Rákóczi-emlékév

2019.07.10. 12:51

A vezérlő fejedelem újratemetését mutatja be a kiállítás

Fejedelmek utolsó útja címmel nyílt kiállítás a budapesti Nemzeti Emlékezet Múzeumában. A tárlat II. Rákóczi Ferenc és társai 1906-os újratemetésével kapcsolatos, eredeti levéltári dokumentumokat mutat be.

II. Rákóczi Ferenc talán legismertebb portréja, Mányok Ádám festménye

Forrás: Wikipedia

Fotó: Mányoki Ádám

Idén Rákóczi-emlékévet ünneplünk abból az alkalomból, hogy 315 éve választották Gyulafehérvárott erdélyi fejedelemmé II. Rákóczi Ferencet – emlékeztet a kultura.hu írása.

A kiállítás levéltári dokumentumok segítségével mutatja be gróf Bercsényi Miklós, Thököly Imre, Esterházy Antal, Sibrik Miklós és a száműzött fejedelem újratemetésének és az addig vezető hosszú útnak a történetét.

A kiállítás megvalósításában több intézmény is közreműködött, a Magyar Nemzeti Levéltár, a Hadtörténeti Múzeum és Intézet, valamint az Eötvös Loránd Tudományegyetem is.

Az újratemetés végül több évtizedes politikai küzdelem eredményeként valósulhatott meg. Rákóczit és társait az 1715-ben hozott törvénycikkel száműzöttnek, hazaárulónak nyilvánították. Vagyonukat a királyi kincstár javára el kellett kobozni.

II. Rákóczi Ferenc talán legismertebb portréja, Mányok Ádám festménye
Fotó: Mányoki Ádám / Wikipedia

Először az 1848/49-es szabadságharc idején merült fel a gondolat, hogy a fejedelemnek és hű társainak magyar földben lenne illő nyugodniuk. A kezdeményezés azonban folyamatosan elbukott a Habsburgok előtt. Az 1860-as évektől fogalmazódott meg ismét az újratemetés gondolata.

II. Rákóczi Ferencen kívül Rákóczi József, Zrínyi Ilona és Csáky Krisztina, valamint Thököly Imre, Bercsényi Miklós, Esterházy Antal és Sibrik Miklós földi maradványainak hazaszállításáról volt szó a tárgyalások során. Mikes Kelemen hamvai sosem kerültek elő.

Thaly Kálmán, az MTA tiszteletbeli tagja, országgyűlési képviselő, a Rákóczi-kultusz zászlóvivője végül elérte, hogy Ferenc József császár és király utasítsa Tisza István miniszterelnököt arra, hogy gondoskodjék a hamvak magyar földre szállításáról, és végső nyughelyre helyezéséről. Ezt a dokumentumot is láthatjuk a kiállításon.

A Rákóczi Ferenc újratemetését bemutató kiállítás a Nemzeti Emlékezet Múzeumában
Fotó: Csákvári Zsigmond / kultura.hu

A szatmári béke megkötése után, lengyelországi és franciaországi tartózkodásukat követően Rákóczi és hívei Törökországba kerültek, III. Ahmed szultán révén, aki politikai szerepet szánt Rákóczinak abban az 1716-ban kitört háborúban, amely a Habsburg és az Oszmán Birodalom között zajlott. A szultán Rodostóban, a Márvány-tenger partján telepítette le a magyarokat, akik az örmény negyedben kaptak házakat és havi járandóságot az uralkodótól.

A huszonnégy ház egy olyan utcában helyezkedett el, amely a tengerpartról merőlegesen a városba vezetett. Egy Beszédes Kálmán nevű festőművész 1878-ban több alkalommal is járt Rodostóban, és komoly forrásértékkel rendelkező rajzokat készített a magyarok házairól. Ezek közül is bemutat néhányat a tárlat.

Rajzok a rodostói Magyarok utcájáról a kiállításon
Fotó: Csákvári Zsigmond / kultura.hu

Thaly Kálmán és a Fraknói Vilmos történetíró, az MTA titkára a konstantinápolyi Szent Benedek-templomban nyittatták fel II. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona sírját. A fejedelem hamvait sértetlenül találták. Szívét Mikes Kelemen korábban a fejedelem kívánságának megfelelően Franciaországba, Grosbois-ba küldte. Ez volt az a hely, ahol a száműzetés Franciaországban töltött éveiben először kapott menedéket.

A konstantinápolyi sír felnyitásáról készült és a tárlaton megtekinthető jegyzőkönyv szerint a fejedelem 107 darab meglévő csontját összeillesztve akár 190 cm magas is lehetett, a koponyája pedig valamivel méretesebb, mint az átlag.

Thaly Kálmán az eseményről a rendfőnöknek tett ígérete szerint két évig senkinek nem beszélt. Érdekes adalék, hogy az isztambuli konzulátus a fejedelemre emlékezve minden év április nyolcadikán, halálának napján Rákóczi-emlékmisét szervez a Szent Benedek-templomban.

Miután 1906-ban a Kelet nevű, hamvakat szállító hajó megérkezett Budapestre, gyászünnepségek kezdődtek a fővárosban, Kassán és Késmárkon is. Budapesten a Szent István-bazilika adott helyt a fejedelem ravatalának, mely a kiállításon bemutatott dokumentumok szerint trónusnak is beillő volt. Bíborszínű baldachin, több száz gyertya, nemes drapériák díszítették, és hatalmas tömeg várta a rendőrkordonok között, hogy elbúcsúzhasson a fejedelemtől. II. Rákóczi Ferenc Kassán lelt örök nyugalomra, a Szent Erzsébet-dómban.

A kiállítás többek között olyan kuriózumokat vonultat fel, mint a gyászünnepségek forgatókönyve, az újratemetés teljes költségvetése, de fényképeket is láthatunk a temetésekről. Kiállították a fejedelmi zászlókat, valamint Tisza István miniszterelnök és az uralkodó levelezését is. Fényképek dokumentálják a konstantinápolyi sírok feltárását.

Láthatjuk Abaúj és Zemplén vármegye feliratait, amelyekben a hamvak hazaszállítását kezdeményezték. Rajzok segítségével kaphatunk képet a rodostói Magyarok utcájáról. A házakkal kapcsolatosan külön érdekesség, hogy Kassán 1943-ban felépítették a fejedelem rodostói ebédlőházának a másolatát.

Turistacsoport II. Rákóczi Ferenc és bujdosótársai emlékhelyén, a törökországi Rodostóban álló egykori lakóház kassai hasonmásépületének udvarán
Fotó: Jászai Csaba / MTVA

A tárlat a néhány hónapja megnyitott, Kossuth Lajos újratemetésével kapcsolatos kiállítás mellett kapott helyet, és fel is idézi a két nemzeti nagyság újratemetése közötti párhuzamot.

Az első kezdeményezéseknél Ferenc József császár legfőbb ellenérve Rákóczi újratemetése kapcsán éppen az volt, hogy néhány évvel korábban engedélyezte Kossuth újratemetését is.

A hazahozott hamvak egyébként nem egy helyre kerültek. Thököly Imrét Késmárkon temették el, mert az volt a kívánsága, hogy evangélikus templomban nyugodjon.

A tárlat október közepéig látható.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában