Az önsorsrontók fizessenek többet?

A hírekben az is szerepelt, további helyreállító plasztikai műtét vár az elkövetőre, amit ugyancsak finanszíroz az OEP. A bankrabló esete egyedi, de  mindannyiunknak akad olyan ismerőse, aki életmódjával szinte kihívja maga ellen a sorsot. Lehet, hogy a jövőben ők erre a szó szoros értelmében is ráfizetnek?
Az örökösen hiánnyal küzdő,   évről évre a  költségvetésből kifoltozott egészségügyi kassza egyensúlyának helyreállítására ugyanis újszerű kormányzati elképzelések, felvetések  körvonalazódnak.

Ezek közül a megszellőztetett „hamburgeradóra” kapta fel leginkább a fejét a társadalom, ami persze nem csak a gyorséttermi étkekre vonatkozna, szóba jöttek még a színezett italok (kóla), édességek, más egészségtelen élelmiszerek. Az ezekre terhelt különadó az egészségkasszát gyarapítaná. Az ötlet ellenzői avval érvelnek, nehéz meghatározni, mi az egészségtelen. Ha valami kifejezetten káros, az egyáltalán miért lehet forgalomban... Másfelől az egészségtelen élelmiszerekre kivetett adó áremelkedéshez vezetne, ami a legszegényebb rétegeket sújtaná leginkább.

Az az elv is elgondolkodtató, mely szerint aki az életmódjával kockázatot vállal, s megbetegszik, az a saját gyógyítása költségeiből is jobban vegye ki a részét.

- Fő elv az egészség megőrzésének, az egészséges életmódnak a támogatása, ami egyben azt is jelenti, hogy aki önszántából rombolja a saját esélyeit, az valamilyen formában fizessen plusz hozzájárulást. Hiszen ő szorul majd gyakrabban gyógykezelésre, rá költ többet az egészségügy, belőle válik esetleg rokkantnyugdíjas - fejti ki dr. Selmeczi Kamill, az Alapellátó Orvosok Országos Szövetségének elnöke.

Úgy véli, a társadalombiztosítás alapelveinek átgondolása ugyancsak tartogathat még lehetőségeket új források bevonására.

-Ma szolidaritás elvű társadalombiztosításról beszélünk, ám a gyakorlat ennek néhol ellenáll. Mondok egy példát. Nagyon sok igen magas jövedelmű ember él hazánkban, akik nem a teljes jövedelmük után fizetnek egészségbiztosítási járulékot, pillanatnyilag ugyanis ennek felső mértéke maximálva van. Érdekes, az alsóra nem vonatkozik ilyen korlát. Hogy érvényesül itt a szolidaritás, ha a 12 milliós fizetésnek csak egy része gyarapítja a közös kasszát? Ha ez a korlát eltűnne, arányos volna a teherviselés. Persze, a jelenség nem érint tömegeket, de a csillagászati fizetések után az arányos járulék is szép összeg volna. Ez olyan forrás, amiről az állam lemond. Nem volna szabad... Felveti még, nem biztos, hogy feltétlenül az egészségügyi kasszából kell gyógyítani a síbalesetest, a saját életét kockáztató hegymászót, az extrém sportot űzőt vagy a versenysportolót...

-Ha arról beszélni kell, hogy a dohányos vagy az alkoholista ember a saját egészségét kockáztatva mennyi plusz kiadást okoz a kasszának, akkor a fenti csoport biztosítási helyzetét is érdemes volna mérlegre tenni. Nem biztos, hogy azt a kasszát kellene terhelni az ő gyógyításukkal, amely a munkában megbetegedők ellátását is alig győzi. Felvethető: oldják meg egy külön biztosítással a különleges kedvtelésük, szórakozásuk következményeit.

Az érem másik oldalán pedig, aki az egészségét megőrzi, eljár a szűrésekre, valamilyen módon támogatásra érdemes - veti fel az egészségpolitikus. Ha valaki például éveken át nem „költ” a kasszából, valamiféle bónuszra tehetne szert.

- Nem könnyű elfogadtatni az emberekkel, de akad jó pár kór, aminek az életmódváltás az első számú gyógyszere - szögezi le dr. Selmeczi Kamill.-  Olvastam például, hogy még a hőskorban, amikor fatüzeléses kazánnal fűtötték a zalaegerszegi kórházat, a cukorbetegek vágták rendszeresen a fát az udvaron. A terápia részeként. Hiszen a mértékkel végzett mozgás nyilvánvalóan csökkenti a vércukorszintet...

Vajon mely betegségek kiváltó okai közt szerepel legnagyobb súllyal az életmód?

A kérdéssel dr. Oroszlán Tamás belgyógyász, diabetológus főorvost kerestük fel.

- A cukorbaj, a magas vérnyomás, a koszorúér-betegség egyértelműen az egysíkú, túlzottan zsíros, gyümölcsben, zöldségben szegény táplálkozásra, valamint a mozgáshiányra vezethető vissza. A kövérség önmagában is nagy kockázat, hát még ha mindezt dohányzással is megfejeljük... - mondja. - Tény tehát, hogy a beteg életvitele, életútja jelentősen közrejátszik abban, hogy milyen betegségekben fog szenvedni az élete folyamán. Az sem elhanyagolható, hogy ki miként él a felkínált szűrésekkel, amelyek számos betegség korai felismerését, s jó prognózisú kezelését teszik lehetővé. Jó ötletnek tartanám, hogy aki nem veszi a fáradságot, hogy ezekre elmenjen, fizessen akár háromszor magasabb biztosítási díjat, mint aki minden vizsgálaton részt vesz

- Alapvetően nem vagyok a szankciók híve, aki megbetegszik, annak éppen elég a baja, de tagadhatatlan, hogy a daganatok egy része szintén életmódbetegségnek tekinthető – mondja dr. Ruzsa Ágnes, a megyei kórház onkológiájának osztályvezető főorvosa.

- Különösen igaz ez az emésztőrendszer elváltozásaira, valamint a száj, a légutak, a tüdő daganataira, melyek a helytelen táplálkozással, alkoholfogyasztással és a dohányzással függenek össze. Nyilván egyéb tényezők is közrejátszanak, de ha mindehhez egészségtelen életmód társul, öt-tízszeresére is nőhet a kockázat.

Árnyalt megközelítést tartana szükségesnek, hiszen van rá példa, hogy mintaszerű életvitel mellett is beüt a baj. S ami ennél jóval gyakoribb, az egyén önhibáján kívül is kerülhet olyan szociális körülmények közé, olyan élethelyzetbe, ami nem ad sok választási lehetőséget az életmód tekintetében. A pozitív megerősítés híve, a jó példákat jutalmazná különleges elbánással, kedvezményekkel.

- A mellrák ugyan nem nevezhető tipikus életmódbetegségnek, mégis tény, a rendszeres sport révén 25 százalékkal csökkenthető a kialakulás veszélye. Az ilyen példákat kellene jobban tudatosítani az emberekben.

Hogy valami azért mégis történik a fejekben, jelzi, hogy a megyeszékhelyen az utóbbi tíz évben megtöbbszöröződött az edzőtermek száma. A Curvesben például minden beiratkozó hölgyet megkérdeznek arról is, miért érzi szükségét a mozgásnak. A leggyakoribb válaszok közt - a fogyás, alakformálás, erősítés mellett - örvendetesen sűrűn szerepel az egészségmegőrzés. - Az ember csak nem akar idő nap előtt lerobbanni -indokol Horváth Lászlóné, Márti. - Nem szeretném, hogy a lépcsőn kapkodnom kelljen a levegőt, és a csontritkulást is jó volna megelőzni...

Szintén hosszú távú befektetésnek tartja az egészségmegőrzést Adrovicz Béla személyi edző.

- Ha ma odafigyelek az életmódomra, avval pénzt spórolok meg. Hiszen később nem kell gyógyszerre, orvosra, csontkovácsra költenem  - fejti ki. - Az egészségügy úgy a legolcsóbb, ha az emberek nem betegszenek meg. Amerikában, amikor ott éltem, ugyancsak evvel a szemlélettel találkoztam. Ott például azok, akik rendelkeznek fitneszbérlettel, alacsonyabb járulékot fizetnek. 

Mindenütt gond a kóros elhízás

Nem csak Magyarországon merült fel a „hamburgeradóhoz” hasonlatos ötlet, hiszen az elhízás, s az abból adódó betegségek költséges kezelése másutt is gond. Az egészségtelennek tartott ételek különadóját azonban Nagy-Britannia és Franciaország is elvetette, mivel úgy tűnt, nem hoz gyógyírt a bajra. Dániában legújabban a bizonyítottan egészségre ártalmas telített zsírok káros mennyiségű fogyasztásának üzentek hadat. 

Szerintem (jegyzet)

Mennyire vagyunk urai az életünknek? Csak a mi döntésünkön áll, hogy zsíros kenyeret vacsorázunk vagy lazacot? Kizárólag rajtunk áll, hogy pluszmunkával töltjük az estéinket vagy edzőteremben? A fenti kérdések persze durván sarkítottak, hiszen a zsíros kenyérből is lehet diétás adagot enni, s a kocogás nem kerül egyetlen fillérbe sem. Evvel együtt sem irigylem azokat, akik hathatós életmódváltásra igyekeznek szorítani honfitársainkat. Egy olyan országban, ahol az evés-ivás az egyik fő örömforrás, s egyben vigasz a stresszel teli nap végén, gyors sikerre nem számíthatnak. Csak nehogy evésbe fojtsák a bánatukat