Túl a vasárnapi boltzár sokkján

A kiskereskedelmi forgalom 6,2 százalékos emelkedése mögött a három nagy árucsoport eltérő dinamikája áll: az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 4,5, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 8,1, az üzemanyag-kiskereskedelemben 9,0 százalékkal emelkedett az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene éves alapon.

Az adatokból nagyon nehéz kihámozni a boltbezárás hatásait, hiszen rövid bázisú indexeket részletes bontásban nem közöl a KSH, ráadásul az elektronikus pénztárgép bevezetésének fehérítő hatása egészen az év végéig elnyúlhat. Óvatosan annyit azért mondhatunk, hogy a boltzár hatásának vélhetően leginkább kitett élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem tevékenységcsoport (ez fedi le leginkább a hipermarketek körét) volumenindexe április-májusban jelenősen visszaesett, ami mögött jórészt a vasárnapi boltzár hatását sejtjük. Júniusban viszont már itt is 4,1 százalékos bővülésről számolt be a KSH, ami arra utal, hogy alkalmazkodhatott a lakosság a rosszabb bevásárlási lehetőségekhez.

Említést érdemel még, hogy júniusban a gépjármű- és alkatrészeladások élénkülése volt tapasztalható. Ez a kiskereskedelemtől statisztikailag leválasztott kör február-májusban egyre nagyobb éves alapú visszaesést mutatott, most viszont 4,3 százalékkal emelkedett. Ez biztató fejlemény, bár egyelőre korai lenne meginduló növekedésről beszélni, hiszen ez a kör nem tört ki a stagnáló trendjéből.