Aki nem tudott elmenni a disznóvágásra, annak kóstolót vittek

Ezért döntött úgy évekkel ezelőtt Külsősárd önkormányzata, hogy nemcsak feleleveníti ezt a régi hagyományt, de disznótort is szervez a falubeliek számára. Mindennek egy 125 kilós sertés látta a kárát, a jószágot reggel nyolckor érte utol a sorsa, egy órával később már a rendfán lógott.

– A disznóvágásnak egyik fő célja, hogy összekovácsoljuk a község lakosságát – magyarázta a polgármester, Gasparics Győző. – Már évekkel ezelőtt meghonosítottuk ezt a szokást a faluban, s azt látjuk, hogy nyitottak rá az emberek, szívesen vesznek a munkában is, akinek pedig az már nehezére esik, eljön egy kicsit beszélgetni, anekdotákat mesélni, pálinkázni vagy csak falatozni egy keveset.

A külsősárdi disznóvágásra ugyanis minden falubeli hivatalos, közösen fogyasztják az elkészült ételeket. Délelőtt 11 órára sül ki resztelt máj és a vese-velő, utána a húsos káposzta, majd estére a hurkával és a sült húsokkal is elkészülnek. A polgármester hozzáteszi: aki betegsége vagy a kora miatt nem tud eljönni a közös falatozásokra, annak kóstolót visznek.

– Ma már egészen másként zajlik a disznóvágás, mint az én gyermekkoromban – teszi hozzá a hentesek egyike, Tüske Vilmos. – Akkor rendszerint pirkadat előtt kezdtük el a munkát, és még másnap is eltartott. Most jóval gyorsabban megy minden.

Tüske Vilmos azt mondja: bizony, nem egy esetben fordult elő, hogy a leölni szándékozott malac kikerült a szorításból, és elszaladt, de olyanra is emlékszik, amikor még a bökés után is talpraállt a szerencsétlen jószág. Általában a gazdaasszony mondta döntött arról, hogy a lesütött húsból legyen-e több, vagy kolbászhoz használjanak fel nagyobb mennyiséget. A gazda feladata a kínálás volt, a nagy hideg miatt ugyanis a falusi disznóvágások pálinka nélkül elképzelhetetlenek lettek volna.