Berlinale: Tarr Béla alkotása kapta a filmkritikusok fődíját

A Magyar Filmunió tájékoztatása szerint a Berlinalén a Diego Lerer argentin kritikus vezette 9 tagú, nemzetközi szakírókból álló zsűri döntött úgy, hogy a 16 világpremiert felvonultató versenyprogramból a magyar alkotásnak adja a fődíjat. Az elismerést a péntek esti ünnepségen Fred Kelemen, a film operatőre vette át.
   
A torinói ló magyar-német-francia-svájci korprodukcióban készült, a Magyar Mozgókép Közalapítvány, az OKM és az NKA támogatásával. A filmben Derzsi János és Bók Erika alakítja a főszerepeket. Tarr Béla ezúttal is Krasznahorkai Lászlóval dolgozott együtt az alkotáson. A csaknem két és fél órás film hat napot mutat be, a történet Friedrich Nietzsche és egy ló találkozását szövi tovább. A filozófus az 1880-as években az utcán sétálva védelmére kelt egy lónak, amelyet kocsisa kegyetlenül vert.
   
A torinói ló ötlete már a nyolcvanas évek óta foglalkoztatta Tarr Bélát, de csak akkor vették elő, amikor A londoni férfi forgatása leállt egy évre.

Tarr Béla, aki időközben hazatért Berlinből, az MTI megkeresésére úgy fogalmazott: "a FIPRESCI díja jóleső érzés, mert arról szól, hogy az ember a szakmáját jól végezte".

"A FIPRESCI díj egy szakmai díj, tehát a legjobban hozzáértők, a filmkritikusok döntenek a film értékéről, és hogy ha ezt több ország kritikusa teszi, és azt mondja, hogy ennek a dolognak van valami jelentősége, akkor annak természetesen örülünk, hogy úgy mondjam, visszaigazolását látjuk a dolognak" - fogalmazott a rendező.
   
A film berlini fogadtatásáról felidézte: "ott ült abban a hatalmas teremben majdnem 2000 ember és iszonyatos hosszú ideig csillogó szemmel tapsoltak. Ennél én többet nem kívánhatok és nem is kérhetek senkitől. Pláne ahhoz képest, hogy ez milyen film: fekete-fehér, nyomorúságról szóló, az emberi létezés nehézségéről beszélő film, ezért hatalmas dolog, hogy ebben a plasztik világban meg tudta érinteni az embereket. Ez nekem önmagában elég, a többi már csak a karácsonyfára a dísz".
   
A torinói ló világpremierje kedden volt a Berlinalén, azóta a filmet már 23 ország forgalmazója megvásárolta.
   
A nemzetközi filmkritikusokból álló zsűri ünnepségét a hagyományoknak megfelelően a hivatalos díjátadó előestéjén tartották meg Berlinben. Az Isabella Rossellini vezette nemzetközi zsűri szombaton jelenti be díjazottjait.

OLDALTÖRÉS: Tarr Béla-interjú berlini honlapon

Tarr Béla-interjú berlini honlapon

Tarr Bélával közölt interjút a berlini Der Tagesspiegel online kiadása abból az alkalomból, hogy a magyar filmrendező szombaton Ezüst Medve díjat nyert a 61. Berlinalén A torinói ló című alkotásával.

A liberális újság munkatársával beszélgetve az 55 éves rendező kifejti: magát szabad embernek tekinti, aki azonban "olyan országban él, amely már nem szabad. Magyarország az utóbbi húsz évben szabad volt, ami boldogságot jelentett, ám ez mára elmúlt. A magyar művészek tiltakoznak a kormány kultúrpolitikája ellen", ennek a jele volt Schiff András zongoraművész nyilatkozata "a kormány és annak rasszista uszítása ellen", valamint filmes alkotók tiltakozása munkafeltételeik tönkretétele ellen. Utóbbit 40 külföldi kolléga is aláírta.
   
Tarr szerint Magyarországon ma olyasmi történik, amit Németországban kulturális harcnak neveznek. "A kormány gyűlöli az értelmiséget, mert az liberális és ellenzéki, hazaárulóként szidalmazza annak tagjait. Heller Ágnest azzal vádolják, hogy pénzt lopott az államtól, holott 81 éves, és azt sem tudja mi a pénz."
   
Arra a kérdésre válaszolva, milyen konkrét akadályok gátolják a filmes szakma munkáját, a rendező elmondta: "a kormány minden támogatást megvont a filmszakmától. A producerek fele már csődbe jutott, mozik zárnak be, nekem három produkciós tervemet jegelik, jóllehet a pénzügyi partnerekkel mindent előkészítettünk. Csakhogy az állami támogatásról aláírt ígéret már csak WC-papírt ér. Pedig a támogatási rendszer jó volt, még jobb is, mint a németországi. Az alapítvány kuratóriumát demokratikus úton, a filmszakma képviselői választották meg. Most egy kormányzati igazgatót neveztek ki, aki egyfajta cenzorként önhatalmúlag hozhat döntéseket."
   
A német újságírónak arra  kérdésére, foglalkozik-e azzal a gondolattal, hogy külföldre távozik, Tarr Béla leszögezte: "Magyar vagyok. Ez a kormány éppen most változtatja meg az alkotmányt, és húsz évnyi hivatali időre rendezkedik be. De mennie kell - nem pedig nekem."