Magyar ornitológusok kutatták a földközi-tengeri átkelés útvonalait

Magyar ornitológusok 18 éve kutatják az adriai madárvonulási útvonalakat és a balkáni nádasok szerepét a madárvonulásban – áll a szervezet elektronikus levelében. A kutatásban zalai madarászok is régóta részt vesznek, a fő téma pedig a fülemülesitke. Ez a 10 gramm körüli, apró nádi énekesmadár az Európai Unióban kiemelt természeti érték. Érzékenysége miatt hamar reagál az élőhelyi változásokra, állományának nyomon követése ezért is fontos. A kutatók ebben a szezonban a madarak tengeren való átkelését vették górcső alá az olasz csizmánál.

A fülemülesitkék száma a Kárpát-medencében az elmúlt évtizedekben csökkenést mutatott, ez is közrejátszott az expedíciók létrejöttében. A Kiskunsági Madárvédelmi Egyesület eddig 39 expedíciót szervezett a Földközi- és a Fekete-tenger partvidékére, hogy a kutatások eredményei­vel segítsék a természetvédelmi szervezetek munkáját. Az idén a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettel (MME) közösen érdekes vizsgálatba kezdtek, melybe albán és olasz szervezetek is bekapcsolódtak.

– A mostani expedíciót életre hívó esemény egy októberben Albániában gyűrűzött fülemülesitke megkerülése volt – mondta Németh Ákos, az expedíció vezetője. – A madarat a tavaszi vonulás során olasz kollégák fogták vissza Észak-Olaszországban. Ez a történés is azt a feltételezést erősíti, hogy az Otrantói-szorosnál madárvonulás szempontjából kulcsfontosságú nádas területek lehetnek. Ennek a feltevésnek a hátterét igyekeztünk vizsgálni.

A vonuló madarak számára rendkívül fontos Otrantói-szoros két oldalán elhelyezkedő vizes élőhelyeken egyszerre végeztek madárgyűrűzést a szakemberek. A kutatás célja, hogy megvizsgálják és dokumentálják a szoros madárvonulásban betöltött szerepét, ezáltal fontos adatokkal támasszák alá az ott fennmaradt vizes élőhelyek fontosságát.

– Az albániai Orikumban évek óta folyó kutatás eredményeként tudjuk, hogy ezen a területen rengeteg sitke mozog – folytatta Németh Ákos. – Nemrégiben egy publikációnkban arról is beszámoltunk, hogy az olasz csizma kedvezőbb telelőterület a madaraknak, mint a Balkán. Az Otrantói-szoros pedig ezen belül a tengeri átkelésre legalkalmasabbnak tűnő útvonal, így a szoros két oldalán található nádasok szerepe meghatározó lehet, ezek szolgálhatnak a madarak számára pihenő- és tankolóhelyként.

Orikumban október 5-én, a Magyarországon is megtartott nemzetközi madármegfigyelő nap keretében kezdődött meg a munka, mely már az elején számos eredményt hozott. Többek között egy Magyarországon, a Fertő tavon gyűrűzött cserregő nádiposzátát ellenőriztek a kutatók, illetve egy Albániára nézve új madárfaj, a törpesármány egy példányát is regisztrálták a területen. Az olasz partoknál néhány nappal később kezdtek a kollégák, akik közt ezúttal több mint harminc magyar önkéntes tevékenykedett. Az expedíció által begyűjtött adatok értékelése még zajlik, az eredményeket a szakmai publikációkon túl a nagyközönségnek is bemutatják majd.

– A gyorsan fejlődő turizmus természetesen fenyegetheti a vonuló fajok számára nélkülözhetetlen tengerparti nádasokat – számolt be ta­pasztalataikról Németh Ákos. – Az általunk begyűjtött adatok pedig reményeink szerint a helyi természetvédelmi tevékenységekre is jótékonyan hathatnak majd.