Gazdasági válság: Elértük a gödör alját?

Mindaddig, amíg a munkanélküliségi adatok nem mutatnak javulást, nincs vége a válságnak - jelentette ki Bajnai Gordon zalakarosi tanácskozáson. A kormányfő azt mondta, már látható, hogy a mostani válság után újabbak jönnek, bár azok inkább egy-egy szektort vagy régiót érintenek majd. A mindezeket előidéző globális veszélyforrásokat négy fő csoportra osztotta.

Az első abból fakad, hogy a válság következtében a világ legnagyobb gazdaságai soha nem látott mértékben adósodnak el napjainkban, s ezeket az adósságokat finanszírozni kell. Ugyanakkor a munkanélküliség növekedése miatt, illetve a korábbi túlfogyasztásból okulva a világ fogyasztásának motorja, az USA visszafogja magát.

Az EU-csúcson évente 1300 milliárd dollárnyi fogyasztáskieséssel számoltak a közeljövő adatait elemezve - említette a miniszterelnök. Mindezek a gazdaság növekedésének lelassulásával járhatnak, s azt okozhatják, hogy az eladósodott kisebb országoknak jóval nehezebb lesz magukat finanszírozni. Erre két gyógyírt talált a kormányfő: egyrészt fokozatosan csökkentve, de fenn kell tartani a gazdaságélénkítést, másrészt a bankok újratőkésítését végre kell hajtani, de nem hirtelen.

A miniszterelnök a következő veszélyforrásnak az 1929- 32-eshez hasonló nagy társadalmi válság bekövetkeztének lehetőségét tartotta. Amennyiben tovább nő a munkanélküliek száma, a világban százmilliók hullhatnak vissza a középosztályból a szegények közé.

Szót ejtett a miniszterelnök a protekcionizmus erősödéséről is, mint veszélyforrásról. Egyetlen példaként az USA-t említette, de hozzátette: sok más országban is megfigyelhetők a protekcionizmus jelei.

A negyedik veszély szintén a mostani válság következménye. Minden országra igaz: ha egy állam gazdasági súlya csökken, akkor előbb-utóbb a nemzetközi befolyása is gyengül. Bajnai Gordon a legnagyobb veszélynek az USA függővé válását tartotta, mely geopolitikai átrendeződést vonhat magával.

- A válság legfőbb tanulsága, hogy a kiút nem a visszafordulás a globalizáció folyamatából, és bezárkózás a protekcionizmusba, hanem a több kooperáció, integráció és koordináció - emelte ki.

Magyarország bajait súlyosbította, hogy 10 éve halogatta a szükségszerű strukturális reformok végrehajtását, így versenyképessége erodálódott. A miniszterelnök azt mondta, ha lehetséges volna, egy dzsinntől a foglalkoztatás érdemi növelését kérné, a felnőtt lakosság foglalkoztatási mutatóját 56 százalékról 65 százalékra emelné.

A kormányfő világossá tette, hogy mindennek az alapja a makrogazdaság dinamikus egyensúlya, vagyis folytatni kell az egyensúlyteremtő intézkedéseket, idén és jövőre a GDP 5 százalékát kitevő kiadáscsökkentésre van szükség - magyarázta.

A miniszterelnök hangsúlyozta: a nyugdíjrendszer fenntarthatóvá vált, s 15-20 éves távon a GDP 3 százalékával csökken a finanszírozási igénye. A szociális rendszer átalakítása révén távolodni kezdtek a munkából és a segélyből elérhető jövedelmek, többen mennek el dolgozni. Ugyanakkor a fenntarthatóság érdekében megkezdődött a közszféra bérrendszere, valamint a közösségi közlekedés reformja is.

Bajnai idézte a G.P. Morgan elemzőit, akik már azt jósolták, hogy Magyarország megerősödve kerülhet ki a válságból, és a mostani törekvők közül az elsőként csatlakozhat az euróövezethez. Addig azonban ésszerűsíteni kell az önkormányzati rendszert, felgyorsítani a felső- és közoktatás reformját. Hangsúlyozta, hogy az egészségügyből nem lehet több pénzt kivenni, de javítani kell a rendszeren. Szót ejtett a romakérdésről is, aminek megoldását az Euro-atlanti integráció fontosságához hasonlította.A rendezvényen Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke kijelentette: a magyar gazdaság elérte a gödör alját . Mint mondta, konszolidálódnak a piacok, stabilizálódni látszik a világgazdaság, a tőzsdén is jelentős a korrekció. A jövőt azonban bizonytalannak nevezte, a munkanélküliség alakulásának, a tőkeállományok leromlásának, a hatalmas államadósságok finanszírozásának kérdését még megválaszolatlannak tartva.

A jegybankelnök kifejtette: a monetáris politika célja az árstabilitás fenntartása, a gazdaság kiszámítható pályára állítása. Rámutatott: hazánk államadóssága több mint duplája a környező országokéhoz képest, tehát versenyképességének helyreállításához több év, akár egy évtized is kell. (A tanácskozáson elhangzottakra lapunkban még visszatérünk.)