Tudtad? A hazánkban megtermelt méz kétharmadát külföldön értékesítik a termelők

Az ingyenes programot a város támogatásával a Nagykanizsa és Környéke Méhész Egyesület szervezte. A megnyitón Balogh László, a humán bizottság elnöke arról beszélt: a szakmai nap és a lovagrendek találkozója ünnep a város számára.

– Még mindig kevés mézet, évente alig egy kilogrammot fogyasztunk, pedig a magyar méz kitűnő minőségű – mondta Balogh László.

– Évezredek óta csodaszerként tartják számon, tehát jó lenne, ha minél több háztartásban számítana alapvető élelmiszernek.

Süle Katalin, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Zala megyei elnöke és a NAK országos szóvivője köszöntőjében támogatásáról biztosította a méhészeket. Hozzátette: a méhésztársadalom összetartása példaértékű, büszkék lehetünk arra, hogy Magyarország méznagyhatalom az unióban.

– Ugyanakkor fel kell lépnünk a hamisítás ellen – mondta. – A magyar mézet tartsuk az országban, fogyasszuk mi, itthon. Ehhez a kamara több programot indít, például csatlakoztunk az európai mézes reggeli programhoz, melynek keretében gyerekek tízezrei kóstolhatnak mézet. S felhívjuk a figyelmet, hogy a hazai termelők munkájának „gyümölcse” a legjobb a világon.

Cseresnyés Péter államtitkár beszédében emlékeztetett: az Európai Unió tavaly elfogadott jelentése a figyelem középpontjába helyezte a méhészetet. Intézkedéseket is javasolt, mely remélhetőleg védi az európai, ezen belül a magyar ágazat képviselőit. Probléma azonban, hogy a jó minőségű magyar méz sajnos csak javító mézként jelenik meg a piacon. Ahelyett, hogy a terméket egyfajta unikumként, kiemelve a silány mézek közül, sokkal drágábban adnák el.

– Ilyen szakmai fórumokra van szükség ahhoz, hogy az ágazat képviselői felvázolhassák a megoldásokat, elképzeléseket – folytatta az államtitkár. – Egy ilyen eseményen ráadásul a fogyasztók is elérhetővé válnak. Fontos, hogy a gyerekek, a jövő generációja is megismerje a méz ízét, hiszen sokak egyáltalán nem használják otthon.

A méhészeti ágazat nehéz helyzetéről beszélt Fekete József, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület általános elnökhelyettese is. Szerinte arra van szükség, hogy a magyar mézfogyasztás mértékét minden évben növeljék.

S hogy mit tesz az, aki naponta egy mokkáskanálnyi mézet elfogyaszt?

– Legfontosabb, hogy védi az egészségét, ezzel megment egy méhcsaládot és munkát ad egy méhész családnak – tette hozzá a szakember. – A méhek megporozzák a növényeket, ami segít a gazdának, aki jó minőségű növényt nevel. A magyar nyelv gazdag a mézes kifejezések tekintetében, életünk legszebb időszakát például mézes heteknek nevezzük, s akár minden napunkat megédesíthetjük egy kis mézzel.

A kanizsai rendezvényre először látogattak el az országos mézlovagrendek képviselői, köztük a pécsi Janus Pannonius Mézlovagrend. May Gábor szentlőrinci méhész, alapító lovag elmondta: küldetésük a hazai termelői méz és a méhészet népszerűsítése s a természetvédelem. Ez a szemlélet mind a 14, az országban működő lovagrend hitvallása.

– A hazai mézfogyasztás jelentősen elmarad a nyugat-európai átlagtól, s bár megközelíti az egy kilogrammot, még mindig van mit tennünk – vette át a szót a pécsi lovagrend méhésze, Nagy István. – A megtermelt méznek ugyanis a kétharmadát külföldön kell értékesíteni. Az nem lenne baj, hogy exportálunk, ám egyelőre ez csak hordóban lehetséges. Így feldolgozás és hozzáadott érték, valamint név nélkül, bekeverve kerül a boltok polcaira a jó magyar méz. Mivel a külföldi piacnak csak így kell a természet ezen ajándéka, úgy érezzük, inkább a saját gyermekeinkkel kellene megetetni. Tisztességes áron lehetne eladni, de ehhez a mostaninál nagyobb média­kampányra lenne szükség. Szerencsére a méhészmúlttal rendelkező agrárminiszter, dr. Nagy István jó partner ebben a harcban, s igyekszik segíteni az ágazatunknak.