Tiltakozásra biztattak a földadó ellen Keszthelyen

A Zala Megyei Gazdakörök Szövetsége által szervezett agrárfórumon Nagy Bálint közlekedési államtitkár, a térség országgyűlési képviselője arról beszélt, a gazdák Zalában is komoly szerepet játszanak a gazdasági életben, illetve a turizmusban is. Majd arra kérte a jelenlévőket: minél többen írják alá a Hódmezővásárhelyen bevezetett – s más településeken is tervbe vett – földadó elleni petíciót, amelyet a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ), valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) indított. Leszögezte: „a magyar gazdák és a magyar emberek közös érdeke a hazai agrárium versenyképességének megőrzése”, a földadó viszont pont ez ellen hat.

Győrffy Balázs, a NAK elnöke a 2023 és 27 közötti közös uniós agrárpolitika (KAP) második pilléréről elmondta: annak volumenét az határozza meg, hogy egy adott ország mekkora költségvetési támogatást rendel hozzá.

– Magyarországon azt látjuk, hogy robosztus, mintegy 80 százalékos a hazai kiegészítés – emelte ki a kamara elnöke. – Vagyis a vidékfejlesztési program minden kifizetett 100 forintjából 20 forint az uniós és 80 forint a hazai forrás, tehát négyszer annyi pénzt biztosít a magyar állam, mint amennyi Brüsszelből érkezik. Magyarország kormánya számára a magyar vidék, a hazai agrárgazdaság annyira prioritásnak számít, hogy az EU-ban adható maximális támogatást nyújtja. Ez elképesztően nagy összeg és óriási lehetőség, az EU történetében még nem volt példa hasonló támogatási intenzitásra egyetlen tagállamban sem.

Győrffy Balázs a KAP kettes pillére kapcsán sorolta: annak 2891 milliárd forint a teljes összege, amelynek 52 százalékát gazdaságfejlesztésre fordítják, 38 százalékát agrárkörnyezetvédelmi intézkedésekre, 8 százalékát az ökológiai gazdálkodás fejlesztésére, 5 százalékát pedig a Natura 2000-es területek védelmére költik. Mindemellett a fiatal gazdáknak 100 milliárd forint, azoknak az eddig őstermelőként dolgozó gazdálkodóknak pedig, akik az önellátásból kilépve az árutermelés világába térnek át, 50 milliárd forint jut. Ezzel az egyre népszerűbb kézműves termékek előállítását támogatják.

Győrffy Balázs beszélt arról is: Hódmezővásárhelyen január 1-jétől hektáronként 10 ezer forintos földadót vetnek ki, ami a földtulajdonosok terhe lesz, de vélhetően azt a bérlőkre hárítják majd. Szerinte ez „politikai vendetta”, amely ellen aláírásgyűjtést hirdettek.

Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a fórumon leszögezte, a csökkenő EU-s támogatás ellenére a Magyarországon pályázható agrárpénzek összege a jövőben sem csökken. A KAP első pillérére 2485, a másodikra pedig 2891 milliárd forint jut.

Az új KAP-ban erőteljesebben veszik figyelembe a zöld alapfeltételek meglétét, például az állandó gyepterület fenntartásának arányát, a vizes élőhelyek állapotának megőrzését s a vízfolyások mentén kialakítandó védelmi sávok meglétét. A politikus ezt követően még hosszan ismertette az egyes pillér változásait – például a minimálisan megkövetelt talajborításra és a 10 hektárnál nagyobb területen gazdálkodókat érintő vetésforgóra vonatkozó szabályokat –, s egyúttal biztatta a gazdálkodókat: „ne ijedjenek meg, senki ne érezze úgy, hogy ezt lehetetlen átlátni, befogadni”. A falugazdászok ugyanis ott lesznek a gazdálkodók mellett és segítenek mindenben.

Nagy Jánosnak, a Nemzeti Földügyi Központ elnökének előadása után Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a MAGOSZ elnöke kijelentette: bár pokoli év volt az idei, de helytállt a magyar gazdatársadalom. Szerinte az Európai Bizottsággal folytatott súlyos vitákban jó irányba befolyásolták a vidékfejlesztési forrásokról szóló döntést, így ezek kiszámíthatóságot, biztonságot hoznak a magyar agráriumban.