Pálfiszeg őrzi a „szegek” báját

Azon túl, hogy néhány éve elindult a kis falu honlapja is, Tímea fontosnak tartja a nyomtatott újságot.

– Az idős emberek többsége nem használ számítógépet, az már a fiatalabbak világa, de a község vezetése fontosnak tartja, hogy minden pálfiszegi időben értesüljön az őt is érintő történésekről – mondja a polgármester. – Ez már a negyedik számunk, s jókat hallunk róla lakóinktól. A honlapunk egészen más célú kezdeményezés, ezzel Pálfiszeg is felkerült a világ digitális térképére. De van az önkormányzatnak Facebook elérhetősége is, sőt működik egy privát Facebook-csoport is a faluban, Szeretünk Pálfiszeg  néven, melynek kizárólag az itt élők a tagjai.

A polgármester elsőként a közösségi házukat mutatja meg a „Mert az Ön faluja is rajta van a térképen!” turisztikai sorozatunkban. A Magyar falu program pályázata segítségével sikerült megújítani a mosdókat, s egyéb felújításokat, csinosításokat is elvégezni. A közösségi ház kihasználtságára nem lehet panasz, hiszen heti kétszer is fiatalokkal népesül be, szombaton és hétfőn itt tartja próbáit a falu Göcseji Szegek Néptáncegyüttese, amit a Pálfiszegért Hagyományőrző Egyesület működtet. A táncosok a helyieken túl Zalaszentivánról Nován át Zalaegerszegig verbuválódtak.

– Az együttes két és fél éve alakult, létszáma azonban a táncosok elfoglaltságai miatt folyton változik, most 38-an vannak. Falunk szülötte, Gyenese Krisztián vezeti az együttest, aki jelenleg Budapesten, a táncművészeti egyetemen tanul, s mellette olyan erővel, lendülettel szervezi, tanítja a táncosokat, hogy ilyen rövid időn belül akkora eredményt, mint a miénk, más, régebbi, nagyobb tánccsoportok sem tudnak felmutatni.  Az együttest, ahogy csak tudjuk, mi is támogatjuk, mert élettel töltik meg a falut, sok helyre hívják őket, messze viszik Pálfiszeg jó hírét – újságolja Tímea, majd hozzáteszi, hogy az új játszótér mellé egy közösségi pajtát is szeretnének építeni, ahol nyáron összejöhetnek a falubeliek, s jó helye lenne a közösségi rendezvényeknek.

Ejtsünk szót Pálfiszeg természeti környezetéről is, hiszen táji szépsége is vonzó. A Teskándról Pórszombatra vezető út mentén, a Kandikó szomszédságában, amely a maga 302 méteres magasságával Göcsej legmagasabb pontja, Csonkahegyhát előtt kell bekanyarodni Pálfiszegre, amely zsákfalu. Közigazgatási határszomszédja Milejszeg, Csonkahegyhát, Nagylengyel, Ormándlak, Gombosszeg és Becsvölgye. A bekötőútról gyönyörű kilátás nyílik Milejszegre és Csonkahegyhátra is, viszont Pálfiszeg úgy elbújik a falut övező dombok és hosszan elnyúló völgyek között, hogy messziről alig látni a fák mögött megbújó házait. Történetét tekintve viszonylag új falu, a Pálfiszeg elnevezés 1689-ben tűnik fel írásban először, viszont azt tudjuk, hogy a középkorban is a mileji Pálfi család tulajdona volt ez a vidék. A falu 1751-től létezik Pálfiszegként, de a környék jóval előbb betelepült. Pálfiszeg határában a dűlőnevek rég elpusztult falvak emlékét őrzik. A Petri dűlő például az itteni Felső-Petri emléke, említése 1178-ból való, s népesebb volt, mint Alsó-Petri, a mai Petrikeresztúr. Tubolyszeg hegy, amely ma Pálfiszeg szőlőskertje, 1565-ben még falu volt, lakói a 18. században költöztek el főleg Csonkahegyhátra.

A falu temploma is újnak számít, 1987-ben épült, országosan is példátlan összefogással. A katolikusok és reformátusok közös templomot építettek úgy, hogy belül, hosszanti irányban, középen kettéválasztották a fő tereket. Ennek történetére Mileji Katalin képviselő így emlékezik vissza:

– A nyolcvanas évek végére már gyengült a régi rendszer szorítása, a falu közössége elérte, hogy megengedték számukra a templom építését. A leendő templom telke két kőművesé volt. Az északi oldalon lévő telek egy reformátusé, a déli pedig egy katolikus mesteremberé volt. A kőművesek a templom számára adományozták a telküket, s a falu támogatásával felépítették az ökumenikus templomot, benne a református imaházat, s mellette a katolikus kápolnát. A toronyra egymás mellé került a csillag és a kereszt. A katolikus oltárképek egyikének a Pálfi család határban álló kőkeresztjét festették meg, s van egy adomány kereszt is a falon, amit egy daganatos betegségből felgyógyult pálfiszegi katolikus adományozott a templom számára – mondja Katalin, aki megsárgult iratokat is mutat. Elmondja, illetve a körülvevő tájban mutatja is, hogy merre mentek gyalog a szomszédos mileji iskolába, illetve milyen irányba „szaladtak át” Nagylengyelbe, amikor a zsúfoltság miatt már nem vette fel őket az autóbusz, s ott elértek egy másik járatot. De odajártak fogorvoshoz is, meg sem kottyant nekik a hegyen-völgyön át megteendő négy kilométeres távolság…

A megsárgult irat egy 1950-es választási névjegyzék, amelyen 225 szavazásra jogosultat tüntettek fel Pálfiszegen. Zala megye helytörténeti lexikona – Kéziratos regesztagyűjteményéből tudjuk, hogy 1799-ben Pálfiszegen 21 házban 194-en laktak, közülük 81 volt a katolikus, 113 pedig a református hívő. A későbbiekben van adatunk arról, hogy 1828-ban 194-en, 1900-ban 333-an lakták a falut, ahol a legtöbben 1930-ban voltak, 369-en, azóta viszont évről évre csökken a lakosságszám.

– Most 170-en élünk Pálfiszegen. Tavaly két kisgyermek született, fiatalnak számító lakosunk is van vagy harminc. Az idén köszöntöttük a kilencven éves Mileji Istvánnét, ha minden jól megy, akkor ebben az évben még két újabb kilencven évesünk is lesz – mondja a polgármester, miközben a felköszöntött Vali nénihez látogatunk.

– Engem már ne fényképezzenek! – hárít el először bennünket Mileji Istvánné, Vali néni, aki előtt a Zalai Hírlap hever az asztalon.

– Nemrég olvastuk el, ebből tudunk meg mindent a világról – mondja a lánya, Erzsébet, majd Vali néni is mesélni kezd:

– Ormándlakról kerültem ide 1958-ban. Rengeteget kellet dolgozni mindig, még a férfimunkában is helyt kellett állni minden asszonynak. Köves út, meg autóbusz sem volt… Egy lányunk született, hál’ Isten, most két unokám és négy dédunokám van. Szerencsére jó az egészségem, el tudom látni magam… - sorolja a legfontosabbakat Vali néni.

Tímeával végigjárjuk Tubolyszeg hegyet is, amelynek van állandó lakosa is, egy család. A hegyi gazdák 2013-ban állítottak fakeresztet a hegyre, amit Hadnagy György  készített.

– A közúttal párhuzamosan futó hegyi utat is igyekszünk gondozni, a múlt évben is hoztunk rá követ. A gazdák többsége műveli a szőlőt, bár vannak elhagyott, összedőlőfélben lévő pincék is, de gondozatlan telkek, házak sajnos akadnak a faluban is. Ezek sok problémát okoznak, fel kell lépnünk ellenük, mert mindenkinek kötelessége gondozni a tulajdonát. Szeretnénk a falut rendben tartani, a temető mellé is nemrég építettünk parkolót, s pályázaton a közterület fenntartáshoz is nyertünk gépeket, csak lassan az nem lesz, aki dolgozzon velük, közmunkásunk is csak egy van már… A táj szép, egyre több turista sétál be a falunkba, más falvakból jönnek a táncosaink is - a gyönyörű környezet becsábít. Szívesen látunk mindenkit – mondja Tímea.