hónap műtárgya is ebből a készletből származik. A bábut dr. Petánovics Katalin gyűjtötte 1969-ben Vörsön, ami az adatok szerint Kajdi György alkotása. Az 1880-as években használhatták a pásztorok egyik alakjaként.