Kovács-ügy: zárt ülésen tart meghallgatásokat a nemzetbiztonsági bizottság

Erről a tanácskozásról az ülés kezdete után néhány perccel távozó Vadai Ágnes (DK) független országgyűlési képviselő számolt be újságíróknak, jelezve: az ülés zárttá nyilvánításáról fideszes szavazatokkal döntöttek.

A Magyar Nemzet múlt csütörtöki számában írt arról, hogy Polt Péter legfőbb ügyész hétfőn diplomáciai úton Martin Schulzhoz, az Európai Parlament elnökéhez fordult, indítványozva, hogy az Európai Parlament függessze fel Kovács Béla mentelmi jogát. A lap pontosan meg nem nevezett forrásból származó értesülése szerint a jobbikos képviselő ellen az Alkotmányvédelmi Hivatal tett feljelentést kémkedés gyanúja miatt. Kovács Béla tagadta, hogy titkosszolgálat tagja.

Az ügy miatt több párt kezdeményezte a nemzetbiztonsági bizottság összehívását.

Kovács Béla, a Jobbik EP-képviselője megérkezik az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának zárt ülésére, amelyen a kémkedési ügyben mentelmi jog kiadása miatt eljárás alá vont képviselőt meghallgatják a Képviselői Irodaházban 2014. május 19-én. MTI Fotó: Beliczay László

Vona Gábor, a Jobbik elnöke az ülést megelőzően újságíróknak arról beszélt: az ő és Kovács Béla meghallgatását nyílt ülésen kérik, mert nem tagjai olyan grémiumnak, ami minősített adatokat kezel. Aki zárt ülést akar elrendelni, annak titkolnivalója van - értékelte.

Vona Gábor, a Jobbik elnöke (b) és Mirkóczki Ádám, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának jobbikos tagja nyilatkozik a sajtó képviselőinek a Nemzetbiztonsági Bizottság zárt ülése előtt, amelyen  meghallgatják a kémkedési ügyben mentelmi jog kiadása miatt eljárás alá vont Kovács Bélát, a Jobbik EP-képviselőjét a Képviselői Irodaházban 2014. május 19-én. MTI Fotó: Beliczay László

Párttársa, Mirkóczki Ádám - aki tagja a bizottságnak - arról beszélt: a testület szabályzata szerint 8 nappal az ülés előtt kellett volna meghívót küldeni, ezt azonban csak péntek este kapta meg Vona Gábor és Kovács Béla. Közölte azt is: a titkosszolgálati vezetők beszámolóit lehet zárt ülésen tárgyalni, a jobbikos politikusoknak azonban kérdés formájában sem lehet feltenni olyat, ami minősített adatot érint, így az lehet nyílt. Kovács Béla, a párt megvádolt EP-képviselője arra a kérdésre, hogy mivel készül, azt felelte: "tiszta szívvel, lélekkel".

Vadai Ágnes - aki átesett a szükséges nemzetbiztonsági ellenőrzésen, de a bizottságnak nem tagja - még az ülés kezdete előtt azt mondta, azért jött el, mert érdekli, hogy ha a magyar kormány hivatalos szervei találtak egy orosz kémet, akkor mi indokolja azt, hogy az Orbán-kormány változatlanul a keleti nyitás politikáját folytatja és rábízza Oroszországra a paksi atomerőmű bővítését.

Szél Bernadett, a bizottság LMP-s tagja szintén az ülés előtt úgy nyilatkozott: azért is kezdeményezték elsők között a bizottság összehívását, hogy megtudják, történt-e Oroszország részéről befolyásszerzés Magyarországon és a Jobbiknak ebben volt-e szerepe.

Vadai Ágnes és Szél Bernadett is egyetértett abban, hogy ha van az ügynek olyan része, amely nem minősített adat, akkor az ülés azon része legyen nyilvános.

Vadai Ágnes az ülésről távozva azt mondta: "sejtették, hogy a Jobbiknak van titkolnivalója, de ezek szerint a Fidesznek is", mivel a két párt képviselői közösen úgy döntöttek, hogy nem vehet részt az ülésen annak ellenére, hogy - elmondása szerint - ő kezdeményezte a bizottság összehívását.

A DK-s politikus azt is elmondta, hogy bizottság először ügyészségi és titkosszolgálati vezetőket, majd a jobbikos képviselőket hallgatja meg zárt ajtók mögött.

Hozzátette, kérni fogja a Belügyminisztériumtól, hogy az üggyel kapcsolatos dokumentációt megtekinthesse. Ha van kémkedési ügy, akkor az nem csak Magyarország, hanem az Európai Unió ügye is, arról az EU polgárainak is tudniuk kell - érvelt Vadai Ágnes.

Vona: aljas rágalomhadjárat indult a Jobbik ellen

A Jobbik elnöke szerint aljas és átlátszó rágalomkampány indult a párt ellen, amelynek célja, hogy megroppantsák az EP-választás előtt.

Vona Gábor a parlament nemzetbiztonsági bizottságának hétfői zárt ülését követően - amelyen őt és a kémgyanúba keveredett Kovács Bélát hallgatták meg - azt nyilatkozta: gyanússá teszi az időzítést, hogy május 8-i sajtóhírek Joe Biden amerikai alelnök és Orbán Viktor miniszterelnök telefonon az ukrán helyzetről, az amerikai-orosz nézeteltérésről, illetve az ezzel kapcsolatos magyarországi helyzetről beszélt, s az amerikai politikus azt is kérte: tegyen valamit a Jobbik megerősödése érdekében.

A pártelnök furcsának nevezte azt is, hogy ha valóban 2009 óta vizsgálódtak Kovács Béla ügyében, akkor miért pont most, az EP-választás előtt lesz ilyen ügy.

Úgy vélte: ez az egész EP-választás tétjét is módosítja. Mint mondta, nemcsak arról van szó, hogy kik fogják Magyarországot képviselni az Európai Parlamentben, hanem arról is, hogy "külföldi nyomásra a magyar kormánypárt koholt vádak alapján fel tud-e morzsolni egy törvényesen működő, 1 millió ember támogatását élvező parlamenti pártot". Vona Gábor egyúttal szavazásra buzdított.

A pártelnök kitért arra is: az ülésen nem kapott választ arra, hogy az "úgynevezett kémügyben" miért hívták meg őt a bizottság elé. Ezt párttársa, Mirkóczki Ádám is megerősítette, jelezve, hogy a pénteken a Fidesz által a sajtóban megjelent kérdéseket végül ő maga tette fel a Jobbik elnökének. Hozzátette: semmi olyan nem történt, ami indokolta volna a zárt ülést, ez csak arra jó, hogy a Fidesz "azt sugalmazzon, amit akar".

Mirkóczki Ádám jelezte: a szakszolgálatok meghallgatásáról szóló bizottsági szakaszban elhangzottakat hosszú időre titkosították, így érdemben nem tud róla beszámolni, ugyanakkor egyetlen olyan dolgot sem hallott az ülésen, ami a Btk. bármely tényállását kimerítené. Kijelentette: bízik abban, hogy az Európai Parlament felfüggeszti Kovács Béla mentelmi jogát és a bírósági eljárásban bebizonyosodik ártatlansága. Megjegyezte: addig viszont a Fidesz még sok lapáttal rátesz az ügyre, "James Bond kutyafüle lesz ahhoz képest, amit most Kovács Béláról fognak állítani".

Kovács Béla a sajtónak szűkszavúan csak annyit mondott, hogy ha lesz jogi lehetősége, akkor lemond mentelmi jogáról, külföldiekkel pedig csak munkájával kapcsolatos találkozói voltak. Az EP-képviselő ezt követően elhagyta a helyszínt.