HIRDETÉS

2019.04.10. 16:30

Az online kereskedelem segíti a hagyományos boltokat is?

Nem túlzás azt állítani, hogy a hazai e-kereskedelem valódi sikertörténetet írt az utóbbi években. A szegmens komoly fejlődésen ment keresztül, aminek eredményeképpen ma Magyarországon már fejlett e-kereskedelemről beszélhetünk. Érdemes sorra vennünk, hol tartunk ma, miben maradtunk le a kontinens legerősebb szereplőitől és merre tartunk.

A hazai e-kereskedelem fejlődése magával hozta az integrált rendszereket is. Ezek a megoldások lehetővé teszik, hogy könnyedén kezelhessük az árukészleteinket, az áruszámlákat vagy épp automatikus termékmegosztást végeznek a különböző piactereken. Ki lehet jelenteni, hogy az elszigetelt webáruházak ma már nem versenyképesek, az integrált rendszereket nem tudjuk kiváltani manuális munkával. Nem véletlen, hogy az online kereskedelem egyik legfőbb feladata és lehetősége az automatizálás lehetőségeinek minél eredményesebb kihasználása.

Néhány évvel ezelőtt megjelentek azok a találgatások, amelyek a hagyományos plázák halálát vetítették előre. Ezt részben az amerikai bevásárlóközpontok látogatottságának csökkenésével magyarázták, mára azonban egyértelművé vált, hogy szó sincs az offline kereskedelem végéről és gyengüléséről. Való igaz, hogy bizonyos értelemben lassú átalakulásról beszélhetünk…

A korábbi pánikkeltés arra építette az állításait, hogy a fiatal generációk egyre nagyobb mértékben „digitalizálódnak”, így egyenes út vezet számukra az e-kereskedelem felé. Ez önmagában azonban nem igaz, hiszen a Z-generációban az online vásárlók aránya nem magasabb, mint más korosztályok esetében. Sőt, épp ez az a generáció, amely számára a bevásárlás közösségi élménnyel párosul, legyen szó moziról, pizzáról, sportolásról vagy szórakozásról. A boltoktól és plázáktól nem csupán termékeket és fizetési lehetőségeket várnak el, hanem vásárlói élményt is.

Legyen szó hagyományos vagy online boltról, egy dolog azonban elvitathatatlan: a mai kor vásárlói egyre kevésbé tolerálják, ha várakozásra kényszerítik őket. Persze ez esetben is hatalmas az eltérés a két kereskedelmi modell között; míg egy webáruház esetén csupán másodperceket vagyunk hajlandók várni a betöltődésre, addig a hagyományos boltokban akár 10-15 percig is sorban állunk, hogy megkapjuk a hőn áhított terméket. A tűréshatár persze egyénenként alaposan eltér, de sok esetben az 5 perces várakozás helyett a 20 perces lófrálást vagy a másnapi visszatérést választjuk. Ennek persze tudatában vannak a kereskedők is, ezért a kereskedelmi egységeiket igyekeznek úgy kialakítani, hogy átvételi pontként és hagyományos boltként is kiválóan funkcionáljanak.

Magyarországon egyre több példát láthatunk a hibrid kereskedelmi modell kialakítására. A vezető webáruházak közül az Extreme Digital szaküzleteit érdemes megemlíteni, amelyek szerepe elsősorban abban mutatkozik meg, hogy átvevőpontként is segítik az online vásárlásokat. A MediaMarkt pedig a másik oldalt képviseli; őket elsősorban offline műszaki áruházként ismertük meg. Habár a webáruházuk az egyik legnagyobb forgalommal rendelkező online bolt Magyarországon, a márkanevük elsődlegesen még mindig a háztartási gépeket és szórakoztató elektronikát kínáló hagyományos áruházakhoz köthető.

A hibrid kereskedelmi modell részben segítséget jelent az e-kereskedelmet meghatározó árverseny hatásainak csökkentésében is. Ha egy kereskedőcég online és offline egységekkel is rendelkezik, kevésbé kiszolgáltatott a piacvezető webáruházak öldöklő árversenyének, ráadásul a kényelmes átvételi lehetőségeknek köszönhetően olyan vásárlókat is megnyerhetnek maguknak, akik a személyes átvételt és az utánvétes fizetést preferálják. Nem kérdés, hogy ez a kereskedelmi modell számos sikertörténet alapját szolgáltatja, ugyanakkor arra is biztos választ ad, hogy az offline kereskedelem különböző formái szükségesek és fenntarthatók.

 

Ezek is érdekelhetik