Ha 3 perc után nem látod, milyen, ne vállald – Dr. Török Ferenc elnyerte a Jog szolgálatában szakmai díjat

A jogi pályán talált hivatásra

Dr. Török Ferenc pályaválasztása családi örökségnek is tekinthető, bár a három fiú­testvér közül András báty­ja bölcsész lett, s ugyanő a Zalai Hírlap szerkesztőjeként tett szert elismertségre, István bátyja közgazdász. Ő tényleg a jogi pályán talált hivatására, köszönhetően annak, hogy a Beregszászról származó családfő járásbírói elnökként tevékenykedett választott új városukban, Nagykanizsán.

A Török család a határok lezárása előtti utolsó pillanatban indult útnak Kárpátaljáról, majd 1949-ben Nagykanizsán lelt új otthonra. Kilenc év múlva Zalaegerszegen találjuk az addigra megyei tanácsvezető elnökhelyettes bíró családfőt.

Beszélgetés a Jog szolgálatában szakmai díj elnyerése apropóján

Dr. Török Ferenccel, a Zala Megyei Ügyvédi Kamara elnökével, a Magyar Ügyvédi Kamara titkárával még az év végi ünnepek előtt beszélgettünk telefonon, abból az alkalomból, hogy tavaly elnyerte a Jog szolgálatában szakmai díjat. Amit a Magyar Ügyvédi Kamara évente egy alkalommal életműdíjként adományoz „azon – 65. életévét betöltött –, az ügyvédi, ügyészi, bírói hivatás, alkotmánybírói, jogtudományi munkásság keretében hosszabb időn át kiemelkedő tevékenységet folytató személynek, aki elméleti és gyakorlati tevékenységével kiemelkedő eredménnyel szolgálta hivatását”. Így szól a 2011-ben alapított díj elvrendszere, aminek azóta évente 3-4-5, különböző területet képviselő díjazott felel meg, s amelyet a Kúria dísztermében az ügyvédek napján, általában november harmadik hetében nyújtanak át a hazai állami, közéleti és a szakmai grémiumok magas rangú tisztségviselőinek jelenlétében. 2020-ban dr. Wellmann György (bírói), dr. Szeder Gyula (ügyészi), dr. Mezey Barna (tudomány) társaságában kapta meg zalai honfitársunk az elismerést. A díj átadására a pandémia miatt a 2021-es ügyvéd napi ünnepségen kerül sor. (A díj a 2006-os „Kiváló ügyvéd” elismerés és a 2013-ban elnyert Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetés mellé sorakozott fel.)

Bármennyire is a fővárosba szólítja a munkája egy része, ma is Zalaegerszegen tölt hetente 1-2 napot, ma is vezeti az itteni ügyvédi kamarát.

A Petőfi általános iskola után az akkor Ságvári névre hallgató gimnázium pallérozta a kamarai elnököt, aki ekkor még maga sem sejtette, a pécsi jogi egyetem hallgatója lesz. Az utolsó pillanatban döntötte el a továbbtanulás irányát.

– Nem voltam az a mintatanuló, mondjuk úgy, elevenségemért rovót is kaptam – emlékszik a kamaszévekre. – De Vándor Laci későbbi régész, múzeumigazgató mögött második lettem a megyei „Ki miben tudós?” történelmi versenyen, tanáraim meglepetésére. Pécsre szívesen emlékszem, ott ismertem meg feleségemet, Kelemen Ilonát, aki évfolyamtársam volt. Nem volt kérdés, hogy hazajövök. Mivel úgy láttam, apám bíróként túl sok aktát hoz haza hétvégente, nem akartam bíró lenni.

– Az ügyvédnek sincs kevesebb aktája…

– Ez kiderült menet közben.

Ügyvédjelöltként 1975-ben tett szakvizsgát, s mint mondja, egyik példaképével, szakmai mentorával, a kamarát 32 évig vezető dr. Takáts Ádámmal dolgozhatott együtt.

– Ügyek szerinti specializálódás?

– Eleinte ez szóba sem jött, de ma is sokféle ügytípussal dolgozom. A hetvenes években összesen 14 ügyvéd praktizált Zalaegerszegen, nem lehetett válogatni, polgári és büntető ügyeket egyaránt vittünk. Ingatlan, válás, tulajdoni ügyek, bűnügyi esetek, mindhez kellett érteni. Ma, 2020-ban 70 ügyvéd működik ugyanitt, több esély van a specilizációra. Ma az ismertség, a kisvárosi kapcsolati háló eredményezi azt, hogy az embert különböző ügyekkel keresik meg. De az is előfordul, hogy az ügy jellege szerint ajánlják egymást a kollégák.

– A tapasztalatok átadása teremt konkurenciát?

– Bizonyos értelemben igen, de ezzel együtt is fontos. A kamara 2020-ban országosan bevezettette a kötelező szakmai továbbképzést, nem véletlenül működik az országos oktatási akkreditációs tanács, zalai taggal is. Ezen a téren nagyon sokat tesz a Magyar Ügyvédi Kamara, dr. Bánáti János elnökkel az élén, akinek a törekvéseivel – a honi ügyvédség egységének, kamarai közösségvállalásának a szem előtt tartását is beleértve – egyetértek, támogatom. Cél, hogy maximálisan felkészült, naprakész jogászi, törvényi ismeretekkel rendelkező ügyvédek álljanak ügyfeleik rendelkezésére. Ezt tehát nem a kollégák közötti konkurenciaharc motiválja. A kötelező továbbképzés az ügyvédi hivatás gyakorlásának minőségi szintjét biztosítja. Ez minden ügyvéd érdeke és minden ügyfél biztonsága.

Fiatal kollégáiról nagyon jó véleménnyel van. Azt mondja, színvonalas ítéletek születnek, felkészültek az igazságszolgáltatásban dolgozók. A hazai bírói működést pedig alapvetően függetlennek érzékeli. A szakmai érdekképviseletben is részt vesz, a Magyar Ügyvédek Biztosító Egyesületénél rá bízták a méltányossági segélyek elbírálását.

– Közhelyes kérdés: hogy lehet védeni azt, akiről az ügyvéd is tudja, hogy vétett a törvények ellen?

– Van erre egy mondásom: ha belép valaki az ajtódon, és te három perc után nem tudod, milyen ember, ne vállald. Ami azt jelenti, hogy tudnom kell minden körülményt, csak így tudok „kármenteni”, az együttműködő beismerés enyhítő jellegét felhasználni. Az ügyvéd olyan, mint a vízvezetékszerelő, a megrendelőből él. Az erkölcsi, etikai dilemmák mellett is képviselni kell, még egy gyilkost is.

– Volt ilyen?

– Közismert, 1984-ben megtörtént zalai esetre utalnék. Az általam képviselt vádlott megölt egy nőt. Mint kiderült, azért tette, hogy bekerülhessen a börtönbe, mert ott ült a bátyja, aki szerinte megölte az édesanyjukat. Az volt a terve, hogy végez odabent a testvérével, a saját sorsa nem érdekelte. Ez persze nem sikerült, őt halálra ítélték, a kegyelmi kérvény elutasítása után ki is végezték, testvére évekkel később szabadult és néhány nap után holtan találták. Regénybe, filmre illő történet…

– Nyomasztja az ilyesmi?

– Nem kell misztifikálni ezt a munkát. Bár nehéz mit mondani, amikor az előzetes letartóztatott, nyilvánvaló bűnös első kérdése, „mikor mehetek haza? – ügyvéd úr, segítsen!”

– Ha nem munka, akkor?

– Foci először is. Kap egy képet tőlem (lásd nagy képünk), remélem, a szerkesztőség is szívesen fedezi fel rajta a régieket. És a zene. Egy példa: már 1968-ban ott ültem a Nashville Teens angol együttes zalaegerszegi koncertjén.

Török Ferenc két felnőtt gyermekkel (Bálint, Ilona, szintén jogászok) és három unokával (Olivér, Emma, Olívia) büszkélkedhet. Beszélgetésünktől a halászléfőzés szólította el.

Szakmai szervezetekben

Dr. Török Ferencet a Zala Megyei Ügyvédi Kamara két éve választotta újra elnökének,1992-től folyamatosan. A zalai kamara aktív tagjainak száma 268 fő, 48 kamarai tag jogtanácsos.

A Magyar Ügyvédi Kamara (MÜK) titkári tisztét is betöltő dr. Török Ferenc nemrégiben az ügyvédek szakmai lapjában elmondta, a MÜK döntése eredményeképpen az egész országban egységes lett az ügyvédek kamarai tagdíja, Zala megyében az elmúlt közel három évtized során senkit nem kellett kizárni a kamarából a tagdíj elmaradása miatt. A kamara jelenlegi anyagi helyzetét stabilnak minősítette.

A jövő feladataira tekintve dr. Török Ferenc az ügyvédi továbbképzéssel összefüggő tennivalókat helyezte előtérbe, s a tagság figyelmébe ajánlotta azt a szakmai munkát, amit a MÜK Oktatási és Akkreditációs Bizottsága végez a bizottság tagjainak sorában a Zala megyei dr. Károlyi Attila ügyvéd, megyei kamarai titkár, ügyvédi oktatási ügyekben szintén nagy tapasztalatokkal rendelkező MÜK-OAB tag közreműködésével. A Magyar Ügyvédi Kamara küldöttgyűlésébe Zalából dr. Török Ferenc mellett dr. Iglódi Endre keszthelyi (ő egyben országos vezető fegyelmi biztos), dr. Károlyi Attila és dr. Németh Györgyi nagykanizsai ügyvéd a delegált.