Tevékenységre jellemző kereset - jellemzően nem értik...

- Ez az szja-jogszabály egyik legellentmondásosabb pontja, amit betartani és jól megcsinálni egyszerűen képtelenség - jelenti ki Tóth Zoltán, a WH Consulting ügyvezetője. - Tevékenységre jellemző kereset ugyanis véleményem szerint nem létezik, az minden embernél más és más.

Az új szabályozás szerint kell járulékot és személyi jövedelemadót fizetnie a főállású egyéni vállalkozóknak, a társas vállalkozások főfoglalkozású tagjainak, akkor is, ha evások. Kivételt képeznek ez alól az őstermelők. Fontos, hogy az evás egyéni vállalkozóknak és az eva hatálya alá tartozó társas vállalkozásoknak a tevékenységre jellemző keresetet csak a járulékfizetési kötelezettségük megállapításához kell figyelembe venni, ők ugyanis az eva megfizetésével szja-kötelezettségüknek eleget tesznek.

- Bajban vannak a vállalkozók, a számolásnál ugyanis többfajta módszer is alkalmazható - fogalmaz Tóth Zoltán. - A tevékenységre jellemző kereset megállapítása történhet például az adott térségre vonatkozó kereseti statisztikák alapján. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat honlapján található egy táblázat, ám az az ott leírtak szerint csak mintegy hatvanszázalékos pontossággal becsüli meg az adott szakmára régiónként és nemzetgazdasági szinten jellemző keresetet. Ezek a 2009-es adatok ráadásul az alkalmazottakra vonatkoznak, így azokat át kell ültetni a vállalkozókra.

A tevékenységre jellemző kereset meghatározható a bevételekből és költségekből kiindulva is. Ebben az esetben a költségekkel csökkentett bevétel, azaz a nyereség nyolcvan százaléka tekintendő az irányadó jövedelemnek, tehát ez után kell fizetni a szja-előleget és a járulékokat is. Társas vállalkozásoknál ez egyéb tényezőkkel is módosul.

- A számítási módszerek sokaságáról könyvnyi terjedelemben szólhatnánk, és az sem lenne igaz - teszi hozzá Tóth Zoltán. - Azt egyébként, hogy melyik módszert választja, a vállalkozó döntheti el, a jogszabály csak azt mondja ki, hogy legalább a minimálbér után meg kell fizetnie a járulékot.

Tóth Zoltán számításai szerint a szolgáltatási szektorban, azaz például a könyvelők, bérszámfejtők és masszőrök esetében a tevékenységre jellemző kereset alapul vétele hozhatja a kedvezőbb eredményt, az IT területen dolgozók azonban a minimálbér kétszeresével számolva járnának jobban.

- Bár jelenleg az Alkotmánybíróság előtt van a tevékenységre jellemző kereset ügye, februárban az előző havi bérek után már ez alapján kellett meghatározni a járulékalapot - hangsúlyozza az ügyvezető. - Tehát, ha valaki most csak a minimálbér után fizetett adót, a későbbiekben ezt ki kell egészítenie az általa számított jövedelemre, a törvény ugyanis azt mondja, hogy a tevékenységre jellemző keresetnek mint járulékalapnak havi átlagban kell megfelelni.

A gazdasági szaktanácsadó kft. vezetője úgy véli: ha az Alkotmánybíróság nem törli el a rendelkezést, az sok vitás helyzetet szülhet a jövőben. Épp ezért azt tanácsolja az érintetteknek: készítsenek a számításokról írásos feljegyzést, hogy egy esetleges, öt-hat évvel későbbi adóellenőrzés során bizonyítani tudják, mi alapján számoltak.

Az új szabályozás fogadtatásáról szólva Tóth Zoltán elmondta: természetesen minden érintettet foglalkoztat a probléma, érdeklődnek is iránta, ám a többség továbbra is a minimálbér kétszeresét veszi járulékalapnak. Kivárják, milyen döntést hoznak az ügyben az alkotmánybírák, s hogy lesz-e pénzügyminisztériumi kiegészítés.

- Szerencsésebb lett volna, ha a járulékalap továbbra is a minimálbér kétszerese marad, s ha veszteséges a vállalkozás, akkor a vállalkozó akár a minimálbért is alapul veheti - magyarázza az adótanácsadó. - Másik lehetőség egy minimum meghatározása, amitől csak felfele lehet eltérni. Egy idő után, nyugdíj és gyes előtt például, úgyis mindenkinek érdeke, hogy minél magasabb járulékot fizessen.

Noha a folyton változó, bonyolódó adótörvények nem könnyítik meg a vállalkozások életét, a szakember szerint ezt már megszokták, s ha csak évente egyszer változik a szabályozás, már mindenki örül.

- Mindez a hosszú távú tervezést nem akadályozza, nagymértékű adóváltozásokra ugyanis semmilyen irányban nem lehet számítani - teszi még hozzá Tóth Zoltán.

- Ez az szja-jogszabály egyik legellentmondásosabb pontja, amit betartani és jól megcsinálni egyszerűen képtelenség - jelenti ki Tóth Zoltán, a WH Consulting ügyvezetője. - Tevékenységre jellemző kereset ugyanis véleményem szerint nem létezik, az minden embernél más és más.

Az új szabályozás szerint kell járulékot és személyi jövedelemadót fizetnie a főállású egyéni vállalkozóknak, a társas vállalkozások főfoglalkozású tagjainak, akkor is, ha evások. Kivételt képeznek ez alól az őstermelők. Fontos, hogy az evás egyéni vállalkozóknak és az eva hatálya alá tartozó társas vállalkozásoknak a tevékenységre jellemző keresetet csak a járulékfizetési kötelezettségük megállapításához kell figyelembe venni, ők ugyanis az eva megfizetésével szja-kötelezettségüknek eleget tesznek.

- Bajban vannak a vállalkozók, a számolásnál ugyanis többfajta módszer is alkalmazható - fogalmaz Tóth Zoltán. - A tevékenységre jellemző kereset megállapítása történhet például az adott térségre vonatkozó kereseti statisztikák alapján. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat honlapján található egy táblázat, ám az az ott leírtak szerint csak mintegy hatvanszázalékos pontossággal becsüli meg az adott szakmára régiónként és nemzetgazdasági szinten jellemző keresetet. Ezek a 2009-es adatok ráadásul az alkalmazottakra vonatkoznak, így azokat át kell ültetni a vállalkozókra.

A tevékenységre jellemző kereset meghatározható a bevételekből és költségekből kiindulva is. Ebben az esetben a költségekkel csökkentett bevétel, azaz a nyereség nyolcvan százaléka tekintendő az irányadó jövedelemnek, tehát ez után kell fizetni a szja-előleget és a járulékokat is. Társas vállalkozásoknál ez egyéb tényezőkkel is módosul.

- A számítási módszerek sokaságáról könyvnyi terjedelemben szólhatnánk, és az sem lenne igaz - teszi hozzá Tóth Zoltán. - Azt egyébként, hogy melyik módszert választja, a vállalkozó döntheti el, a jogszabály csak azt mondja ki, hogy legalább a minimálbér után meg kell fizetnie a járulékot.

Tóth Zoltán számításai szerint a szolgáltatási szektorban, azaz például a könyvelők, bérszámfejtők és masszőrök esetében a tevékenységre jellemző kereset alapul vétele hozhatja a kedvezőbb eredményt, az IT területen dolgozók azonban a minimálbér kétszeresével számolva járnának jobban.

- Bár jelenleg az Alkotmánybíróság előtt van a tevékenységre jellemző kereset ügye, februárban az előző havi bérek után már ez alapján kellett meghatározni a járulékalapot - hangsúlyozza az ügyvezető. - Tehát, ha valaki most csak a minimálbér után fizetett adót, a későbbiekben ezt ki kell egészítenie az általa számított jövedelemre, a törvény ugyanis azt mondja, hogy a tevékenységre jellemző keresetnek mint járulékalapnak havi átlagban kell megfelelni.

A gazdasági szaktanácsadó kft. vezetője úgy véli: ha az Alkotmánybíróság nem törli el a rendelkezést, az sok vitás helyzetet szülhet a jövőben. Épp ezért azt tanácsolja az érintetteknek: készítsenek a számításokról írásos feljegyzést, hogy egy esetleges, öt-hat évvel későbbi adóellenőrzés során bizonyítani tudják, mi alapján számoltak.

Az új szabályozás fogadtatásáról szólva Tóth Zoltán elmondta: természetesen minden érintettet foglalkoztat a probléma, érdeklődnek is iránta, ám a többség továbbra is a minimálbér kétszeresét veszi járulékalapnak. Kivárják, milyen döntést hoznak az ügyben az alkotmánybírák, s hogy lesz-e pénzügyminisztériumi kiegészítés.

- Szerencsésebb lett volna, ha a járulékalap továbbra is a minimálbér kétszerese marad, s ha veszteséges a vállalkozás, akkor a vállalkozó akár a minimálbért is alapul veheti - magyarázza az adótanácsadó. - Másik lehetőség egy minimum meghatározása, amitől csak felfele lehet eltérni. Egy idő után, nyugdíj és gyes előtt például, úgyis mindenkinek érdeke, hogy minél magasabb járulékot fizessen.

Noha a folyton változó, bonyolódó adótörvények nem könnyítik meg a vállalkozások életét, a szakember szerint ezt már megszokták, s ha csak évente egyszer változik a szabályozás, már mindenki örül.

- Mindez a hosszú távú tervezést nem akadályozza, nagymértékű adóváltozásokra ugyanis semmilyen irányban nem lehet számítani - teszi még hozzá Tóth Zoltán.

Az új szabályozás szerint kell járulékot és személyi jövedelemadót fizetnie a főállású egyéni vállalkozóknak, a társas vállalkozások főfoglalkozású tagjainak, akkor is, ha evások. Kivételt képeznek ez alól az őstermelők. Fontos, hogy az evás egyéni vállalkozóknak és az eva hatálya alá tartozó társas vállalkozásoknak a tevékenységre jellemző keresetet csak a járulékfizetési kötelezettségük megállapításához kell figyelembe venni, ők ugyanis az eva megfizetésével szja-kötelezettségüknek eleget tesznek.

- Bajban vannak a vállalkozók, a számolásnál ugyanis többfajta módszer is alkalmazható - fogalmaz Tóth Zoltán. - A tevékenységre jellemző kereset megállapítása történhet például az adott térségre vonatkozó kereseti statisztikák alapján. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat honlapján található egy táblázat, ám az az ott leírtak szerint csak mintegy hatvanszázalékos pontossággal becsüli meg az adott szakmára régiónként és nemzetgazdasági szinten jellemző keresetet. Ezek a 2009-es adatok ráadásul az alkalmazottakra vonatkoznak, így azokat át kell ültetni a vállalkozókra.

A tevékenységre jellemző kereset meghatározható a bevételekből és költségekből kiindulva is. Ebben az esetben a költségekkel csökkentett bevétel, azaz a nyereség nyolcvan százaléka tekintendő az irányadó jövedelemnek, tehát ez után kell fizetni a szja-előleget és a járulékokat is. Társas vállalkozásoknál ez egyéb tényezőkkel is módosul.

- A számítási módszerek sokaságáról könyvnyi terjedelemben szólhatnánk, és az sem lenne igaz - teszi hozzá Tóth Zoltán. - Azt egyébként, hogy melyik módszert választja, a vállalkozó döntheti el, a jogszabály csak azt mondja ki, hogy legalább a minimálbér után meg kell fizetnie a járulékot.

Tóth Zoltán számításai szerint a szolgáltatási szektorban, azaz például a könyvelők, bérszámfejtők és masszőrök esetében a tevékenységre jellemző kereset alapul vétele hozhatja a kedvezőbb eredményt, az IT területen dolgozók azonban a minimálbér kétszeresével számolva járnának jobban.

- Bár jelenleg az Alkotmánybíróság előtt van a tevékenységre jellemző kereset ügye, februárban az előző havi bérek után már ez alapján kellett meghatározni a járulékalapot - hangsúlyozza az ügyvezető. - Tehát, ha valaki most csak a minimálbér után fizetett adót, a későbbiekben ezt ki kell egészítenie az általa számított jövedelemre, a törvény ugyanis azt mondja, hogy a tevékenységre jellemző keresetnek mint járulékalapnak havi átlagban kell megfelelni.

A gazdasági szaktanácsadó kft. vezetője úgy véli: ha az Alkotmánybíróság nem törli el a rendelkezést, az sok vitás helyzetet szülhet a jövőben. Épp ezért azt tanácsolja az érintetteknek: készítsenek a számításokról írásos feljegyzést, hogy egy esetleges, öt-hat évvel későbbi adóellenőrzés során bizonyítani tudják, mi alapján számoltak.

Az új szabályozás fogadtatásáról szólva Tóth Zoltán elmondta: természetesen minden érintettet foglalkoztat a probléma, érdeklődnek is iránta, ám a többség továbbra is a minimálbér kétszeresét veszi járulékalapnak. Kivárják, milyen döntést hoznak az ügyben az alkotmánybírák, s hogy lesz-e pénzügyminisztériumi kiegészítés.

- Szerencsésebb lett volna, ha a járulékalap továbbra is a minimálbér kétszerese marad, s ha veszteséges a vállalkozás, akkor a vállalkozó akár a minimálbért is alapul veheti - magyarázza az adótanácsadó. - Másik lehetőség egy minimum meghatározása, amitől csak felfele lehet eltérni. Egy idő után, nyugdíj és gyes előtt például, úgyis mindenkinek érdeke, hogy minél magasabb járulékot fizessen.

Noha a folyton változó, bonyolódó adótörvények nem könnyítik meg a vállalkozások életét, a szakember szerint ezt már megszokták, s ha csak évente egyszer változik a szabályozás, már mindenki örül.

- Mindez a hosszú távú tervezést nem akadályozza, nagymértékű adóváltozásokra ugyanis semmilyen irányban nem lehet számítani - teszi még hozzá Tóth Zoltán.

Az új szabályozás szerint kell járulékot és személyi jövedelemadót fizetnie a főállású egyéni vállalkozóknak, a társas vállalkozások főfoglalkozású tagjainak, akkor is, ha evások. Kivételt képeznek ez alól az őstermelők. Fontos, hogy az evás egyéni vállalkozóknak és az eva hatálya alá tartozó társas vállalkozásoknak a tevékenységre jellemző keresetet csak a járulékfizetési kötelezettségük megállapításához kell figyelembe venni, ők ugyanis az eva megfizetésével szja-kötelezettségüknek eleget tesznek.

- Bajban vannak a vállalkozók, a számolásnál ugyanis többfajta módszer is alkalmazható - fogalmaz Tóth Zoltán. - A tevékenységre jellemző kereset megállapítása történhet például az adott térségre vonatkozó kereseti statisztikák alapján. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat honlapján található egy táblázat, ám az az ott leírtak szerint csak mintegy hatvanszázalékos pontossággal becsüli meg az adott szakmára régiónként és nemzetgazdasági szinten jellemző keresetet. Ezek a 2009-es adatok ráadásul az alkalmazottakra vonatkoznak, így azokat át kell ültetni a vállalkozókra.

A tevékenységre jellemző kereset meghatározható a bevételekből és költségekből kiindulva is. Ebben az esetben a költségekkel csökkentett bevétel, azaz a nyereség nyolcvan százaléka tekintendő az irányadó jövedelemnek, tehát ez után kell fizetni a szja-előleget és a járulékokat is. Társas vállalkozásoknál ez egyéb tényezőkkel is módosul.

- A számítási módszerek sokaságáról könyvnyi terjedelemben szólhatnánk, és az sem lenne igaz - teszi hozzá Tóth Zoltán. - Azt egyébként, hogy melyik módszert választja, a vállalkozó döntheti el, a jogszabály csak azt mondja ki, hogy legalább a minimálbér után meg kell fizetnie a járulékot.

Tóth Zoltán számításai szerint a szolgáltatási szektorban, azaz például a könyvelők, bérszámfejtők és masszőrök esetében a tevékenységre jellemző kereset alapul vétele hozhatja a kedvezőbb eredményt, az IT területen dolgozók azonban a minimálbér kétszeresével számolva járnának jobban.

- Bár jelenleg az Alkotmánybíróság előtt van a tevékenységre jellemző kereset ügye, februárban az előző havi bérek után már ez alapján kellett meghatározni a járulékalapot - hangsúlyozza az ügyvezető. - Tehát, ha valaki most csak a minimálbér után fizetett adót, a későbbiekben ezt ki kell egészítenie az általa számított jövedelemre, a törvény ugyanis azt mondja, hogy a tevékenységre jellemző keresetnek mint járulékalapnak havi átlagban kell megfelelni.

A gazdasági szaktanácsadó kft. vezetője úgy véli: ha az Alkotmánybíróság nem törli el a rendelkezést, az sok vitás helyzetet szülhet a jövőben. Épp ezért azt tanácsolja az érintetteknek: készítsenek a számításokról írásos feljegyzést, hogy egy esetleges, öt-hat évvel későbbi adóellenőrzés során bizonyítani tudják, mi alapján számoltak.

Az új szabályozás fogadtatásáról szólva Tóth Zoltán elmondta: természetesen minden érintettet foglalkoztat a probléma, érdeklődnek is iránta, ám a többség továbbra is a minimálbér kétszeresét veszi járulékalapnak. Kivárják, milyen döntést hoznak az ügyben az alkotmánybírák, s hogy lesz-e pénzügyminisztériumi kiegészítés.

- Szerencsésebb lett volna, ha a járulékalap továbbra is a minimálbér kétszerese marad, s ha veszteséges a vállalkozás, akkor a vállalkozó akár a minimálbért is alapul veheti - magyarázza az adótanácsadó. - Másik lehetőség egy minimum meghatározása, amitől csak felfele lehet eltérni. Egy idő után, nyugdíj és gyes előtt például, úgyis mindenkinek érdeke, hogy minél magasabb járulékot fizessen.

Noha a folyton változó, bonyolódó adótörvények nem könnyítik meg a vállalkozások életét, a szakember szerint ezt már megszokták, s ha csak évente egyszer változik a szabályozás, már mindenki örül.

- Mindez a hosszú távú tervezést nem akadályozza, nagymértékű adóváltozásokra ugyanis semmilyen irányban nem lehet számítani - teszi még hozzá Tóth Zoltán.

- Bajban vannak a vállalkozók, a számolásnál ugyanis többfajta módszer is alkalmazható - fogalmaz Tóth Zoltán. - A tevékenységre jellemző kereset megállapítása történhet például az adott térségre vonatkozó kereseti statisztikák alapján. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat honlapján található egy táblázat, ám az az ott leírtak szerint csak mintegy hatvanszázalékos pontossággal becsüli meg az adott szakmára régiónként és nemzetgazdasági szinten jellemző keresetet. Ezek a 2009-es adatok ráadásul az alkalmazottakra vonatkoznak, így azokat át kell ültetni a vállalkozókra.

A tevékenységre jellemző kereset meghatározható a bevételekből és költségekből kiindulva is. Ebben az esetben a költségekkel csökkentett bevétel, azaz a nyereség nyolcvan százaléka tekintendő az irányadó jövedelemnek, tehát ez után kell fizetni a szja-előleget és a járulékokat is. Társas vállalkozásoknál ez egyéb tényezőkkel is módosul.

- A számítási módszerek sokaságáról könyvnyi terjedelemben szólhatnánk, és az sem lenne igaz - teszi hozzá Tóth Zoltán. - Azt egyébként, hogy melyik módszert választja, a vállalkozó döntheti el, a jogszabály csak azt mondja ki, hogy legalább a minimálbér után meg kell fizetnie a járulékot.

Tóth Zoltán számításai szerint a szolgáltatási szektorban, azaz például a könyvelők, bérszámfejtők és masszőrök esetében a tevékenységre jellemző kereset alapul vétele hozhatja a kedvezőbb eredményt, az IT területen dolgozók azonban a minimálbér kétszeresével számolva járnának jobban.

- Bár jelenleg az Alkotmánybíróság előtt van a tevékenységre jellemző kereset ügye, februárban az előző havi bérek után már ez alapján kellett meghatározni a járulékalapot - hangsúlyozza az ügyvezető. - Tehát, ha valaki most csak a minimálbér után fizetett adót, a későbbiekben ezt ki kell egészítenie az általa számított jövedelemre, a törvény ugyanis azt mondja, hogy a tevékenységre jellemző keresetnek mint járulékalapnak havi átlagban kell megfelelni.

A gazdasági szaktanácsadó kft. vezetője úgy véli: ha az Alkotmánybíróság nem törli el a rendelkezést, az sok vitás helyzetet szülhet a jövőben. Épp ezért azt tanácsolja az érintetteknek: készítsenek a számításokról írásos feljegyzést, hogy egy esetleges, öt-hat évvel későbbi adóellenőrzés során bizonyítani tudják, mi alapján számoltak.

Az új szabályozás fogadtatásáról szólva Tóth Zoltán elmondta: természetesen minden érintettet foglalkoztat a probléma, érdeklődnek is iránta, ám a többség továbbra is a minimálbér kétszeresét veszi járulékalapnak. Kivárják, milyen döntést hoznak az ügyben az alkotmánybírák, s hogy lesz-e pénzügyminisztériumi kiegészítés.

- Szerencsésebb lett volna, ha a járulékalap továbbra is a minimálbér kétszerese marad, s ha veszteséges a vállalkozás, akkor a vállalkozó akár a minimálbért is alapul veheti - magyarázza az adótanácsadó. - Másik lehetőség egy minimum meghatározása, amitől csak felfele lehet eltérni. Egy idő után, nyugdíj és gyes előtt például, úgyis mindenkinek érdeke, hogy minél magasabb járulékot fizessen.

Noha a folyton változó, bonyolódó adótörvények nem könnyítik meg a vállalkozások életét, a szakember szerint ezt már megszokták, s ha csak évente egyszer változik a szabályozás, már mindenki örül.

- Mindez a hosszú távú tervezést nem akadályozza, nagymértékű adóváltozásokra ugyanis semmilyen irányban nem lehet számítani - teszi még hozzá Tóth Zoltán.

- Bajban vannak a vállalkozók, a számolásnál ugyanis többfajta módszer is alkalmazható - fogalmaz Tóth Zoltán. - A tevékenységre jellemző kereset megállapítása történhet például az adott térségre vonatkozó kereseti statisztikák alapján. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat honlapján található egy táblázat, ám az az ott leírtak szerint csak mintegy hatvanszázalékos pontossággal becsüli meg az adott szakmára régiónként és nemzetgazdasági szinten jellemző keresetet. Ezek a 2009-es adatok ráadásul az alkalmazottakra vonatkoznak, így azokat át kell ültetni a vállalkozókra.

A tevékenységre jellemző kereset meghatározható a bevételekből és költségekből kiindulva is. Ebben az esetben a költségekkel csökkentett bevétel, azaz a nyereség nyolcvan százaléka tekintendő az irányadó jövedelemnek, tehát ez után kell fizetni a szja-előleget és a járulékokat is. Társas vállalkozásoknál ez egyéb tényezőkkel is módosul.

- A számítási módszerek sokaságáról könyvnyi terjedelemben szólhatnánk, és az sem lenne igaz - teszi hozzá Tóth Zoltán. - Azt egyébként, hogy melyik módszert választja, a vállalkozó döntheti el, a jogszabály csak azt mondja ki, hogy legalább a minimálbér után meg kell fizetnie a járulékot.

Tóth Zoltán számításai szerint a szolgáltatási szektorban, azaz például a könyvelők, bérszámfejtők és masszőrök esetében a tevékenységre jellemző kereset alapul vétele hozhatja a kedvezőbb eredményt, az IT területen dolgozók azonban a minimálbér kétszeresével számolva járnának jobban.

- Bár jelenleg az Alkotmánybíróság előtt van a tevékenységre jellemző kereset ügye, februárban az előző havi bérek után már ez alapján kellett meghatározni a járulékalapot - hangsúlyozza az ügyvezető. - Tehát, ha valaki most csak a minimálbér után fizetett adót, a későbbiekben ezt ki kell egészítenie az általa számított jövedelemre, a törvény ugyanis azt mondja, hogy a tevékenységre jellemző keresetnek mint járulékalapnak havi átlagban kell megfelelni.

A gazdasági szaktanácsadó kft. vezetője úgy véli: ha az Alkotmánybíróság nem törli el a rendelkezést, az sok vitás helyzetet szülhet a jövőben. Épp ezért azt tanácsolja az érintetteknek: készítsenek a számításokról írásos feljegyzést, hogy egy esetleges, öt-hat évvel későbbi adóellenőrzés során bizonyítani tudják, mi alapján számoltak.

Az új szabályozás fogadtatásáról szólva Tóth Zoltán elmondta: természetesen minden érintettet foglalkoztat a probléma, érdeklődnek is iránta, ám a többség továbbra is a minimálbér kétszeresét veszi járulékalapnak. Kivárják, milyen döntést hoznak az ügyben az alkotmánybírák, s hogy lesz-e pénzügyminisztériumi kiegészítés.

- Szerencsésebb lett volna, ha a járulékalap továbbra is a minimálbér kétszerese marad, s ha veszteséges a vállalkozás, akkor a vállalkozó akár a minimálbért is alapul veheti - magyarázza az adótanácsadó. - Másik lehetőség egy minimum meghatározása, amitől csak felfele lehet eltérni. Egy idő után, nyugdíj és gyes előtt például, úgyis mindenkinek érdeke, hogy minél magasabb járulékot fizessen.

Noha a folyton változó, bonyolódó adótörvények nem könnyítik meg a vállalkozások életét, a szakember szerint ezt már megszokták, s ha csak évente egyszer változik a szabályozás, már mindenki örül.

- Mindez a hosszú távú tervezést nem akadályozza, nagymértékű adóváltozásokra ugyanis semmilyen irányban nem lehet számítani - teszi még hozzá Tóth Zoltán.

A tevékenységre jellemző kereset meghatározható a bevételekből és költségekből kiindulva is. Ebben az esetben a költségekkel csökkentett bevétel, azaz a nyereség nyolcvan százaléka tekintendő az irányadó jövedelemnek, tehát ez után kell fizetni a szja-előleget és a járulékokat is. Társas vállalkozásoknál ez egyéb tényezőkkel is módosul.

- A számítási módszerek sokaságáról könyvnyi terjedelemben szólhatnánk, és az sem lenne igaz - teszi hozzá Tóth Zoltán. - Azt egyébként, hogy melyik módszert választja, a vállalkozó döntheti el, a jogszabály csak azt mondja ki, hogy legalább a minimálbér után meg kell fizetnie a járulékot.

Tóth Zoltán számításai szerint a szolgáltatási szektorban, azaz például a könyvelők, bérszámfejtők és masszőrök esetében a tevékenységre jellemző kereset alapul vétele hozhatja a kedvezőbb eredményt, az IT területen dolgozók azonban a minimálbér kétszeresével számolva járnának jobban.

- Bár jelenleg az Alkotmánybíróság előtt van a tevékenységre jellemző kereset ügye, februárban az előző havi bérek után már ez alapján kellett meghatározni a járulékalapot - hangsúlyozza az ügyvezető. - Tehát, ha valaki most csak a minimálbér után fizetett adót, a későbbiekben ezt ki kell egészítenie az általa számított jövedelemre, a törvény ugyanis azt mondja, hogy a tevékenységre jellemző keresetnek mint járulékalapnak havi átlagban kell megfelelni.

A gazdasági szaktanácsadó kft. vezetője úgy véli: ha az Alkotmánybíróság nem törli el a rendelkezést, az sok vitás helyzetet szülhet a jövőben. Épp ezért azt tanácsolja az érintetteknek: készítsenek a számításokról írásos feljegyzést, hogy egy esetleges, öt-hat évvel későbbi adóellenőrzés során bizonyítani tudják, mi alapján számoltak.

Az új szabályozás fogadtatásáról szólva Tóth Zoltán elmondta: természetesen minden érintettet foglalkoztat a probléma, érdeklődnek is iránta, ám a többség továbbra is a minimálbér kétszeresét veszi járulékalapnak. Kivárják, milyen döntést hoznak az ügyben az alkotmánybírák, s hogy lesz-e pénzügyminisztériumi kiegészítés.

- Szerencsésebb lett volna, ha a járulékalap továbbra is a minimálbér kétszerese marad, s ha veszteséges a vállalkozás, akkor a vállalkozó akár a minimálbért is alapul veheti - magyarázza az adótanácsadó. - Másik lehetőség egy minimum meghatározása, amitől csak felfele lehet eltérni. Egy idő után, nyugdíj és gyes előtt például, úgyis mindenkinek érdeke, hogy minél magasabb járulékot fizessen.

Noha a folyton változó, bonyolódó adótörvények nem könnyítik meg a vállalkozások életét, a szakember szerint ezt már megszokták, s ha csak évente egyszer változik a szabályozás, már mindenki örül.

- Mindez a hosszú távú tervezést nem akadályozza, nagymértékű adóváltozásokra ugyanis semmilyen irányban nem lehet számítani - teszi még hozzá Tóth Zoltán.

A tevékenységre jellemző kereset meghatározható a bevételekből és költségekből kiindulva is. Ebben az esetben a költségekkel csökkentett bevétel, azaz a nyereség nyolcvan százaléka tekintendő az irányadó jövedelemnek, tehát ez után kell fizetni a szja-előleget és a járulékokat is. Társas vállalkozásoknál ez egyéb tényezőkkel is módosul.

- A számítási módszerek sokaságáról könyvnyi terjedelemben szólhatnánk, és az sem lenne igaz - teszi hozzá Tóth Zoltán. - Azt egyébként, hogy melyik módszert választja, a vállalkozó döntheti el, a jogszabály csak azt mondja ki, hogy legalább a minimálbér után meg kell fizetnie a járulékot.

Tóth Zoltán számításai szerint a szolgáltatási szektorban, azaz például a könyvelők, bérszámfejtők és masszőrök esetében a tevékenységre jellemző kereset alapul vétele hozhatja a kedvezőbb eredményt, az IT területen dolgozók azonban a minimálbér kétszeresével számolva járnának jobban.

- Bár jelenleg az Alkotmánybíróság előtt van a tevékenységre jellemző kereset ügye, februárban az előző havi bérek után már ez alapján kellett meghatározni a járulékalapot - hangsúlyozza az ügyvezető. - Tehát, ha valaki most csak a minimálbér után fizetett adót, a későbbiekben ezt ki kell egészítenie az általa számított jövedelemre, a törvény ugyanis azt mondja, hogy a tevékenységre jellemző keresetnek mint járulékalapnak havi átlagban kell megfelelni.

A gazdasági szaktanácsadó kft. vezetője úgy véli: ha az Alkotmánybíróság nem törli el a rendelkezést, az sok vitás helyzetet szülhet a jövőben. Épp ezért azt tanácsolja az érintetteknek: készítsenek a számításokról írásos feljegyzést, hogy egy esetleges, öt-hat évvel későbbi adóellenőrzés során bizonyítani tudják, mi alapján számoltak.

Az új szabályozás fogadtatásáról szólva Tóth Zoltán elmondta: természetesen minden érintettet foglalkoztat a probléma, érdeklődnek is iránta, ám a többség továbbra is a minimálbér kétszeresét veszi járulékalapnak. Kivárják, milyen döntést hoznak az ügyben az alkotmánybírák, s hogy lesz-e pénzügyminisztériumi kiegészítés.

- Szerencsésebb lett volna, ha a járulékalap továbbra is a minimálbér kétszerese marad, s ha veszteséges a vállalkozás, akkor a vállalkozó akár a minimálbért is alapul veheti - magyarázza az adótanácsadó. - Másik lehetőség egy minimum meghatározása, amitől csak felfele lehet eltérni. Egy idő után, nyugdíj és gyes előtt például, úgyis mindenkinek érdeke, hogy minél magasabb járulékot fizessen.

Noha a folyton változó, bonyolódó adótörvények nem könnyítik meg a vállalkozások életét, a szakember szerint ezt már megszokták, s ha csak évente egyszer változik a szabályozás, már mindenki örül.

- Mindez a hosszú távú tervezést nem akadályozza, nagymértékű adóváltozásokra ugyanis semmilyen irányban nem lehet számítani - teszi még hozzá Tóth Zoltán.

- A számítási módszerek sokaságáról könyvnyi terjedelemben szólhatnánk, és az sem lenne igaz - teszi hozzá Tóth Zoltán. - Azt egyébként, hogy melyik módszert választja, a vállalkozó döntheti el, a jogszabály csak azt mondja ki, hogy legalább a minimálbér után meg kell fizetnie a járulékot.

Tóth Zoltán számításai szerint a szolgáltatási szektorban, azaz például a könyvelők, bérszámfejtők és masszőrök esetében a tevékenységre jellemző kereset alapul vétele hozhatja a kedvezőbb eredményt, az IT területen dolgozók azonban a minimálbér kétszeresével számolva járnának jobban.

- Bár jelenleg az Alkotmánybíróság előtt van a tevékenységre jellemző kereset ügye, februárban az előző havi bérek után már ez alapján kellett meghatározni a járulékalapot - hangsúlyozza az ügyvezető. - Tehát, ha valaki most csak a minimálbér után fizetett adót, a későbbiekben ezt ki kell egészítenie az általa számított jövedelemre, a törvény ugyanis azt mondja, hogy a tevékenységre jellemző keresetnek mint járulékalapnak havi átlagban kell megfelelni.

A gazdasági szaktanácsadó kft. vezetője úgy véli: ha az Alkotmánybíróság nem törli el a rendelkezést, az sok vitás helyzetet szülhet a jövőben. Épp ezért azt tanácsolja az érintetteknek: készítsenek a számításokról írásos feljegyzést, hogy egy esetleges, öt-hat évvel későbbi adóellenőrzés során bizonyítani tudják, mi alapján számoltak.

Az új szabályozás fogadtatásáról szólva Tóth Zoltán elmondta: természetesen minden érintettet foglalkoztat a probléma, érdeklődnek is iránta, ám a többség továbbra is a minimálbér kétszeresét veszi járulékalapnak. Kivárják, milyen döntést hoznak az ügyben az alkotmánybírák, s hogy lesz-e pénzügyminisztériumi kiegészítés.

- Szerencsésebb lett volna, ha a járulékalap továbbra is a minimálbér kétszerese marad, s ha veszteséges a vállalkozás, akkor a vállalkozó akár a minimálbért is alapul veheti - magyarázza az adótanácsadó. - Másik lehetőség egy minimum meghatározása, amitől csak felfele lehet eltérni. Egy idő után, nyugdíj és gyes előtt például, úgyis mindenkinek érdeke, hogy minél magasabb járulékot fizessen.

Noha a folyton változó, bonyolódó adótörvények nem könnyítik meg a vállalkozások életét, a szakember szerint ezt már megszokták, s ha csak évente egyszer változik a szabályozás, már mindenki örül.

- Mindez a hosszú távú tervezést nem akadályozza, nagymértékű adóváltozásokra ugyanis semmilyen irányban nem lehet számítani - teszi még hozzá Tóth Zoltán.

- A számítási módszerek sokaságáról könyvnyi terjedelemben szólhatnánk, és az sem lenne igaz - teszi hozzá Tóth Zoltán. - Azt egyébként, hogy melyik módszert választja, a vállalkozó döntheti el, a jogszabály csak azt mondja ki, hogy legalább a minimálbér után meg kell fizetnie a járulékot.

Tóth Zoltán számításai szerint a szolgáltatási szektorban, azaz például a könyvelők, bérszámfejtők és masszőrök esetében a tevékenységre jellemző kereset alapul vétele hozhatja a kedvezőbb eredményt, az IT területen dolgozók azonban a minimálbér kétszeresével számolva járnának jobban.

- Bár jelenleg az Alkotmánybíróság előtt van a tevékenységre jellemző kereset ügye, februárban az előző havi bérek után már ez alapján kellett meghatározni a járulékalapot - hangsúlyozza az ügyvezető. - Tehát, ha valaki most csak a minimálbér után fizetett adót, a későbbiekben ezt ki kell egészítenie az általa számított jövedelemre, a törvény ugyanis azt mondja, hogy a tevékenységre jellemző keresetnek mint járulékalapnak havi átlagban kell megfelelni.

A gazdasági szaktanácsadó kft. vezetője úgy véli: ha az Alkotmánybíróság nem törli el a rendelkezést, az sok vitás helyzetet szülhet a jövőben. Épp ezért azt tanácsolja az érintetteknek: készítsenek a számításokról írásos feljegyzést, hogy egy esetleges, öt-hat évvel későbbi adóellenőrzés során bizonyítani tudják, mi alapján számoltak.

Az új szabályozás fogadtatásáról szólva Tóth Zoltán elmondta: természetesen minden érintettet foglalkoztat a probléma, érdeklődnek is iránta, ám a többség továbbra is a minimálbér kétszeresét veszi járulékalapnak. Kivárják, milyen döntést hoznak az ügyben az alkotmánybírák, s hogy lesz-e pénzügyminisztériumi kiegészítés.

- Szerencsésebb lett volna, ha a járulékalap továbbra is a minimálbér kétszerese marad, s ha veszteséges a vállalkozás, akkor a vállalkozó akár a minimálbért is alapul veheti - magyarázza az adótanácsadó. - Másik lehetőség egy minimum meghatározása, amitől csak felfele lehet eltérni. Egy idő után, nyugdíj és gyes előtt például, úgyis mindenkinek érdeke, hogy minél magasabb járulékot fizessen.

Noha a folyton változó, bonyolódó adótörvények nem könnyítik meg a vállalkozások életét, a szakember szerint ezt már megszokták, s ha csak évente egyszer változik a szabályozás, már mindenki örül.

- Mindez a hosszú távú tervezést nem akadályozza, nagymértékű adóváltozásokra ugyanis semmilyen irányban nem lehet számítani - teszi még hozzá Tóth Zoltán.

Tóth Zoltán számításai szerint a szolgáltatási szektorban, azaz például a könyvelők, bérszámfejtők és masszőrök esetében a tevékenységre jellemző kereset alapul vétele hozhatja a kedvezőbb eredményt, az IT területen dolgozók azonban a minimálbér kétszeresével számolva járnának jobban.

- Bár jelenleg az Alkotmánybíróság előtt van a tevékenységre jellemző kereset ügye, februárban az előző havi bérek után már ez alapján kellett meghatározni a járulékalapot - hangsúlyozza az ügyvezető. - Tehát, ha valaki most csak a minimálbér után fizetett adót, a későbbiekben ezt ki kell egészítenie az általa számított jövedelemre, a törvény ugyanis azt mondja, hogy a tevékenységre jellemző keresetnek mint járulékalapnak havi átlagban kell megfelelni.

A gazdasági szaktanácsadó kft. vezetője úgy véli: ha az Alkotmánybíróság nem törli el a rendelkezést, az sok vitás helyzetet szülhet a jövőben. Épp ezért azt tanácsolja az érintetteknek: készítsenek a számításokról írásos feljegyzést, hogy egy esetleges, öt-hat évvel későbbi adóellenőrzés során bizonyítani tudják, mi alapján számoltak.

Az új szabályozás fogadtatásáról szólva Tóth Zoltán elmondta: természetesen minden érintettet foglalkoztat a probléma, érdeklődnek is iránta, ám a többség továbbra is a minimálbér kétszeresét veszi járulékalapnak. Kivárják, milyen döntést hoznak az ügyben az alkotmánybírák, s hogy lesz-e pénzügyminisztériumi kiegészítés.

- Szerencsésebb lett volna, ha a járulékalap továbbra is a minimálbér kétszerese marad, s ha veszteséges a vállalkozás, akkor a vállalkozó akár a minimálbért is alapul veheti - magyarázza az adótanácsadó. - Másik lehetőség egy minimum meghatározása, amitől csak felfele lehet eltérni. Egy idő után, nyugdíj és gyes előtt például, úgyis mindenkinek érdeke, hogy minél magasabb járulékot fizessen.

Noha a folyton változó, bonyolódó adótörvények nem könnyítik meg a vállalkozások életét, a szakember szerint ezt már megszokták, s ha csak évente egyszer változik a szabályozás, már mindenki örül.

- Mindez a hosszú távú tervezést nem akadályozza, nagymértékű adóváltozásokra ugyanis semmilyen irányban nem lehet számítani - teszi még hozzá Tóth Zoltán.

Tóth Zoltán számításai szerint a szolgáltatási szektorban, azaz például a könyvelők, bérszámfejtők és masszőrök esetében a tevékenységre jellemző kereset alapul vétele hozhatja a kedvezőbb eredményt, az IT területen dolgozók azonban a minimálbér kétszeresével számolva járnának jobban.

- Bár jelenleg az Alkotmánybíróság előtt van a tevékenységre jellemző kereset ügye, februárban az előző havi bérek után már ez alapján kellett meghatározni a járulékalapot - hangsúlyozza az ügyvezető. - Tehát, ha valaki most csak a minimálbér után fizetett adót, a későbbiekben ezt ki kell egészítenie az általa számított jövedelemre, a törvény ugyanis azt mondja, hogy a tevékenységre jellemző keresetnek mint járulékalapnak havi átlagban kell megfelelni.

A gazdasági szaktanácsadó kft. vezetője úgy véli: ha az Alkotmánybíróság nem törli el a rendelkezést, az sok vitás helyzetet szülhet a jövőben. Épp ezért azt tanácsolja az érintetteknek: készítsenek a számításokról írásos feljegyzést, hogy egy esetleges, öt-hat évvel későbbi adóellenőrzés során bizonyítani tudják, mi alapján számoltak.

Az új szabályozás fogadtatásáról szólva Tóth Zoltán elmondta: természetesen minden érintettet foglalkoztat a probléma, érdeklődnek is iránta, ám a többség továbbra is a minimálbér kétszeresét veszi járulékalapnak. Kivárják, milyen döntést hoznak az ügyben az alkotmánybírák, s hogy lesz-e pénzügyminisztériumi kiegészítés.

- Szerencsésebb lett volna, ha a járulékalap továbbra is a minimálbér kétszerese marad, s ha veszteséges a vállalkozás, akkor a vállalkozó akár a minimálbért is alapul veheti - magyarázza az adótanácsadó. - Másik lehetőség egy minimum meghatározása, amitől csak felfele lehet eltérni. Egy idő után, nyugdíj és gyes előtt például, úgyis mindenkinek érdeke, hogy minél magasabb járulékot fizessen.

Noha a folyton változó, bonyolódó adótörvények nem könnyítik meg a vállalkozások életét, a szakember szerint ezt már megszokták, s ha csak évente egyszer változik a szabályozás, már mindenki örül.

- Mindez a hosszú távú tervezést nem akadályozza, nagymértékű adóváltozásokra ugyanis semmilyen irányban nem lehet számítani - teszi még hozzá Tóth Zoltán.

- Bár jelenleg az Alkotmánybíróság előtt van a tevékenységre jellemző kereset ügye, februárban az előző havi bérek után már ez alapján kellett meghatározni a járulékalapot - hangsúlyozza az ügyvezető. - Tehát, ha valaki most csak a minimálbér után fizetett adót, a későbbiekben ezt ki kell egészítenie az általa számított jövedelemre, a törvény ugyanis azt mondja, hogy a tevékenységre jellemző keresetnek mint járulékalapnak havi átlagban kell megfelelni.

A gazdasági szaktanácsadó kft. vezetője úgy véli: ha az Alkotmánybíróság nem törli el a rendelkezést, az sok vitás helyzetet szülhet a jövőben. Épp ezért azt tanácsolja az érintetteknek: készítsenek a számításokról írásos feljegyzést, hogy egy esetleges, öt-hat évvel későbbi adóellenőrzés során bizonyítani tudják, mi alapján számoltak.

Az új szabályozás fogadtatásáról szólva Tóth Zoltán elmondta: természetesen minden érintettet foglalkoztat a probléma, érdeklődnek is iránta, ám a többség továbbra is a minimálbér kétszeresét veszi járulékalapnak. Kivárják, milyen döntést hoznak az ügyben az alkotmánybírák, s hogy lesz-e pénzügyminisztériumi kiegészítés.

- Szerencsésebb lett volna, ha a járulékalap továbbra is a minimálbér kétszerese marad, s ha veszteséges a vállalkozás, akkor a vállalkozó akár a minimálbért is alapul veheti - magyarázza az adótanácsadó. - Másik lehetőség egy minimum meghatározása, amitől csak felfele lehet eltérni. Egy idő után, nyugdíj és gyes előtt például, úgyis mindenkinek érdeke, hogy minél magasabb járulékot fizessen.

Noha a folyton változó, bonyolódó adótörvények nem könnyítik meg a vállalkozások életét, a szakember szerint ezt már megszokták, s ha csak évente egyszer változik a szabályozás, már mindenki örül.

- Mindez a hosszú távú tervezést nem akadályozza, nagymértékű adóváltozásokra ugyanis semmilyen irányban nem lehet számítani - teszi még hozzá Tóth Zoltán.

- Bár jelenleg az Alkotmánybíróság előtt van a tevékenységre jellemző kereset ügye, februárban az előző havi bérek után már ez alapján kellett meghatározni a járulékalapot - hangsúlyozza az ügyvezető. - Tehát, ha valaki most csak a minimálbér után fizetett adót, a későbbiekben ezt ki kell egészítenie az általa számított jövedelemre, a törvény ugyanis azt mondja, hogy a tevékenységre jellemző keresetnek mint járulékalapnak havi átlagban kell megfelelni.

A gazdasági szaktanácsadó kft. vezetője úgy véli: ha az Alkotmánybíróság nem törli el a rendelkezést, az sok vitás helyzetet szülhet a jövőben. Épp ezért azt tanácsolja az érintetteknek: készítsenek a számításokról írásos feljegyzést, hogy egy esetleges, öt-hat évvel későbbi adóellenőrzés során bizonyítani tudják, mi alapján számoltak.

Az új szabályozás fogadtatásáról szólva Tóth Zoltán elmondta: természetesen minden érintettet foglalkoztat a probléma, érdeklődnek is iránta, ám a többség továbbra is a minimálbér kétszeresét veszi járulékalapnak. Kivárják, milyen döntést hoznak az ügyben az alkotmánybírák, s hogy lesz-e pénzügyminisztériumi kiegészítés.

- Szerencsésebb lett volna, ha a járulékalap továbbra is a minimálbér kétszerese marad, s ha veszteséges a vállalkozás, akkor a vállalkozó akár a minimálbért is alapul veheti - magyarázza az adótanácsadó. - Másik lehetőség egy minimum meghatározása, amitől csak felfele lehet eltérni. Egy idő után, nyugdíj és gyes előtt például, úgyis mindenkinek érdeke, hogy minél magasabb járulékot fizessen.

Noha a folyton változó, bonyolódó adótörvények nem könnyítik meg a vállalkozások életét, a szakember szerint ezt már megszokták, s ha csak évente egyszer változik a szabályozás, már mindenki örül.

- Mindez a hosszú távú tervezést nem akadályozza, nagymértékű adóváltozásokra ugyanis semmilyen irányban nem lehet számítani - teszi még hozzá Tóth Zoltán.

A gazdasági szaktanácsadó kft. vezetője úgy véli: ha az Alkotmánybíróság nem törli el a rendelkezést, az sok vitás helyzetet szülhet a jövőben. Épp ezért azt tanácsolja az érintetteknek: készítsenek a számításokról írásos feljegyzést, hogy egy esetleges, öt-hat évvel későbbi adóellenőrzés során bizonyítani tudják, mi alapján számoltak.

Az új szabályozás fogadtatásáról szólva Tóth Zoltán elmondta: természetesen minden érintettet foglalkoztat a probléma, érdeklődnek is iránta, ám a többség továbbra is a minimálbér kétszeresét veszi járulékalapnak. Kivárják, milyen döntést hoznak az ügyben az alkotmánybírák, s hogy lesz-e pénzügyminisztériumi kiegészítés.

- Szerencsésebb lett volna, ha a járulékalap továbbra is a minimálbér kétszerese marad, s ha veszteséges a vállalkozás, akkor a vállalkozó akár a minimálbért is alapul veheti - magyarázza az adótanácsadó. - Másik lehetőség egy minimum meghatározása, amitől csak felfele lehet eltérni. Egy idő után, nyugdíj és gyes előtt például, úgyis mindenkinek érdeke, hogy minél magasabb járulékot fizessen.

Noha a folyton változó, bonyolódó adótörvények nem könnyítik meg a vállalkozások életét, a szakember szerint ezt már megszokták, s ha csak évente egyszer változik a szabályozás, már mindenki örül.

- Mindez a hosszú távú tervezést nem akadályozza, nagymértékű adóváltozásokra ugyanis semmilyen irányban nem lehet számítani - teszi még hozzá Tóth Zoltán.

A gazdasági szaktanácsadó kft. vezetője úgy véli: ha az Alkotmánybíróság nem törli el a rendelkezést, az sok vitás helyzetet szülhet a jövőben. Épp ezért azt tanácsolja az érintetteknek: készítsenek a számításokról írásos feljegyzést, hogy egy esetleges, öt-hat évvel későbbi adóellenőrzés során bizonyítani tudják, mi alapján számoltak.

Az új szabályozás fogadtatásáról szólva Tóth Zoltán elmondta: természetesen minden érintettet foglalkoztat a probléma, érdeklődnek is iránta, ám a többség továbbra is a minimálbér kétszeresét veszi járulékalapnak. Kivárják, milyen döntést hoznak az ügyben az alkotmánybírák, s hogy lesz-e pénzügyminisztériumi kiegészítés.

- Szerencsésebb lett volna, ha a járulékalap továbbra is a minimálbér kétszerese marad, s ha veszteséges a vállalkozás, akkor a vállalkozó akár a minimálbért is alapul veheti - magyarázza az adótanácsadó. - Másik lehetőség egy minimum meghatározása, amitől csak felfele lehet eltérni. Egy idő után, nyugdíj és gyes előtt például, úgyis mindenkinek érdeke, hogy minél magasabb járulékot fizessen.

Noha a folyton változó, bonyolódó adótörvények nem könnyítik meg a vállalkozások életét, a szakember szerint ezt már megszokták, s ha csak évente egyszer változik a szabályozás, már mindenki örül.

- Mindez a hosszú távú tervezést nem akadályozza, nagymértékű adóváltozásokra ugyanis semmilyen irányban nem lehet számítani - teszi még hozzá Tóth Zoltán.

Az új szabályozás fogadtatásáról szólva Tóth Zoltán elmondta: természetesen minden érintettet foglalkoztat a probléma, érdeklődnek is iránta, ám a többség továbbra is a minimálbér kétszeresét veszi járulékalapnak. Kivárják, milyen döntést hoznak az ügyben az alkotmánybírák, s hogy lesz-e pénzügyminisztériumi kiegészítés.

- Szerencsésebb lett volna, ha a járulékalap továbbra is a minimálbér kétszerese marad, s ha veszteséges a vállalkozás, akkor a vállalkozó akár a minimálbért is alapul veheti - magyarázza az adótanácsadó. - Másik lehetőség egy minimum meghatározása, amitől csak felfele lehet eltérni. Egy idő után, nyugdíj és gyes előtt például, úgyis mindenkinek érdeke, hogy minél magasabb járulékot fizessen.

Noha a folyton változó, bonyolódó adótörvények nem könnyítik meg a vállalkozások életét, a szakember szerint ezt már megszokták, s ha csak évente egyszer változik a szabályozás, már mindenki örül.

- Mindez a hosszú távú tervezést nem akadályozza, nagymértékű adóváltozásokra ugyanis semmilyen irányban nem lehet számítani - teszi még hozzá Tóth Zoltán.

Az új szabályozás fogadtatásáról szólva Tóth Zoltán elmondta: természetesen minden érintettet foglalkoztat a probléma, érdeklődnek is iránta, ám a többség továbbra is a minimálbér kétszeresét veszi járulékalapnak. Kivárják, milyen döntést hoznak az ügyben az alkotmánybírák, s hogy lesz-e pénzügyminisztériumi kiegészítés.

- Szerencsésebb lett volna, ha a járulékalap továbbra is a minimálbér kétszerese marad, s ha veszteséges a vállalkozás, akkor a vállalkozó akár a minimálbért is alapul veheti - magyarázza az adótanácsadó. - Másik lehetőség egy minimum meghatározása, amitől csak felfele lehet eltérni. Egy idő után, nyugdíj és gyes előtt például, úgyis mindenkinek érdeke, hogy minél magasabb járulékot fizessen.

Noha a folyton változó, bonyolódó adótörvények nem könnyítik meg a vállalkozások életét, a szakember szerint ezt már megszokták, s ha csak évente egyszer változik a szabályozás, már mindenki örül.

- Mindez a hosszú távú tervezést nem akadályozza, nagymértékű adóváltozásokra ugyanis semmilyen irányban nem lehet számítani - teszi még hozzá Tóth Zoltán.

- Szerencsésebb lett volna, ha a járulékalap továbbra is a minimálbér kétszerese marad, s ha veszteséges a vállalkozás, akkor a vállalkozó akár a minimálbért is alapul veheti - magyarázza az adótanácsadó. - Másik lehetőség egy minimum meghatározása, amitől csak felfele lehet eltérni. Egy idő után, nyugdíj és gyes előtt például, úgyis mindenkinek érdeke, hogy minél magasabb járulékot fizessen.

Noha a folyton változó, bonyolódó adótörvények nem könnyítik meg a vállalkozások életét, a szakember szerint ezt már megszokták, s ha csak évente egyszer változik a szabályozás, már mindenki örül.

- Mindez a hosszú távú tervezést nem akadályozza, nagymértékű adóváltozásokra ugyanis semmilyen irányban nem lehet számítani - teszi még hozzá Tóth Zoltán.

- Szerencsésebb lett volna, ha a járulékalap továbbra is a minimálbér kétszerese marad, s ha veszteséges a vállalkozás, akkor a vállalkozó akár a minimálbért is alapul veheti - magyarázza az adótanácsadó. - Másik lehetőség egy minimum meghatározása, amitől csak felfele lehet eltérni. Egy idő után, nyugdíj és gyes előtt például, úgyis mindenkinek érdeke, hogy minél magasabb járulékot fizessen.

Noha a folyton változó, bonyolódó adótörvények nem könnyítik meg a vállalkozások életét, a szakember szerint ezt már megszokták, s ha csak évente egyszer változik a szabályozás, már mindenki örül.

- Mindez a hosszú távú tervezést nem akadályozza, nagymértékű adóváltozásokra ugyanis semmilyen irányban nem lehet számítani - teszi még hozzá Tóth Zoltán.

Noha a folyton változó, bonyolódó adótörvények nem könnyítik meg a vállalkozások életét, a szakember szerint ezt már megszokták, s ha csak évente egyszer változik a szabályozás, már mindenki örül.

- Mindez a hosszú távú tervezést nem akadályozza, nagymértékű adóváltozásokra ugyanis semmilyen irányban nem lehet számítani - teszi még hozzá Tóth Zoltán.

Noha a folyton változó, bonyolódó adótörvények nem könnyítik meg a vállalkozások életét, a szakember szerint ezt már megszokták, s ha csak évente egyszer változik a szabályozás, már mindenki örül.

- Mindez a hosszú távú tervezést nem akadályozza, nagymértékű adóváltozásokra ugyanis semmilyen irányban nem lehet számítani - teszi még hozzá Tóth Zoltán.

- Mindez a hosszú távú tervezést nem akadályozza, nagymértékű adóváltozásokra ugyanis semmilyen irányban nem lehet számítani - teszi még hozzá Tóth Zoltán.

- Mindez a hosszú távú tervezést nem akadályozza, nagymértékű adóváltozásokra ugyanis semmilyen irányban nem lehet számítani - teszi még hozzá Tóth Zoltán.