Kérdezz-felelek: a végső cél a nyugdíj

- Begörcsöltek az ujjaim, annyit hívtam már önöket - mondta kissé megrovón egy úr. Ő volt a 22. telefonáló, akit még további több mint három tucat követett. Ennyien jutottak szóhoz, illetve vonalhoz kedden délután, amikor a Zala Megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatósága rövid időre a Zalai Hírlap szerkesztőségébe helyezte ki ügyfélszolgálatát, lehetőséget biztosítva olvasóinknak kérdések feltételére. Dr. Fürediné Kerkai Valéria igazgató, Kovács Józsefné nyugellátási főosztályvezető, és Joó Katalin főosztályvezető-helyettes a szűnni nem akaró hívásoknak köszönhetően idén is túlórázni kényszerült,  pedig közel százan írásban tették fel kérdéseiket.

A hatalmas érdeklődésre tekintettel csokorba szedtük a konkrét kérdések kapcsán megfogalmazható általános szabályokat. Az e-mailekre, ettől függetlenül, az elkövetkezendő hetekben egytől egyig válaszolnak az igazgatóság munkatársai.

"Ez év áprilisában betöltöm a 61. életévemet, lassan megvan a 44 éves munkaviszonyom. Méltányossági alapon elmehetek-e nyugdíjba? Már másfél éve nincs munkahelyem, jelenleg tanfolyamra járok, hogy legyen valami bevétele a családomnak, de ennek is vége lesz júniusban. Ha utána sem tudok elhelyezkedni, akkor 2014. októberig miből teszek kenyeret az asztalra? Azzal a reménnyel fordultam önökhöz, hogy választ kapok a kérdésemre, mert nagyon megalázó ez a helyzet, hogy elutasítanak, mert a munkához azt mondják, öreg vagyok, de a nyugdíjhoz meg fiatal" - írta Benkő Sándor. Hasonló problémát fogalmazott meg egy másik olvasónk is: "Négy évig megszámlálhatatlan helyre adtam be jelentkezést, általában a korom miatt utasítottak vissza. Fémforgácsoló szakember vagyok, 60 éves, elfáradtam..."

- Tavaly január 1-jétől egy nagyon szűk kört leszámítva nincs mód a korhatár betöltése előtt nyugdíjba menni, ugyanis megszűnt az előrehozott, a csökkentett összegű előrehozott, és a korengedményes nyugdíj is - oszlatott el minden illúziót dr. Fürediné Kerkai Valéria. - Az általános szabály értelmében 2010-től a nyugdíjkorhatár az 1952-es születésűekkel kezdve születési évenként fél esztendővel emelkedik, így ez a korosztály 62,5 évesen lesz jogosult majd a teljes öregségi nyugdíjra, míg az 1957-ben és az azt követően születettek korhatára már 65 év lesz.

Dr. Fürediné Kerkai Valéria igazgató (balról), Kovács Józsefné főosztályvezető és helyettese, Joó Katalin. Szinte özönlöttek a kérdések. Fotó: Pezzetta Umberto

Voltak persze olyanok is, akinek jó hírrel szolgáltak a szakértők. Ebbe a szűk körbe tartozik például az 1951-ben született Kovács Ferenc, és az 1953-as Nagy Lászlóné.

- A korhatár előtti ellátás megállapítható még az 1951-ben született férfiak esetében, ha 2011. december 31-ig legalább 37 év szolgálati időt szereztek - hangsúlyozta több alkalommal is az igazgató. - Az 1951-ben született nőknél pedig az a feltétel, hogy 2008. december 31-ig legalább 33 év szolgálati időt tudjanak igazolni. Egyébként az 1951-es korosztály 2013-ban a születésnapjától öregségi teljes nyugdíjra jogosult, ha legalább 20 év szolgálati időt szerzett. Igaz ez az 1952-ben született nőkre is, ha 2011. december 31-ig legalább 37 év szolgálati időt gyűjtöttek, míg az 1953-as nőknek 2012. december 31-ig kellett legalább 37 év szolgálati idővel rendelkezniük.

Ahogy a hiavatali ügyfélszolgálaton, a Zalai Hírlap szerkesztőségében is rengeteg 1953-ban született férfi tette fel reményteljes kérdését: nem történt-e rájuk nézve pozitív változás a tavalyi szigorítás után? Így tett a szintén '53-as Jocó bá is: "37 nappal maradtam le az előrehozott öregségi nyugdíjról 2012-ben, de a ledolgozott éveim megvannak. A kérdésem: történt-e, vagy terveznek-e az önök tudomása szerint valamilyen pozitív változást a hasonló korúaknál?"

A válasz mindkét kérdésre egyértelmű nem.

Az Alsórajkról telefonáló Pappnét is kénytelenek voltak kiábrándítani a szakértők:

- Olvastam, hogy kiterjesztik a korkedvezmény hatályát. A férjem most töltötte be a hatvanadik életévét. Elmehet a korhatár betöltése előtt nyugdíjba? - kérdezte.

- Csak akkor, ha minimum 10 évet dolgozott korkedvezményre jogosító, azaz egészségre ártalmas munkakörben - válaszolta Joó Katalin.

A telefonokból kiderült, hogy a korkedvezményes és a korengedményes nyugdíj fogalmát még mindig nagyon sokan keverik, pedig utóbbi már tavaly megszűnt.

- Korengedményes nyugdíjnak azt nevezték, amikor a munkahely egy összegben befizette az előrehozott korhatár eléréséig járó nyugdíjat dolgozója után - magyarázta az igazgató. - Ez azonban ma már nem lehetséges.

A korkedvezmény hatályát viszont kiterjesztették 2014. december 31-ig.

- Korkedvezménnyel, azaz a korhatár betöltése előtt azok lehetnek jogosultak korhatár előtti ellátásra, akik a szervezet fokozott igénybevételével járó, továbbá az egészségre különösen ártalmas munkát végeznek, például a föld alatt vagy a magasban, feszültség alatt, esetleg tűz- és robbanásveszéllyel járó munkakörben dolgoznak - magyarázták el a három óra alatt többször is a szakemberek.

A szakácsként dolgozó Takács János 60 éves korára 46 év szolgálati időt szerzett, ám hiába mentek tönkre kezei, lábai, szakmája nem jogosít korkedvezményre, így majd csak 63 évesen mehet nyugdíjba. Az biztos, hogy én 63 és fél éves koromig nem tudok dolgozni jegyezte meg a tények hallatán lehangoltan a becsehelyi Major László.

- Adjon be igényt megváltozott munkaképességűek ellátására - tanácsolták többeknek a szakértők, hangsúlyozva: a rehabilitációs bizottság eldönti, hogy egészségi állapotuk 60 százalék alatt van-e, azaz kaphatnak-e rehabilitációs vagy rokkantsági ellátást.

- 1954-es születésű vagyok, '71 óta dolgozom. Egyéni vállalkozó vagyok, de már nem tudom fenntartani magamat. Ha abbahagyom a harcot, akkor mi lesz? Kapok nyugdíjat? - kérdezte Kovács József.

- Mivel az öregségi teljes nyugdíjhoz 20 év kell, és önnek ez megvan, 63,5 éves korától mindenképpen, de csak akkortól, előbb ugyanis nincs módja nyugdíjba menni - tájékoztatott Joó Katalin.

Kovács József majdani nyugdíjának összege felől is érdeklődött, elárulva: minimálbérre jelentette be magát.

- Nem tudjuk megmondani, mennyit kap majd, hisz az összeg kiszámítása rendkívül bonyolult eljárás - magyarázta a főosztályvezető-helyettes. - 1988. január 1-től egészen a nyugdíj megállapításáig fizetett járulékokból számítanak átlagkeresetet, és ebből állapítják meg a nyugellátás összegét. Mivel minimálbér után fizette a járulékot, biztos, hogy nem lesz magas a nyugdíja.

A nők körében természetesen a slágertéma ezúttal is a 40 év jogosultsági idővel történő nyugdíjba vonulás volt. Erről érdeklődött e-mailben Horváth Mária, akinek még 2 év kellene a 40-hez, Kozma Zoltánnénak pedig 7 hónap, ám mint fogalmazott 58 évesen már ezt is nehéz megszerezni. Kovács Józsefné megjegyezte: az is jó, ha 4 vagy 6 órában elhelyezkedik, mert a kedvezményes nyugdíj esetében az is teljes munkaidőnek számít.

Sokan még ehhez a 40 éves lehetőséghez is további kedvezményt szerettek volna igény venni, egy hölgy például arról érdeklődött: a 38 év valahogy nem lenne-e elegendő. De természetesen nem.

Többen kérdezték: az ápolási díj beleszámít-e a 40 évbe. A válasz ezúttal is nem, kivéve, ha súlyosan fogyatékos gyermek után állapították meg azt. Gál Sándorné azonban férjét, egy csak Erikaként bemutatkozott telefonáló, édesanyját, egy harmadik kérdező pedig édesapját ápolta, illetve ápolja jelenleg is.

- Ha kaptak az önkormányzattól ápolási díjat, akkor viszont az az öregségi teljes nyugdíjra jogosító szolgálati időbe beleszámít - közölte Joó Katalin.

Kovács Andreának és Ábrahámnénak jó hírrel szolgált Kovács Józsefné: a felmentési idő ugyanis beleszámít a 40 évbe. Az iskolák ugyanakkor nem, akkor sem, ha az évközi gyakorlaton töltött időt a munkakönyvbe is bejegyezték. A bejelentett nyári gyakorlat azonban gyarapítja a jogosultsági időt, ahogy a munkaviszony alatti táppénz is, a biztosítási jogviszony megszűntét követően folyósított passzív táppénz viszont nem. Nem növeli a jogosultsági időt az álláskeresési járadékon töltött idő, ahogy a rokkantsági nyugdíj sem.

Tamás Jenőné arról érdeklődött: ha a 40 év jogosultsági idő megszerzése után még dolgozik pár hónapot, akkor is igénybe veheti-e a kedvezményes lehetőséget.

- Igen - válaszolta Kovács Józsefné, hozzátéve: a pluszban ledolgozott hónapokban kapott keresete ráadásul beleszámít majdani nyugdíjába is.