Bukott elnök

2022.06.17. 06:00

Ötven évvel ezelőtt pattant ki a Watergate-botrány

Ötven évvel ezelőtt, 1972. június 17-ére virradó éjjel pattant ki az Egyesült Államokban a Watergate-ügy, amelynek nyomán Richard Nixon – az amerikai elnökök közül egyedüliként – kénytelen volt lemondani tisztségéről.

Június 17-én éjjel a washingtoni Watergate-épületben, a Demokrata Párt főhadiszállásán a biztonsági őr ragasztószalagot vett észre egy ajtózáron, a dolgot gyanúsnak találta, és értesítette a rendőrséget, akik tetten értek öt betörőt. A kezdetben kisstílű bűntettnek látszó eset idővel hatalmas politikai botránnyá dagadt, végül a világ leghatalmasabb politikusának hivatalába került.

A hívatlan látogatók letartóztatásakor kiderült, hogy kamerákkal, lehallgató készülékekkel, mikrofonokkal („poloskákkal”) felszerelkezett FBI- vagy CIA-ügynökök, akik a Richard Nixon republikánus párti elnök újraválasztásán munkálkodó bizottságnak tevékenykedtek. Egyiküket, James McCordot a titkos lehallgatás szakértőjeként tartották számon. A kihallgatások során kiderült: a betörés célja a Demokrata Pártot lejárató dokumentumok megszerzése volt, hogy azok segítségével az 1972 őszi választásokon meghiúsíthassák a párt elnökjelöltjének, George S. McGovern megválasztását.

Az elnökválasztásnak Nixon volt az esélyese, és ő lett végül a nyertese is: 

1972 novemberében 520 elektori szavazattal 17 ellenében fölényes győzelmet aratva újraválasztották. Közben egy kongresszusi bizottság irányításával folyt a Watergate-ügy vizsgálata, felgöngyölítésében a The Washington Post két újságírója, Bob Woodward és Carl Bernstein múlhatatlan érdemeket szerzett. Csak 2005-ben derült ki, hogy az őket titkos értesülésekkel segítő informátor, a rejtélyes „Deep Throat” (mély torok) az FBI akkori második számú vezetője, W. Mark Felt volt, aki három évvel a halála előtt fedte fel az ügyben játszott szerepét.

Nixon vesztét tulajdonképpen nem is maga a betörés, hanem az annak elpalástolására irányuló mesterkedése okozta. 

Az elnök emberei eleinte harmadrangú betörésként próbálták az ügyet eltussolni, de egyre újabb és újabb terhelő bizonyítékok kerültek napvilágra. A nyomozás hihetetlen méretű lavinává szélesedett, és felvetődött a gyanú, hogy Nixon tudott a betörésről. A szenátusi meghallgatások során aztán az is kiderült – ez volt a kegyelemdöfés számára –, hogy Nixon titokban minden beszélgetést rögzíttetett a Fehér Házban, így a sajátjait is, amelyek végül bizonyítékul szolgáltak vele szemben is.

A nyomozás során mintegy 3700 órányi hangfelvételt és 44 millió írott lapot foglaltak le az elnöki dokumentációból. Nixon, ameddig csak lehetett, tagadta, hogy beavatták volna az ügybe, ám végül kénytelen volt megvallani, hogy már hat nappal a betörés után mérlegelte tanácsadóival a várható következményeket. A képviselőház végül három olyan vétségben – hatalommal való visszaélés, az igazságszolgáltatás akadályozása és idézések átvételének megtagadása – találta az elnököt vétkesnek, amelyért leváltható lett volna, s biztos volt, hogy a szenátus is vád alá helyezi. Amikor a legfelsőbb bíróság is kimondta, hogy nem élvez „elnöki privilégiumokat”, Nixonnak nem sok választása maradt. Hogy elkerülje az impeachmentet (alkotmányos felelősségre vonási eljárással a hivatalából való fölmentést), 1974. augusztus 9-i hatállyal lemondott. 

Utóda, Gerald Ford első hivatali intézkedéseként amnesztiában részesítette elődjét, akit így soha nem vontak felelősségre a Watergate-ügyben játszott szerepe miatt.

Az ügyészségi iratok tanúsága szerint a betöréssel összefüggésben álló cselekményekért 63 személy ellen emeltek vádat, közülük 54-et el is ítéltek. 21 személyről bebizonyosodott, hogy a Fehér Ház munkatársa, vagy a Nixon újraválasztásán dolgozó bizottság tagja volt vagy maga is részt vett a betörésben, vagy legalábbis tudott arról.

A Watergate-ügy furcsa jogi folyománya, hogy – miután már nem kellett tartania az ellene indítandó bűnvádi eljárástól – Nixon pert indított az állam ellen. Kérte, hogy ne hozzák nyilvánosságra a Fehér Házban lefoglalt magnószalagok tartalmát, és kártérítést követelt, arra hivatkozva, hogy az elkobzott anyag az ő személyes tulajdonát képezi. 2000 júniusában a washingtoni területi bíróság helyt adott az időközben (1994 áprilisában, 81 éves korában) elhunyt egykori elnök követelésének, és örököseinek 18 millió dollár kártérítést ítélt meg.

A Watergate-ügyről forgattak filmet, ihletett regényt és popdalokat, és a gate szó a botrányos ügyek névadójává vált.

Borítókép: Richard Nixon bejelenti lemondását / Ann Ronan Picture Library / Photo12 via AFP

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában