Borosgazdák találkoztak: egyelőre jók az ágazat kilátásai

Ez a tömör összefoglalója a Pannon Egyetem Keszthelyi Georgikon Kara, a Zalai Borvidék Hegyközségi Tanácsa, a Yara Hungária Kft., a BASF Hungária Kft. és a Cezar Winery Kft. szervezésében szerdán, utóbbi vállalkozás nagyradai pincészetében megrendezett Mátyás napi borünnepnek. A szakmai találkozóra százhúsznál is több szőlész-borász jött el a megye minden részéből. A szervezők meghívták a találkozóra a tokaji Áts Károlyt is, akit tavaly az Év bortermelője címmel tüntetett ki a Magyar Bor Akadémia. A jeles borász azonban egy betegség miatt nem tudott eljönni - ettől még persze volt mit megbeszélni a gazdáknak így, a munka dandárja, a metszés előtt, amit a korábbi évek gyakorlatával ellentétben sok ültetvényben még nem tudtak megkezdeni az elmúlt időszakban lehullt jelentős csapadékmennyiség miatt.

- Nagyon örülünk annak, hogy időről-időre helyt adhatunk a Zalai Borvidék szakmai rendezvényeinek - fogadott minket Stefan Császár, a Cezar Winery tulajdonosa. - Szerencsésnek mondhatjuk magunkat, mert borászatunkat nemcsak ilyenkor, hanem évközben is gyakran felkeresik a szőlész-borász kollégák, hogy közösen vitassunk meg egy-egy aktuális kérdést, vagy problémát.

A szőlő- és borágazat idei kilátásai ezidáig kedvezőek, a lehullt csapadékmennyiség jó termést ígér, hacsak nem lesz aszályos a nyár - ezt már Süslecz Árpádtól, a Zalai Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnökétől hallottuk.

- Fagykárról egyelőre nincs tudomásunk, és szerencsére a csapadék pótolta azt, ami tavaly elmaradt - mondta a hegyközségi tanács elnöke. - Mindezek okán jó reményekkel indulunk neki az évnek, nem is emlékszem a közelmúltban olyan évre, amikor annyi téli csapadék hullott volna, mint most.

Süslecz Árpád, Stefan Császár és Németh Géza, a becsehelyi hegyközség elnöke a pincészetben. Jók a kilátások. Fotó: Szakony Attila

A hegyközségi átalakulással kapcsolatban Süslecz Árpád kérdésünkre elmondta, a négy zalai hegyközségből várhatóan egy vagy kettő marad csak, hiszen a törvény 300 és 500 hektár közötti összbirtokméret esetén engedi az önálló működést.

A nap folyamán többek közt Ferenczi Gábor kertészmérnök a szőlő egy újabb veszedelméről ejtett szót, még hozzá a szőlősárgulás-fitoplazmáról. Mint elmondta, Magyarországon még nincs jelen ez a baktérium-kórokozó, mely a növény szöveteibe veszi be magát, s annak sárgulását, hosszabb távon pedig pusztulását okozza. Figyelmeztetett rá, viszont itt van a közelünkben, Olaszországban, Romániában, Szerbiában és Szlovéniában - a határtól nem messze, Muraszombaton például létezik is egy karanténba vett szőlőültetvény, így csak idő kérdése, hogy terjesztője, egy hazánkban viszont immár 2006 óta jelen lévő amerikai kabócafaj mikor hozza át a baktériumot hazánkba. A szakember jelezte: a fitoplazma járványszerűen terjed, nagyon gyorsan ültetvények tömegét képes kipusztítani. Vegyszeres védekezési mód nem ismert vele szemben, esetleg ellenálló fajták kinemesítése, vagy még inkább a megelőzés, azaz hordozója, a kabóca pusztítása lehet célravezető.

Ferenczi Gábor kertészmérnök