Szex, drog és alkohol! Tizenévesek játékai

Az anonim kérdőívekből és négyszemközti beszélgetésekből kiderült, hogy a fiatalok csak általános információkkal rendelkeznek a szenvedélybetegségekről.

- Nagyon keveset tudnak például arról, hogyan alakul ki az alkoholfüggőség, hogyan zajlik a hozzászokás folyamata. Hasonló tapasztalataink voltak, amikor 247 deákos tanulót kérdeztünk a fiatalkori terhességről. Ezt a programot azért indítottuk, mert növekszik a tizenéves korban abortuszon átesett vagy anyává vált lányok száma. A kérdőívek azt mutatták: a védekezésre kevés figyelmet fordítanak, úgy látják, velük nem történhet meg, hogy teherbe esnek. Arról pedig fogalmuk sincs, hogy milyen ellátásokra lesznek jogosultak, azt hiszik, ők is mehetnek gyesre. Nem tudják, hogy 18 éves korukig akkor is tankötelezettek, ha 16 évesen szülnek, hogy a gyermeknek nem lehetnek minden tekintetben az anyjuk, mert gyámot kell kinevezni, hacsak el nem veszi őket az apa feleségül, persze ha 16 évesek elmúltak... Sokat segítene, ha többet hallanának ezekről a dolgokról, ezért ki szeretnénk terjeszteni a programunkat a város összes középiskolájára - mondta Mészáros Ágnes.

A családsegítő szolgálat azon túl, hogy felmérést készít és előadásokat tart, szembesíti a diákokat a problémákkal, egyeseket sajnos azzal, hogy már szenvedélybetegnek minősülnek.

- Ha akarom, nem veszem fel a poharat, ezt válaszolják. Vagyis a szenvedélybetegek tipikus reakcióját tapasztaljuk - jelezte Mészáros Ágnes. - Arra is volt példa azonban, hogy bejött a szolgálatunkhoz egy játékszenvedéllyel küzdő fiatal, csatlakozott egyik csoportunkhoz, de általában a család is elfedi a problémát.

- Magyarországról hiányoznak azok az intézmények, amelyek megtalálnák a rejtett, de problémás szerhasználókat - mutatott rá dr. Szemelyácz János addiktológus és pszichiáter szakorvos, a Baranya Megyei Drogambulancia vezetője, aki nemrég a Zalaegerszegi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum rendezvényén tartott előadást mindennapi függőségeinkről. - Utcai, iskolai vagy az egészségügyben dolgozó szociális munkásokra gondolok. Háziorvosoktól is érkezhetne azonban információ, ha továbbgondoljuk a kérdést, és nemcsak a fiatalok droghasználatáról beszélünk, hanem a középkorosztály és az idősebbek gyógyszerhasználati vagy alkoholfogyasztási szokásairól. Ez a generáció ott áll mintaként a fiatalok előtt, s azt látjuk, hogy a kortárs hatás mellett jelentős veszélyeztető tényező a szerhasználó család, ahol gyakori az elhanyagolás és a bántalmazás is. A prevenció során erre is érdemes lenne figyelni.

Létre kellene hozni a pszichoaktív szerek veszélyesség szerinti listáját, válaszolt dr. Szemelyácz János arra, hogy mit tehetne a törvényhozás a drogpoblémák csökkentése érdekében. A marihuána legalizálásával kapcsolatos, rendszeresen felmerülő témáról is kikértük a véleményét.

- Nehéz kérdés. Én a cannabist kevésbé tartom veszélyesnek, mint számos más szert (köztük legálisakat), és azt látom, a fiatalok tömegesen fogyasztják, nem zavarja őket, hogy tiltott. Lehetne a legalizálásról beszélni, de értelmes vitát kellene folytatni. Úgy tűnik azonban, hogy a droglegalizálások kapcsán mindig elszabadulnak az indulatok, prekoncepciók határozzák meg a véleményeket, nehéz szakmai érvekkel alátámasztott vitát folytatni. Az is valószínű azonban, hogy sok minden átalakulna a gazdaságban. Gyakran látom, hogy az alkoholistáink a nyugdíjkorhatárt elérve viszonylag hamar elhaláloznak, annyi szövődményt gyűjtenek össze. Mi történik, ha ezek az emberek nem isznak, hanem füvet szívnak, és terhelik a nyugdíjrendszert? Ez nem éppen humánus gondolat, de a hatalomra nem is jellemzőek a humánus vonások, az állam mérlegeli ezeket a szempontokat.

Dr. Szemelyácz János a fiatalok szerhasználata kapcsán az alkoholt tekinti a legnagyobb problémának. Az elmúlt néhány évben a középiskolások körében négyszeresére nőtt a nagyivás, a havi legalább egyszeri lerészegedés aránya, emelte ki.

- Ez óriási probléma, s tetézi, hogy az országnak nincs alkoholstratégiája, számos gondozó bezárt pénzhiány miatt, prevencióval gyakorlatilag nem foglalkozunk, s az alkoholproblémát a fiatalok is jobban bagatellizálják, mint az illegális szerhasználatot. Az alkohol és a dohánytermékek jövedéki adójának egy részét törvényileg szabályozva vissza kellene juttatni a kezelés, ellátás és prevenció területére. Komolytalan, ami jelenleg folyik ezen a területen, ahhoz képest, hogy a pszichoaktív szerek fogyasztása népegészségügyi probléma Magyarországon.

OLDALTÖRÉS: Még nincs rajt Zsuzsi a listán (

Még nincs rajt Zsuzsi a listán (Szabó Judit jegyzete)
Európa számos országában már tiltólistán van, Magyarországon még szabadon vásárolható a Zsuzsinak is becézett kábítószer, a mephedrone. A partidrog túladagolva ingerlékenységet és erőszakos viselkedést vált ki, de halált is okozhat, Amerikában már szedett áldozatot. A szer illegálissá nyilvánítása nyugaton gyorsan megy, nálunk egy évig tart: bizottság ül össze, kémiai vizsgálatokat végeznek és kockázatelemzést készítenek – ki tudja, hányan szoknak rá, míg legalábbis megnehezíti az állam a némely illegális szernél is rombolóbb hatású anyaghoz való hozzáférést. Magyarországon az történik, hogy bezárják a keceli diszkót, ha kábítószerfogyasztáson kapják a fiatalokat, pedig nem hihetik, hogy attól fogva kakaót isznak esténként otthon, említett példát dr. Szemelyácz János arra, milyen válaszok születnek a problémákra. Hallottunk tőle másfajta szemléletről is, igaz, kanadai példa kapcsán. A kocsmai verekedéseket a tengerentúlon nem úgy akadályozták meg, hogy bezárták a kocsmát, hanem elkezdtek zenét szolgáltatni, mert az kellemesebbé teszi a hangulatot, az asztalokra rágcsálnivalót raktak, mérsékelve az alkohol hatását, és fegyverként nem használható söröskorsókra cserélték a régieket. Valószínűleg ettől még nem ivott kevesebbet a kocsmába járó közönség, de mégis sikerült előrelépni, valamennyire gátat vetni a gyakran elszabaduló indulatoknak, s talán kissé kímélni a májat. Nálunk ritkák az ilyen kifinomult megoldások, ez abból is látszik, hogy tavalyelőtt a kábítószerügyekre fordított állami pénzek háromnegyedét nem ilyen programokra, nem prevencióra, hanem bűnüldözésre költötték.

Még nincs rajt Zsuzsi a listán (Szabó Judit jegyzete)
Európa számos országában már tiltólistán van, Magyarországon még szabadon vásárolható a Zsuzsinak is becézett kábítószer, a mephedrone. A partidrog túladagolva ingerlékenységet és erőszakos viselkedést vált ki, de halált is okozhat, Amerikában már szedett áldozatot. A szer illegálissá nyilvánítása nyugaton gyorsan megy, nálunk egy évig tart: bizottság ül össze, kémiai vizsgálatokat végeznek és kockázatelemzést készítenek – ki tudja, hányan szoknak rá, míg legalábbis megnehezíti az állam a némely illegális szernél is rombolóbb hatású anyaghoz való hozzáférést. Magyarországon az történik, hogy bezárják a keceli diszkót, ha kábítószerfogyasztáson kapják a fiatalokat, pedig nem hihetik, hogy attól fogva kakaót isznak esténként otthon, említett példát dr. Szemelyácz János arra, milyen válaszok születnek a problémákra. Hallottunk tőle másfajta szemléletről is, igaz, kanadai példa kapcsán. A kocsmai verekedéseket a tengerentúlon nem úgy akadályozták meg, hogy bezárták a kocsmát, hanem elkezdtek zenét szolgáltatni, mert az kellemesebbé teszi a hangulatot, az asztalokra rágcsálnivalót raktak, mérsékelve az alkohol hatását, és fegyverként nem használható söröskorsókra cserélték a régieket. Valószínűleg ettől még nem ivott kevesebbet a kocsmába járó közönség, de mégis sikerült előrelépni, valamennyire gátat vetni a gyakran elszabaduló indulatoknak, s talán kissé kímélni a májat. Nálunk ritkák az ilyen kifinomult megoldások, ez abból is látszik, hogy tavalyelőtt a kábítószerügyekre fordított állami pénzek háromnegyedét nem ilyen programokra, nem prevencióra, hanem bűnüldözésre költötték.

Még nincs rajt Zsuzsi a listán (Szabó Judit jegyzete)
Európa számos országában már tiltólistán van, Magyarországon még szabadon vásárolható a Zsuzsinak is becézett kábítószer, a mephedrone. A partidrog túladagolva ingerlékenységet és erőszakos viselkedést vált ki, de halált is okozhat, Amerikában már szedett áldozatot. A szer illegálissá nyilvánítása nyugaton gyorsan megy, nálunk egy évig tart: bizottság ül össze, kémiai vizsgálatokat végeznek és kockázatelemzést készítenek – ki tudja, hányan szoknak rá, míg legalábbis megnehezíti az állam a némely illegális szernél is rombolóbb hatású anyaghoz való hozzáférést. Magyarországon az történik, hogy bezárják a keceli diszkót, ha kábítószerfogyasztáson kapják a fiatalokat, pedig nem hihetik, hogy attól fogva kakaót isznak esténként otthon, említett példát dr. Szemelyácz János arra, milyen válaszok születnek a problémákra. Hallottunk tőle másfajta szemléletről is, igaz, kanadai példa kapcsán. A kocsmai verekedéseket a tengerentúlon nem úgy akadályozták meg, hogy bezárták a kocsmát, hanem elkezdtek zenét szolgáltatni, mert az kellemesebbé teszi a hangulatot, az asztalokra rágcsálnivalót raktak, mérsékelve az alkohol hatását, és fegyverként nem használható söröskorsókra cserélték a régieket. Valószínűleg ettől még nem ivott kevesebbet a kocsmába járó közönség, de mégis sikerült előrelépni, valamennyire gátat vetni a gyakran elszabaduló indulatoknak, s talán kissé kímélni a májat. Nálunk ritkák az ilyen kifinomult megoldások, ez abból is látszik, hogy tavalyelőtt a kábítószerügyekre fordított állami pénzek háromnegyedét nem ilyen programokra, nem prevencióra, hanem bűnüldözésre költötték.