Zalaegerszegen nemrég önálló lett a BGF gazdasági kara

A BGF zalaegerszegi Gazdálkodási Karán 35 százalékkal nőtt a jelentkezők száma. 2010-ben összesen 760 jelentkező volt, 2011-ben 1022. A változás aránya az összes BGF-es kart tekintve Zalaegerszegen a legnagyobb.

Dr. Solt Katalin dékán a siker lehetséges okainak számba vételekor egyik elemként éppen az önállóságot említi, mely döntésnek a híre hamar elterjedt az országban.

- Emellett új szakokkal gazdagodtunk, méghozzá az informatika területén nyújtunk új képzési formát. A gazdasági informatikus és a webprogramozó szakra régóta szükség volt - vázolta a dékán. - Az eddigi gazdaságtudományi terület mellett tehát az informatikával bővültünk. Intézetünk pozíciója a felsőoktatási struktúrában elég tekintélyes. Többféle felmérés készül, mi a HVG rangsorában a gazdasági képző intézetek között az ötödik helyet foglaljuk el az országos összehasonlításban. Harminc képző helyről van szó, ez elég nagy szám.

A piaci szereplők keresik az itt végzett hallgatókat, jó a véleményük az itteni képzésről. A stabilitásról és a jövőképről ezen felül sokat elárul az önállóság megszerzése.

-A tudományos fokozatok gyarapodnak a tanári karban?

- Igen, tavaly több mint kétszeresére növekedett a tudományos fokozattal bírók száma, idén további előrelépés várható. Negyven főállású oktató dolgozik nálunk. Közülük sokan itt végeztek, mélyen elkötelezettek a köznyelvben azért még mindig számvitelinek nevezett egerszegi főiskola iránt. Amely épp most készül 40 éves fennállásának ünneplésére, országszerte szervezik a volt hallgatók, oktatók megkeresését, s a város számára is készülnek meglepetéssel.

- Tudják-e követni a hallgatóik elhelyezkedését?

- Eseti mérést végeztünk az Infocentrum létrejötte után, most készülünk tudatos monitoring-rendszer kialakítására. Nagyon jók a visszajelzések. A BGF 2007-ben készített már pályakövetést, ebben a zalaegerszegi intézet is szerepelt, méghozzá jól.

- Miként látja a vidéki főiskolák jelentőségét, helyzetét?

-  A helyi szakembergárda képzésében kiemelkedő szerepe van, ez vitathatatlan. Bármelyik tudományterületről legyen szó. Az adott város szellemi életében is fontos szerepük van, ha valódi iskolaként működnek, tehát egyáltalán nem presztízs szempont az, hogy a vidéki városokban legyen felsőoktatási intézmény. Zalaegerszegre messziről is jönnek tanulni, ők a kollégium révén komfortos lakhatási körülményekre számíthatnak, nem beszélve arról, hányan irigylik a parkosított kampuszt. A diákjaik szakmai fejlődését, külföldi tapasztalatszerzését Erasmus-ösztöndíj is segíti.

Dr. Solt Katalintól megtudtuk, a kar évente mintegy 500 millió forintból gazdálkodik, ami a terveikhez szűkösen, de elegendő. A képzés költségtérítési részében 140 ezer forintot kérnek félévente, ez a hazai gazdasági képzési piacon a legkedvezőbb, jelezte a dékán asszony. Pillantsunk végül a többi megyeszékhelyi intézményre: a NYME Gépészeti és Mechatronikai Intézetben 2010-ben összesen 78 jelentkező volt, most 110, 40 százalékos a növekedés. PTE Egészségtudományi Karára 410-en adták be jelentkezésüket (10 százalékos növekedés). A PTE Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Karára 158-an igyekeznek.

- Ezen a szakmai területen is nagyon fontos a nyelvtudás. Noha elvileg már a középiskolából úgy érkeznek a diákok, hogy rendelkeznek nyelvismerettel, de a tapasztalatok alapján látjuk, nem árt folytatni - mondta dr. Solt Katalin dékán.– Mi heti négy órában tanítunk szakmai idegen nyelvet, ez több, mint amit más felsőoktatási intézmény szolgáltat, de néha ez sem elegendő, így felzárkóztató kurzusokat is biztosítunk, ha kell. Igyekszünk nyomatékosítani a hallgatóknak, a jövőjük múlik rajta.