Szó sincs diktatúráról Magyarországon

Az elmúlt közel két év történéseit és azok gazdasági, politikai összefüggéseit vette górcső alá az előadó. Az időszak fontos történései között említette, hogy tizenöt hónap alatt átalakult a hazai hatalmi rendszer, a hatalmi szférában hihetetlen változás, koncentráció ment végbe. Ezzel együtt azonban nem sikerült a gazdaságot talpra állítani. Kéri László az elmúlt időszakot azzal a kettősséggel jellemezte, miszerint az első két év a hatalmi szféra túlbiztosításával telt, kiegyensúlyozott gazdaságpolitika kialakítása helyett viszont kapkodás, rögtönzés volt tapasztalható. Értelmetlenként említette a növekedés magyar modellje kifejezést, mert vagy van növekedés, vagy nincs, és növekedés helyett a legnagyobb idei siker szerinte a recesszió elkerülése lehet. Mint mondta, a ciklus végének legnagyobb gazdasági eredménye az lehet, ha az országnak addigra sikerül megalapoznia a gazdasági növekedés kezdetét. Tavaly akkora profitkivitel volt tapasztalható, mint az elmúlt húsz évben összesen, és ami még nyugtalanító, nemcsak a külföldi tőke menekült az országból, hanem a hazai tőkekivitel is megnőtt. A hazai vállalkozók egy része is a szomszédos országokban keresett befektetési lehetőségeket. A politológus mindezt a bizonytalansággal hozta összefüggésbe. Mint elmondta, a nemzetközi befektetők nem riadnak a diktatúráktól, számukra az kedvező, mert állandóságot, biztonságot jelent. A magyar gazdaságban azonban értékelése szerint káosz uralkodik. Kéri László előadása vége felé elmondta, egyébként igaztalan az ellenzék vádja, miszerint diktatúra lenne. Ez nem igaz. Demokrácia van, de más, mint a korábbi, koalíciós idők macerás demokráciája, amelyben egyezkedni, tárgyalni kell más poltikai erőkkel. Véleménye szerint a kormány törvényelőkészítő főosztállyá változtatta a parlamentet.