Amikor hamis a bankó

A Nemzeti Bankba való bejutás hasonlóan időigényes procedúra, mint egy börtönbe, dupla szögesdrót kerítés, zsilipes rendszer, chipes kártyával nyitható ajtók, megküzdünk érte, hogy a bankjegyhamisítás elleni csoport tagjaival találkozzunk.

Nem riogatni akarnak, erre már a bemutató elején figyelmeztetnek, mégis olyannyira elbizonytalanítanak, hogy az esti vásárlásnál már feltűnően méregetem a pénzt, amivel fizetni szeretnék. Egy reptéren tipródó, izzadó tenyerű terrorista se lehetne nálam feltűnőbb. Szilárd meggyőződésem volt, hogy messziről kiszúrnék egy hamis bankjegyet, hisz figyelek a hologramfóliára, a biztonsági csíkra, a fémszálakra, a vízjelekre, az illeszkedőjelekre. Kiosztanak közöttünk egy tucat tíz- és húszezrest, percekig vizsgálgatjuk őket, tapogatjuk, fény felé tartjuk, és a nyakunkat tennénk rá, hogy valódiak. Nagyot koppanunk, amikor kiderül, hamisítványokról van szó, és még nagyobbat, amikor bemutatják, több, a kereskedelemben használt pénzvizsgáló sem megbízható.

Ferenczi Barnabás, az MNB készpénzlogisztikai igazgatója megerősíti, a profi hamisítványok nyolcvan százaléka, bekerülve a kereskedelembe, anélkül cserél gazdát, hogy kiszűrnék. Bár 2009 őszén tetőzött a hamisítási roham, még most is hetente kerülnek a csoporthoz kiszűrt hamis bankók.

 - A nagy címletű hamisítványok jelentik a legnagyobb veszélyt, egy-egy bankjegy magas szintű és nagy tételű hamisítása bedöntheti az adott bankjegyet is, mint ahogy ez 1999-ben meg is történt az ötezressel.

Nemrégiben aggodalmat váltott ki a tíz- és húszezres bankjegyek hamisítása is, rémhírek kaptak szárnyra, de az MNB készpénzlogisztikai igazgatója úgy véli, ahelyett, hogy bevonnák ezeket a bankókat - ami hozzávetőlegesen 5–10 milliárd forint közötti pluszterhet róna az államra, így az adófizetőkre is -, inkább olyan eljárást szeretnének népszerűsíteni, amivel százszázalékos biztonsággal kiszűrhetőek a hamis bankók.

Felhívták a figyelmet, az UV AC lámpákkal könnyedén megállapítható a bankjegyek eredetisége. Alkalmazásuk a világon is egyedülállónak számít, a jegybank pedig felhívást tett közzé, hogy az eszközök kiskereskedők általi beszerzését támogatja, a készülék nettó összegének hatvan százalékával járul hozzá a megvásárlásukhoz.

A hamisítók bosszankodhatnak, hisz a speciális technológia, amit a bankjegyeknél alkalmaznak, hogy UV–C fényre reagáljon, olyan magas szintű és rendkívül bonyolult biztonsági jellemző, amit képtelenség imitálni más módszerrel.

- A forgalomban lévő bankjegyek 1999 óta tartalmazzák a színváltó hatást, ez pedig világszinten is egyedülálló - mondja a jegybank igazgatója. UV–A fényre reagáló tintákat tucatjával találhatunk a boltokban, a leleményes hamisítók pedig ezt rendre ki is használják. Olyan festékhez viszont, ami UV–C fényre reagálna, kereskedelmi forgalomban nem lehet hozzáférni.

A számadatokról is faggattuk a hamisítás elleni csoportot. Tavaly hetvenmillió forint közvetlen kárt okoztak a bankjegyhamisítók, ami, bár nem hangzik drámainak, de azt nézve, hogy ez mind az átlagembereken csattan, nem is olyan kevés. A pénztárost, aki egy-egy elfogadott hamis húszezressel a havi fizetésének jelentős részét veszíti el, a kiskereskedő, akinek megélhetése hónapról hónapra e nélkül is kérdéses, félve bán a nagyobb címletekkel. A vevő és eladó közötti bizalmat is veszélyezteti, hisz egyikünk sem nézné jó szemmel, ha a pénztáros percekig méregetné és tapogatná az átnyújtott pénzt, majd szúrós tekintettel megjegyezné, úgy véli, hamis. Takarózhatunk azzal, hogy a nagy számok törvénye alapján kizárt, hogy ilyen bankjegy kerüljön hozzánk, de a Magyarországon forgalomban lévő minden egymillió bankóból húsz-harminc hamis. Ez egyébként a hozzánk hasonlóan nem világpénzt használó európai országok átlagának két-háromszorosa. Persze felbecsülni sem tudjuk, hogy egy hipermarketben egy nap alatt hány bankjegy cserél gazdát, bizonyára nyugodtabbak lennénk, ha tudnánk, a hétvégi nagybevásárláskor sem kerülhet hozzánk hamis bankó.