Gyerünk a moziba be! A film forog tovább

Hatodik éve rendezik meg a programsorozatot azzal a céllal, hogy az üzemeltetők és forgalmazók, a filmes szakma a mozira irányítsa a figyelmet.

- Tudjuk, hogy Moziünnep van - jegyezte meg Szebelédi Mariann, aki párjával érkezett a Mamma Mia! című alkotásra az egerszegi Artmoziba, az egykori Ady Filmcentrumba. - Amikor korábban vetítették, nem volt időnk megnézni, most behozhatjuk a lemaradást.

- Nem járok gyakran moziba, de most ráérek - mondta Bányai József. - Az unokámnak megvan DVD-n, láttam a filmből részletet és kedvet kaptam.

Szeptember 17. és 20. között számos filmszínházban olcsóbban nézheti meg az ember a futó filmeket, pótolhatja elmaradásait, néhol premier előtti vetítésekkel várják a nézőt. Az utóbbi években megváltoztak filmnézési szokásaink, és ez nem kedvez a mozinak. Igaz, több mint 110 éve alatt sok mindent túlélt már.

Volt idő, hogy temették az egerszegi Ady-mozit is, tavaly szerencsére mégis 50 éves fennállását ünnepelhette.

- Először 1942-ben tettek kísérletet önálló mozi építésére, de a háború miatt 1957-ben kezdődött a munka és 1958-ban avatták az épületet - mesélte Dezsőné Kondor Anita, a Keresztury ÁMK - melynek égisze alatt működik a belvárosi intézmény - igazgatója. - Első ízben az Akinek meg kell halnia című görög filmet adták, még mono hangzással. Népszerű lett a filmszínház, 1972-ben heti kétszer az MMIK épületét is ki kellett bérelni. Az 1980-as években élte virágkorát, matinék, filmmúzeumi hetek, díszbemutatók színesítették a programot. Szerencsére túljutott az 1990-es évek hanyatlást hozó időszakán, amikor több mozi bezárta kapuit.

- Először a televízió megjelenésével tűntek el az emberek a mozikból. A szakma akkor úgy döntött, hogy olyan filmet vetít, amilyet a tévé nem tud. A CinemaScope film, a faltól falig mozizás 1953-tól újra tömegeket vonzott a moziba - idézte a múltat Szaknyéri András, a hévízi filmszínház vezetője. - Az 1960-as évekbeli művészfilmhullám idején az értelmiségi réteg nem szórakozni, hanem kulturálódni járt a vetítésekre. Ezzel megteremtette az artmozi ősét. A videokorszakban szabadabban jutott filmhez az ember, az 1970-es cannes-i filmlevélben egy karikatúra a mozi amortizálódását jósolta: a képen egy néni a bevásárlószatyorban vitte a zöldség és a hús mellett Fellini Édes élet című művét VHS-en. 

A videofilm azonban annyit jelentett csak, hogy a filmbarátok otthon, a polcon tarthatták kedvelt alkotásaikat. A DVD-korszak, az internetes letöltés mért csapást a mozira. Rengeteg mű kerül ki már mozipremier előtt, ezzel elveszik a mozi varázsa, csak a szuperprodukcióknak van esélye. A legnagyobb probléma az, hogy az emberek letöltik a filmeket, de nem nézik meg azokat. Amikor videofilmet kölcsönöztek, és napokat is kellett várniuk arra, hogy hozzájussanak egy alkotáshoz, ünneplőbe öltöztették a lelküket és a család együtt nézte meg. 


Hévízen mikszáth fogadja az érkezőket
Fotó: Temesi Hilda

Az 1970-90-es évek idején fontos volt a vetítőhely, Zalában is szinte minden településen létezett: kulturális eszköze volt a propagandának. Ma Zalaegerszegen kettő, Nagykanizsán, Hévízen egy-egy mozi működik, Letenyén heti egyszer várják a nézőket. A 40 hazai artmozi részben állami támogatásból él, amiért meg kell dolgozni: negyedévente 606 néző az elvárás, ezért jár 500 ezer forint támogatás, afölött nézőnként 330 forintot kapnak, de összesen 1 millió 300 ezernél többet semmiképpen. Nélkülözhetetlen az önkormányzatok támogatása és léteznek pályázatok.

Tavaly megindult a szakadékból felfelé a mozi. A Mamma Mia! című film 800 ezer nézőt hozott, 52 hétig műsoron volt és máig vetítik, ugyanakkor megjelentek a 3D-s digitális előadások. Az e-cinema zárt rendszere is segítség a moziknak. A jó film, a technika, a gyorsaság és a különleges ötlet ma is becsábítja a nézőt a filmszínházakba.

- Az ünnepen díszbe kell öltöztetni a mozit, mely akkor lesz meg sokáig, ha a mozisok tesznek érte a legtöbbet - mondta összegzésként Szaknyéri András.