2009.07.18. 12:23
Nózi, Mackó, Pisztácia - Állatmenhely és kutyatábor (képgalériával)
Nagykanizsa - A tikkasztó hőség ellenére ismét rendkívül hangulatos kutyatábort szervezett a kanizsai Élettér Állat- és Természetvédelmi Egyesület. Az együtt töltött idő alatt a gyerekek nemcsak megtanulták helyesen kezelni a kutyákat, de némelyik állat egészen a szívükhöz nőtt.
"Te egyszer és mindenkorra felelős lettél azért, amit megszelídítettél. "Kölykök! Az Antoine de Saint Exupery A kis herceg című könyvéből vett idézetet már bizonyára kívülről fújjátok, mégis sokan elfelejtik, milyen nagy jelentősége van ennek a mondatnak. A kidobott, elhagyott és gazdi nélkül elkóborolt kutyáknak, macskáknak ad biztonságos menedéket az Élettér Ady utcai telepe, ahol 180 állat él.
A kanizsai Huszár Martin ragyogó szemmel tekint újdonsült barátjára, Ralfi kutyára
A kutyusok is bizonyára sokkal jobban éreznék magukat egy biztonságot és legfőképp szeretetet nyújtó otthonban. Ezeknek az állatoknak ez nem adatott meg, de a gondozóikra és az állatbarát látogatókra mindig számíthatnak, hiszş a hét minden napján gondoskodnak róluk, megsétáltatják őket, így legalább néhány órán keresztül azt érezhetik, csak körülöttük forog a világ.
A nyolc éve nagy sikerrel működő tábor lényege éppen az, hogy a gyerekek ápolják, gondozzák, szeressék és megtanítsák a kutyákat a helyes viselkedésre.
- A tábor országosan is kedvelt, egyebek közt Győrből, Kaposvárról, Barcsról is rendszeresen jönnek gyerekek - mondta Varga Károlyné, Anikó, az Élettér állatmenhely vezetője.
Kiskanizsán ismét három katonai sátorban 29 fiatal lakott, akik reggeltől estig egy percig sem unatkoztak. Napközben az állatokkal voltak, visszatérve pedig foci- és sakkbajnokságot szerveztek.
Németh Berill ugyancsak élvezi a mosolygós Manci társaságát
- Pisztácia kinézett magának, a többi gyerekre rá sem hederített - mesélte Bognár Renáta, aki szívesen hazavinné a spánielje mellé a keverék ebet. - Nem ugatott, csak azokkal a gyönyörű nagy barna szemeivel rám nézett, megszagolt és szorosan a lábamhoz bújt. Ez egy örök barátság kezdete... Talán sikerül otthon anyuékat megfűznöm, hiszen biztos ők is hamar megszeretnék.
A 14 éves Németh Berill ölében pedig a nagy testű hároméves Manci pihent. Hosszú, többrétegű göndör szőre állandó ápolást igényel, amit alkalmi gazdájától meg is kap, hisz' Berill, amikor csak teheti, fésülgeti.
- Manci az a fajta házőrző, aki gyerekek láttán azonnal hanyatt dobja magát, kinyújtózik, és a négy lábát a magasba emeli - tette hozzá Berill.
A hőséget nehezen viselte, inkább az árnyékban ejtőzött volna. Imádja, ha foglalkoznak vele, de hát melyik kutya nem?
S valóban, már ott érdeklődött mellettem a fiatal zsemleszínű Nózi, aki szapora farkcsóválással igyekezett a tudtomra adni, hogy az ő gazdija is nagyon szeretne nyilatkozni.
- Imádok a kutyák között lenni, otthon van csincsillám, teknősöm és halam, ezért itt is nagyon szívesen foglalkozom az állatokkal - vette át a szót Nózi sétáltatója, a 11 éves Mészáros Dávid. - A táborban azon kívül, hogy sok hasznos dolgot tanultam a kutyatartásról, sok új barátot is szereztem.
- A társaság sem utolsó, már alig vártam, hogy elkezdődjön, negyedszerre jöttem - bólogatott a zalaegerszegi Molnár Bianka. - Most ráadásul itt van a szeretethiányos Mackó, aki mindenkivel hamar barátságot köt, sőt, az összes létező dolgot megszagolja, ami az útjába kerül. Érdeklődő, ám egyben tanítható is, például a jutalomfalatért cserébe ügyesen leül...
Fotók: Szakony Attila
A fotókra kattintva barangoljon galériánk képei között!