Bíráskodás

2018.01.27. 11:30

Elkerült a perek kilencven százaléka

Számos változás érinti a közigazgatási és munkaügyi bíróságok működését az év elejétől. Erről is szó esett az egerszegi törvényszéken a közelmúltban tartott sajtótájékoztatón.

Arany Gábor

Dr. Mihályi Mónika: – A munkavállaló felperesként választhat

Dr. Mihályi Mónika, a Zalaegerszegi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság elnöke bevezetésképpen kiemelte, a munkaügyi perekben továbbra sem lesz kötelező jogi képviselet. – Az esetben, ha a felperes enélkül jár el, akkor formanyomtatványt kell használnia a keresetlevél benyújtásához – hívta fel rá a figyelmet.

Jelentősen módosult a közigazgatási és munkaügyi bíróságok illetékessége. A múlt év végéig a munkaügyi pert az előtt a közigazgatási és munkaügyi bíróság előtt lehetett indítani, ahol a munkavállaló dolgozott.

- Az év eleje óta pedig már az a bíróság jár el, ahol az alperes lakik vagy a székhelye található. A munkavállaló azonban felperesként választhat, hogy a saját lakóhelye vagy pedig a munkahelye szerint illetékes közigazgatási és munkaügyi bíróságon pereljen – magyarázta.

Dr. Mihályi Mónika: – A munkavállaló felperesként választhat

A munkaügyi pereket illetően lényeges módosulás, hogy a közalkalmazottak kivételével a közszférában dolgozóknak a munkaügyi perei közigazgatási jogvitának számítanak, ezért azokat a közigazgatási perrendtartás szerint kell tárgyalni. Ezekben a perekben a munkavégzés helye szerinti illetékes bíróság fog eljárni. A közigazgatási ügyszakot érinti az átfogóbb változás, ezek a perek az új eljárás szerint tárgyalandóak.

A közigazgatással szembeni, bíróság előtti jogorvoslat lehetősége szélesebbre tárul.

- Korábban az ügyfél csak az őt érintően hozott érdemi közigazgatási döntés ellen fordulhatott bírósághoz – mondta dr. Mihályi Mónika. – Az év eleje óta viszont minden olyan közigazgatási tevékenység támadható bíróság előtt, ami az ügyfél jogi helyzetére hat, azon változtat. E körbe tartoznak a közigazgatási cselekmények, hatósági intézkedések vagy azok elmulasztása is, abban az esetben is, ha az az ügyfélt személyében nem érinti – mondta.

Példaként említette, hogy akár egy közlekedési tábla kihelyezése, vagy valamely köztestület szabályzata ellen is lehet bírósághoz fordulni, amennyiben az ügyfél nem ért egyet vele, akkor is, ha rá még nem is alkalmazták azokat az előírásokat.

- Ha a közigazgatási szerv a bírósági ítéletet nem hajtja végre, a teljesítés bírság kiszabásával is kikényszeríthető, ennek érdekében az ügyfél indíthat eljárást a bíróságon – ismertette dr. Mihályi Mónika az új lehetőséget.

A közigazgatási perek többségében első fokon a közigazgatási és munkaügyi bíróságok járnak el, fellebbezni azonban a Fővárosi Törvényszékhez lehet, ami lényeges változás. Sok ügyben első fokon is a Fővárosi Törvényszék jár el. Ilyenek a köztestületek, a Magyar Nemzeti Bank közigazgatási, valamint a központi államigazgatási szervek – Gazdasági Versenyhivatal, Közbeszerzési Hatóság, Nemzeti Választási Iroda – tevékenységével kapcsolatos ügyek. Az ilyen ügyekben hozott döntés ellen a Kúriához lehet fellebbezni.

Teljesen átalakult a 20 közigazgatási és munkaügyi bíróság illetékességi területe, amely eddig a megyéjükre terjedt ki. Januártól 8 immár regionális illetékességgel jár el. Hozzájuk tartozik a január elsejét követően induló ügyek 90 százaléka, egyebek mellett az adó-, vám-, gyám-, jövedéki, illeték-, ingatlan nyilvántartási, önkormányzati hatósági eljárási, földforgalmi és építési, közlekedésigazgatási ügyek. A zalai ügyeket Veszprémben tárgyalják, a felülbírálat pedig a Fővárosi Törvényszékhez került. A többi esetben az illetékesség megmaradt a megyénél. Változatlanul „helyben” intézhetők a munkaügyi perek, a társadalombiztosítási, szociális és gyermekvédelmi, állami foglalkoztatási szerv által nyújtott ellátással összefüggő ügyek.

A tájékoztatón elhangzott, hogy a közigazgatási és munkaügyi bíróságokon a bírói létszám országosan 200 fő volt, a regionális átszervezés miatt pedig ugyanennyivel bővítendő, és 45 helyet már meg is hirdettek. Erre 900 érvényes pályázat érkezett, többségben bírók és bírósági titkárok aspiráltak, mégpedig 750-en. A változás mértékét jelzi, hogy 2016-ban az akkori besorolás szerint az egerszegi közigazgatási és munkaügyi bíróságra került több mint 426 ügyből az új szabályok alapján csak 8 maradna.

A módosítás az egerszegi közigazgatási és munkaügyi bíróság négy közigazgatási ügyeket tárgyaló bíróját is érinti, ők nem pályáztak a regionális bíróságra. Egyiküket már kirendelték a járásbíróságra polgári ügyek tárgyalására, közölte érdeklődésünkre a törvényszék elnökhelyettese, dr. Csanádi Lajos.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában