Programok Zalalövőn a római kor jegyében

Ezek egy része a római múlthoz kötődött, hiszen Zalalövő elődtelepülése, Salla 1900 éve kapott municipium, azaz város rangot Hadrianus császártól. Többek közt erre emlékeztek azzal a katonai bemutatóval, amelynek során a római légiók harcmodorát, a katonák fegyverzetét és öltözékét mutatták be a Savaria Legio tagjai.

A római legionáriusok felszerelésének egyik fontos eszköze volt a rétegelt lemezből készített nagyméretű, ívelt pajzs, amit fedésben szorosan egymás mellé helyeztek, s így szinte áthatolhatatlan védőburkot vontak maguk köré. Ezzel nemcsak a közelharcban tudták eredményesen felvenni a küzdelmet, de az íjászok ellen is hatékony védelmet nyújtott. Az is a rómaiak harcmodorához tartozott, hogy a pajzsfal mögé rejtőző legionáriusok gyakran nem a rájuk szemtől szemben támadó ellenséges harcosoknak okoztak sérüléseket 45 centi hosszú, kétélű, hegyes kardjukkal, hanem oldalirányból is szúrtak, s ezáltal egymást védték. A közelharcban az első sorokat gyakran cserélték, így a legionáriusok az ütközetben kevésbé fáradtak ki, mint a velük szemben álló erők.

A város múltjához kapcsolódott a római lakoma is, a benevezett csapatok egy része olyan ételekkel rukkolt elő, amelyek Salla városában is készülhettek volna. A főzésben a meghívott szereplők is jeleskedtek, a színész R. Kárpáti Péter csapatát erősítő Domokos László és Faragó András fahéjas ízesítésű sertéscombbal és puliszkával lepte meg az érdeklődőket. A versenyben mégsem ők, hanem a helyi polgárőrök szerepeltek a legjobban, a zsűri szerint az általuk készített füstölt oldalas és tejfölös répa volt a legízletesebb.

– A répa a szegény ember eledele volt – mondta Németh János, a főzőcsapat egyik tagja. – A kerekrépa vagy tarlórépa másodlagos vetésként került a földbe, azt követően, hogy a fő termést már learatták. A római korban is ismert volt, s főleg a mi vidékünkön terjedt el. A füstölt oldalas ugyancsak népszerű étel volt a római korban, akár vaddisznóból is készíthették.

Részben a római korhoz kapcsolódott az a barangolóprogram is, amelynek során az érdeklődők a város természeti és épített értékeit keresték fel. A helyi Menő Manók csapat által szervezett túra részben a borostyánkő útvonalon haladt. Vasárnap délután pedig dr. Redő Ferenc régész tartott előadást azokról a római pénzekről, amelyek a város területén kerültek elő a föld mélyéről.