Iskolák állami kézbe - Közeleg a határidő, de még rengeteg a tisztázandó kérdés

Januártól   az önkormányzatok helyett az  állam gondoskodik a közoktatási feladatok ellátásáról. Az óvodai nevelés biztosítása  települési  feladat marad, az általános- és középiskolák pedig  állami kézbe kerülnek. A háromezer fő alatti településektől tokkal-vonóval  (az épület üzemeltetésével, a rezsi kifizetésével együtt) átveszi a kormányzat az iskolákat, míg a nagyobb településeken  az oktatás szakmai irányítása és a pedagógusok foglalkoztatása lesz állami feladat, az épületek működtetése önkormányzati marad. Lehetnek  azonban kivételes esetek: a nehéz helyzetben lévő,   háromezer főnél nagyobb  települések kérhetik, hogy  az oktatási feladatok teljes egészében az államhoz kerüljenek. 

Ekkor  viszont szigorú gazdasági átvilágításon kell átesniük, s ennek függvényében akár hozzájárulást fizetniük az oktatási szolgáltatás biztosításához.  A kisebb településeken is el lehet térni a fő szabálytól, vagyis az önkormányzat   vállalhatja  az iskolaépület üzemeltetését. Ez a tehetősebb településeken  kerülhet szóba. Az önkormányzatoknak november 15-ig kell  az említett döntéseket meghozniuk.

Zala megyében a kis önkormányzatok jellemzően nem kérik, hogy maguk gondoskodhassanak az iskola fűtéséről,   világításáról, üzemeltetéséről. Tófej ritka kivétel.


- Az  önkormányzatunk már kimondta, hogy vállalnánk az épület fenntartását - közölte Horváth Zoltán polgármester. - Az anyagi lehetőségünk ezt megengedi, s eddig is jelentős összeget kellett hozzátennünk az oktatás költségeihez. Szerintem a jövőbeni szerepvállalásunk  sem fog többe kerülni, mint amennyit eddig az oktatásra költöttünk.   De ez nem csak anyagi kérdés:  régóta azon igyekszünk, hogy megmaradjon az oktatási intézményünk, és úgy gondolkodunk, hogy ha feladjuk az iskolát, azzal önmagunkat adjuk fel. Az iskolaépületet  2008-ban teljesen felújítottunk, energiatakarékosan tudjuk működtetni. Arra számítunk, hogy ha vállaljuk az üzemeltetést, az iskolával kapcsolatos döntések előkészítésében részt vehetünk.
Máshol másképp látják a helyzetet, Bagod önkormányzata  például  mindenestől átadja az államnak az iskolát.

- A fenntartói társulás ezután hozza meg a hivatalos döntést, de egyetértünk ebben a kérdésben - vázolta Mogyorósi József polgármester.  Miért tartanánk meg az üzemeltetési feladatot, ha semmilyen beleszólása nem lesz az önkormányzatoknak a közoktatásba, a pedagógusok kinevezésébe, az oktatási koncepciókba?  kérdezte a polgármester.
Hozzátette,  ráadásul még az sem dőlt el, hogy az oktatási feladatok átvételével párhuzamosan mennyi önkormányzati forrást von el az állam, így pedig nehéz megmondani, lenne-e pénzük az épület működtetésére. Az se tisztázódott, hogy  az iskolaépületnek csak a karbantartása tartozik majd az állami teendők közé, vagy a felújítás is, ami egyáltalán nem mindegy. Bagodban közel  200 millió forintra lenne szükség az iskola felújítására, s  attól tartanak, ez a jövőben is az önkormányzatra fog hárulni.

Cziborné Vincze Amália, a zalaegerszegi polgármesteri hivatal közgazdasági osztályvezetője szintén arról számolt be, hogy sok még a bizonytalanság az iskolák állami fenntartásba kerülésével kapcsolatban. Ezért egyelőre nem tudja megmondani, pénzügyileg milyen változásokat hoz  az átszervezés. A  jelenlegi információik szerint mindenesetre  az oktatási feladatok egy részével párhuzamosan   a gépjárműadó 60 százalékát, az illetékbevéteket, valamint a személyi jövedelemadó eddig visszaosztott 8 százalékát vonja el az állam. Ez Zalaegerszeg esetében körülbelül 1,3 milliárd forint.


A helyben maradó feladatokról Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg alpolgármestere közölte, nem kértek kivételes eljárást, tehát az iskolaépületek működtetéséről a jövőben is a város gondoskodik. - Ez a kötelezettség az általános iskolákra, a középiskolákra és a kollégiumokra vonatkozik, de úgy tudjuk, hogy a szakképző intézmények esetében a teljes feladat, vagyis a szakmai irányítás mellett az épületek üzemeltetése  is az államhoz kerül - mondta az alpolgármester. - Zalaegerszegen 1323-an dolgoznak az oktatási rendszerben, közülük 160-an maradnak városi alkalmazottak: a gazdasági munkatársak, a takarítók és  a karbantartók. A pedagógusok, szakmai segítőik, az iskolatitkárok és a rendszergazdák állami alkalmazottak lesznek. Újra kell szerveznünk a nálunk maradó feladatok megoldását,  valószínűleg létrehozunk egy gazdasági ellátó szervezetet erre a célra.

Az iskolák állami kézbe vételéről szóló törvényjavaslat nemrég készült el, s ezen a héten sürgősséggel  tárgyalta az Országgyűlés. A javaslathoz a kormánypárti képviselők több mint száz módosító indítványt nyújtottak be, ez is jelzi, hogy korántsem alakult  ki konszenzus az átszervezés részleteiről. Tisztázni akarják például, hogy  ki fizesse az iskolabuszt és ki működtesse az iskolai étkeztetést. De olyan aggályok is megfogalmazódtak, hogy ha az iskolaigazgató állami alkalmazott lesz, hogyan utasíthatja bármire az önkormányzati foglalkoztatású karbantartót, vagy ha a település takarékoskodni akar a fűtéssel, de a pedagógusok melegebb termeket szeretnének,   akkor ki zárja le a vitát. A módosító javaslatokról várhatóan jövő héten szavaz a parlament.