Gazdaság

2012.09.18. 05:15

A többség minimálbéres

Zalaegerszeg - Az októberre összehívott kongresszusára készül a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ). A napokban előkészítő titkári fórumot tartottak a megyeszékhelyen, amelyen részt vett dr. Sáling József, a szakszervezet elnöke.

Hajdu Péter

- Mekkora szakszervezet ma a KASZ?
 
- Lényegében nem változott az utóbbi öt év alatt, volt amikor kétezerrel többen voltunk, volt amikor kétezerrel kevesebben. Alapvetően azon múlott, hogy a gazdaság felfelé ível vagy visszaesik. Most a válság miatt nehéz szervezni az embereket, a munkáltatók sokkal kevesebbet foglalkoztatnak. Azoknál a cégeknél, amelyeknél a mi szakszervezetünk jelen van, a válság előtt több mint százezer ember dolgozott, most csak nyolcvanezer. Közülük húszezren tagjai a KASZ-nak, ezzel az MSZOSZ második-harmadik legnagyobb szervezete vagyunk. A munkaügyi statisztika szerint egyébként körülbelül kétszáznegyvenezren dolgoznak összesen a kereskedelemben.

- Hogyan oszlik meg a különböző kereskedelmi típusok között a KASZ tagsága?
 
- A létszámunk körülbelül 35-40 százaléka a volt áfészeknél, a mai coop-okban dolgozik, a többiek a multi láncoknál, és nemcsak az élelmiszer kereskedelmet kell ezalatt érteni. A coop-on kívüli hazai tulajdonú áruházláncokban kevesen vagyunk, mert azok szétszórtak, és minden bolt önálló munkáltató. Nehéz hozzájuk bejutni.

- Vannak különbségek a munkáltatók és a munkakörülmények között? Egyszerűbben szólva, hol jobb vagy éppen hol rosszabb dolgozni?

- Van különbség. A vidéki hálózatban, a coop-okban egy kicsit emberségesebb a bánásmód, nem hegyezik ki annyira a létszámot. Azaz a feladatnak megfelelőbb létszámot alkalmaznak, viszont kisebb a pénz. Ez mára azt jelenti, hogy az áfész-körben a hálózati dolgozók 60-70 százaléka minimálbért keres. A multiknak, miután a nagyvárosokba jöttek be, több pénzt kellett fizetniük, hogy átcsábítsák magukhoz a dolgozókat. Ezért azoknál egy kicsit magasabb a bér. Viszont sokkal rosszabbak a munkafeltételek, embertelenebbek. A multiknál a feladat ellátásához kevesebben vannak, spórolnak a létszámmal. Ott aztán robot, robot, robot. Van egy mutató, amely kifejezi, hogy az emberek, ahogy tudnak, tiltakoznak ez ellen. Ez a fluktuáció, a cégektől való elvándorlás. A nagyoknál ez bizony eléri a 60 százalékot. A vidéki kicsiknél 30-35 százalék.

- A kereskedelmi dolgozók átlagbére hogyan aránylik az országos átlaghoz?

- Harminc százalékkal elmarad tőle. Ez azért van, mert az egész országot befedjük, ott vagyunk Borsodban, Békéscsabán is. Nagyobb probléma, hogy cégen belül is van 30 százalékos különbség, attól függően, hogy fővárosi, vagy vidéki egységről van szó. Pedig létezik az a szabály, hogy azonos munkáért azonos bér jár. Nem tudtuk érvényesíteni. Volt ilyen perünk, de a Legfelsőbb Bíróság azt mondta, ha ennyiért eljön a dolgozó, akkor a cégnek joga van felvenni. Sőt, a Munka Törvénykönyvébe beleírták, de remélem nem valósul meg, hogy a minimálbér területenként eltérő is lehet.


 
- Nyártól kauciót fizet, aki a kereskedelemben akar elhelyezkedni?
 
- Ez is bekerült az MT-be, más disznóságok mellett. Júliustól ez elsősorban azokra vonatkozik, akik pénzt kezelnek, alapvetően a pénztárosokra találták ki. Tudomásom szerint még nincs olyan cég, amelyik alkalmazta volna, egy-kettőnél gondolkodnak rajta, főleg, ahol jellemzően értéket kezelnek. Mi ezt folyamatosan támadjuk.
 
- Az utóbbi időben a miniszterelnök többször találkozott szakszervezeti vezetőkkel. De csak kettővel, a Ligánál és a Munkástanácsokkal. Önökkel vagy az MSZOSZ-konföderáció más tagjávak hogyhogy nem?

- Az OÉT helyett létrehozták a Vállalkozók Konzultatív Fórumát, oda azért az MSZOSZ-t is meghívta, hiszen több szakmában mi vagyunk a legnagyobbak. Az igaz, hogy személyesen még nem jött el hozzánk, azt hiszem azért, mert azt akarja demonstrálni,  hogy  mi azért egy  balos  szervezet vagyunk. Pedig az utóbbi két-három évben  teljesen  megszakadt a kapcsolatunk a pártokkal. 

 


A KASZ elnöke közölte, és ennek a kongresszusukon is hangot adnak, hogy a jövő évre vonatkozóan jelentős minimálbér emelést követelnek, mintegy 8 százalékot. Törekvésük szerint a minimálbérnek a jelenlegi 93 ezer helyett el kell érnie a  100 ezer forintot. Kijelentette, a kereskedelmi ágazatban nem történt meg a bérkompenzáció. A nagy láncok, a különadó miatt ezt nem adták meg a dolgozóiknak.

 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!