Kisebb Ház, több szavazó - De hogyan választunk ezután?

Zalai és határon túli közszereplők véleményét kértük.

- A választási rendszer átalakítására azért van szükség, mert a parlament döntött arról, hogy 200 fős, azaz kisebb és takarékosabb országgyűlés alakulhat 2014-ben. A korábbi rendszer legjobb elemeit megtartja a javaslat, ugyanakkor orvosolja a körzetek lakosságszámából következő aránytalanságokat - jelezte Gyutai Csaba országgyűlési képviselő, a Fidesz megyei elnöke. Mint mondta, van olyan választókerület, ahonnan 30 ezer vokssal mandátumot lehet szerezni, míg Budapesten nagyságrendileg nagyobb körzetek is léteznek. Az új javaslat legfeljebb 15 százalékos eltérést engedélyezne.

- Igazságosnak tartom azt a megoldást is, hogy a határon túli magyar állampolgárok, akik közösséget vállalnak az anyaországi magyarsággal, a pártlistákra leadott szavazatukkal véleményt mondhassanak a politikai rendszerről.

- Akkor is, ha ezzel eldönthetik a választást? - kérdeztük.

- Nagy eltolódás nem várható a mostani erőviszonyokhoz képest. Eddig 110-150 ezren kérték az állampolgárságot, ha ez a létszám meg is duplázódik 2014-ig, akkor sem jelent döntő befolyást. Politikailag pedig a határon túli magyarság is strukturált, szavazatai megoszlanak majd a pártok között.

Gyutai Csaba szerint fontos változás, hogy a magyarországi nemzetiségek is önálló parlamenti képviselethez jutnak. Ezt az elmúlt 20 évben nem tudta megoldani a politika.

Baracskai József országgyűlési képviselő, az MSZP megyei elnöke ellenben úgy látja: saját hatalmát akarja hosszabb időre bebetonozni a Fidesz, de ez nem fog sikerülni, mivel az emberek így is véleményt mondanak majd az ámokfutásról .

- A hírek szerint az 5 zalai kerület helyett 3-at alakítanak ki, tehát megnövelik a jelenleg is rekordméretű választókörzetek területét. Ilyen feltételekkel hogyan tudná ellátni munkáját az egyéni képviselő, hogyan tarthatná a kapcsolatot 150 település lakosságával? - kérdezte.

Az erdélyi Sepsiszentgyörgyön élő Varga Gusztávot, az RMDSZ kereszténydemokrata mozgalmának vezetőségi tagját arról kérdeztük, ő élne-e szavazati jogával.

-Sokat beszélgettünk a témáról ismerősi körben, és mi úgy látjuk, fontos volna, hogy előbb az anyaországi magyarság nyilvánítson véleményt ebben a kérdésben, például egy referendummal. Nem volna szerencsés ugyanis, ha azt éreznék, hogy mi rájuk erőltetjük magunkat, mert akkor megint csak ellenszenv alakulna ki. Egyébként az itteni magyarság körében több anyaországi politikai erő és politikus is elismerésnek örvend, látjuk ugyanis, hogy ki az, aki nem csak szavakban tesz értünk. Természetesen az anyaország felé húz a szívünk, ezért ha az derülne ki, hogy a lakosság nagyobb része támogatja a mi szavazati jogunkat, akkor én is leadnám voksomat - fogalmazott Varga Gusztáv.

 Ami a hazai kisebbségeket illeti, régi hiányosságot pótolnának a kormánypártok, önálló parlamenti képviselethez juttatnák ugyanis a 13 bejegyzett nemzetiséget.

Lázár János- nem végleges - javaslata szerint nemzetiségi névjegyzékeket kellene létrehozni, és aki ezek valamelyikébe felveteti magát, választhatna, hogy pártlistára vagy a nemzetiségi listára szavaz. (Egyéni jelöltre ettől függetlenül voksolhatna, a határokon belül tehát mindenki két szavazatot adhatna le továbbra is). Két verzió lehetséges: a nemzetiségi listák esetében vagy törölnék az 5 százalékos parlamenti küszöböt, vagy bevezetnék az úgynevezett kedvezményes mandátumot, azaz kevesebb voks kellene a bejutáshoz. Ha egy nemzetiségi listáról így sem tudnának képviselőt delegálni, akkor az országgyűlésbe kisebbségi szószólók kerülnének be, akik szavazati joggal nem rendelkeznének, de a Ház munkájában részt vehetnének.

- Ha valóban megszüntetik a parlamenti küszöböt, az a nemzetiségek számára minden eddiginél előnyösebb verzió volna. A másik változat is elfogadhatónak tűnik, hiszen a nagyobb létszámú kisebbségek így is mandátumot szereznének, míg a kisebbek szószólóikkal lehetnének jelen a parlamentben, s így érvényesülne az arányos képviselet is - reagált érdeklődésünkre dr. Takács József, a Zala Megyei Horvát Kisebbségi Önkormányzat elnöke. Hozzátette: az országgyűlési képviselet hiánya miatt 1992 óta áll fenn alkotmányos mulasztás, így természetesen üdvözlik a bejelentett szándékot.

- A részletekben rejlik majd a lényeg; fontos, hogy a lehetőség ne csak elméleti legyen. Például, ha választani kell a nemzetiségi és a pártlista között, akkor valószínű, hogy többen ez utóbbi mellett döntenek, hiszen a pártkötődés az erősebb. Vélhetően az országos kisebbségi önkormányzatoknak lesz lehetőségük arra, hogy ezekben a kérdésekben egyeztessenek a kormánnyal – mondta végül.

 Nem késett el a Fidesz a rendszer átalakításával, hiszen legközelebb csak 2014-ben kell az új szisztéma szerint szavazni (feltéve persze, hogy addig nem lesz előre hozott választás). Nyitott kérdés is maradt még bőven: például, hogyan jelölik ki a nagyobb egyéni kerületek határait, milyen módszerrel állítják össze az új választói névjegyzékeket, hogyan számolják a töredékszavazatokat. Válaszok hamarosan. 

Szerintem (jegyzet)
 Tavaly májusban alkotmányt módosított a győztes annak érdekében, hogy betarthassa választási ígéretét, azaz csökkenthesse a képviselők számát. Már akkor nyilvánvaló volt, bármilyen rendszert dolgozzon ki a Fidesz, a politikai ellenfelek érdeksérelmeik miatt össztűz alá veszik a javaslatot. Most ennek vagyunk tanúi: a szocialisták például lakcímhez kötnék a választójogot, az LMP-nek a kopogtatócédulákból van elege, a terveket elviekben támogató Jobbik pedig általános iskolai végzettséget várna a választóktól. Noha sokan törtek máris pálcát az új rendszer felett, ma még nem lehet megállapítani, hogy a felvázolt struktúrával melyik párt járna jól. Minden azon múlik, mi történik 2014-ig a politikai erőtérben.

Az erdélyi Sepsiszentgyörgyön élő Varga Gusztávot, az RMDSZ kereszténydemokrata mozgalmának vezetőségi tagját arról kérdeztük, ő élne-e szavazati jogával.

-Sokat beszélgettünk a témáról ismerősi körben, és mi úgy látjuk, fontos volna, hogy előbb az anyaországi magyarság nyilvánítson véleményt ebben a kérdésben, például egy referendummal. Nem volna szerencsés ugyanis, ha azt éreznék, hogy mi rájuk erőltetjük magunkat, mert akkor megint csak ellenszenv alakulna ki. Egyébként az itteni magyarság körében több anyaországi politikai erő és politikus is elismerésnek örvend, látjuk ugyanis, hogy ki az, aki nem csak szavakban tesz értünk. Természetesen az anyaország felé húz a szívünk, ezért ha az derülne ki, hogy a lakosság nagyobb része támogatja a mi szavazati jogunkat, akkor én is leadnám voksomat - fogalmazott Varga Gusztáv.

Ami a hazai kisebbségeket illeti, régi hiányosságot pótolnának a kormánypártok, önálló parlamenti képviselethez juttatnák ugyanis a 13 bejegyzett nemzetiséget.

Lázár János- nem végleges - javaslata szerint nemzetiségi névjegyzékeket kellene létrehozni, és aki ezek valamelyikébe felveteti magát, választhatna, hogy pártlistára vagy a nemzetiségi listára szavaz. (Egyéni jelöltre ettől függetlenül voksolhatna, a határokon belül tehát mindenki két szavazatot adhatna le továbbra is). Két verzió lehetséges: a nemzetiségi listák esetében vagy törölnék az 5 százalékos parlamenti küszöböt, vagy bevezetnék az úgynevezett kedvezményes mandátumot, azaz kevesebb voks kellene a bejutáshoz. Ha egy nemzetiségi listáról így sem tudnának képviselőt delegálni, akkor az országgyűlésbe kisebbségi szószólók kerülnének be, akik szavazati joggal nem rendelkeznének, de a Ház munkájában részt vehetnének.

- Ha valóban megszüntetik a parlamenti küszöböt, az a nemzetiségek számára minden eddiginél előnyösebb verzió volna. A másik változat is elfogadhatónak tűnik, hiszen a nagyobb létszámú kisebbségek így is mandátumot szereznének, míg a kisebbek szószólóikkal lehetnének jelen a parlamentben, s így érvényesülne az arányos képviselet is - reagált érdeklődésünkre dr. Takács József, a Zala Megyei Horvát Kisebbségi Önkormányzat elnöke. Hozzátette: az országgyűlési képviselet hiánya miatt 1992 óta áll fenn alkotmányos mulasztás, így természetesen üdvözlik a bejelentett szándékot.

- A részletekben rejlik majd a lényeg; fontos, hogy a lehetőség ne csak elméleti legyen. Például, ha választani kell a nemzetiségi és a pártlista között, akkor valószínű, hogy többen ez utóbbi mellett döntenek, hiszen a pártkötődés az erősebb. Vélhetően az országos kisebbségi önkormányzatoknak lesz lehetőségük arra, hogy ezekben a kérdésekben egyeztessenek a kormánnyal – mondta végül. 

 Nem késett el a Fidesz a rendszer átalakításával, hiszen legközelebb csak 2014-ben kell az új szisztéma szerint szavazni (feltéve persze, hogy addig nem lesz előre hozott választás). Nyitott kérdés is maradt még bőven: például, hogyan jelölik ki a nagyobb egyéni kerületek határait, milyen módszerrel állítják össze az új választói névjegyzékeket, hogyan számolják a töredékszavazatokat. Válaszok hamarosan. 

Szerintem (jegyzet)
 Tavaly májusban alkotmányt módosított a győztes annak érdekében, hogy betarthassa választási ígéretét, azaz csökkenthesse a képviselők számát. Már akkor nyilvánvaló volt, bármilyen rendszert dolgozzon ki a Fidesz, a politikai ellenfelek érdeksérelmeik miatt össztűz alá veszik a javaslatot. Most ennek vagyunk tanúi: a szocialisták például lakcímhez kötnék a választójogot, az LMP-nek a kopogtatócédulákból van elege, a terveket elviekben támogató Jobbik pedig általános iskolai végzettséget várna a választóktól. Noha sokan törtek máris pálcát az új rendszer felett, ma még nem lehet megállapítani, hogy a felvázolt struktúrával melyik párt járna jól. Minden azon múlik, mi történik 2014-ig a politikai erőtérben.

Visszatekintő:

Önkormányzati választás 2010

Választás 2010