2012.08.14. 10:28
A megyei jogú városok középmezőnyében Zalaegerszeg és Nagykanizsa
Nagykanizsa - A megyei jogú városok az ország meghatározó települései, ezekben találjuk a népesség egyötödét, a vállalkozások negyedét, a teljes munkaidőben foglalkoztatottak 23 százalékát - állapítja meg többek közt nemrég kiadott tanulmányában a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A tanulmány 2010. adatainak felhasználásával mutatja be a 23 megyei jogú város, köztük Zalaegerszeg és Nagykanizsa legfontosabb demográfiai sajátosságait, a népesség életlehetőségeit. Kezdjük előbbivel: az adatok szerint a 2001-től kezdődő és 2010-ig tartó évek átlaga szerint Zalaegerszegen ezer főre 11, Nagykanizsán pedig 11,5 haláleset jutott. Viszonyítási alapként: a legrosszabb a helyzet Salgótarjánban, ahol ugyanez az arány 15,2 volt az ezerhez. A legjobb tendencia Veszprémben volt megfigyelhető, ahol átlagosan még 10 haláleset sem jutott ezer lakosra. Ami a születések számát illeti: az mindkét megyei jogú városunkban kicsivel elmarad az átlagtól, 7,8 körüli. A csúcs Kecskemét a maga 10 feletti arányával. A 15-64 év közötti munkaképes korúak száma Nagykanizsán 38, Zalaegerszegen pedig 43 ezer körül alakul, ebből a teljes munkaidőben, helyben foglalkoztatottak aránya előbbinél 14 ezer, utóbbinál pedig 20 ezer. A legjobb az arány Szekszárd esetében, ahol a 23 ezernyi munkaképes korúak felét foglalkoztatják. A legrosszabb a helyzet Debrecenben, Miskolcon, Szegeden, Pécsen, Tatabányán, Kaposváron, Érden, Sopronban és Hódmezővásárhelyen, ahol a munkaképes korúak átlag harmada dolgozhat teljes munkaidőben. (A tendenciában szerepet játszik más, nagyobb városok - Érd esetében például Budapest - , vagy Ausztria elszívó hatása is.)
Elszomorító a helyzet a munkanélküliek, illetve az álláskeresők tekintetében: 2001-hez képest több, mint a kétszeresére nőtt a 180 napon túli álláskeresők száma a megyei jogú városokban. A legtöbb álláskeresőt (12900 főt) Debrecenben találjuk, a helyzet Nagykanizsán és Zalaegerszegen is kedvezőbb, ezekben a városokban csak 1,4-szeres a növekedés. A zalai településeken a bruttó és a nettó átlagkeresetek is elmaradnak a megyei jogú városokban tapasztaltakétól, ami 2010-ben 200, illetve 135 ezer forint volt. Megyénk esetében ez 180 és 130 ezer forint körül alakult.
Végül essék szó az egészségügyről is: míg két évvel ezelőtt egy háziorvoshoz átlagosan 1725, gyermekorvoshoz pedig 923 gyermek tartozott, a megyeszékhelyen az egy háziorvosra jutó bejelentkezettek száma meghaladta a kétezret. A tanulmány szerint az egri és a dunaújvárosi mellett a nagykanizsai és a zalaegerszegi háziorvosok is igen leterheltek, az egy orvosra jutó ellátott betegek száma meghaladta a 12 ezret. Eközben például Veszprém, Debrecen és Szeged háziorvosai ellátottjainak száma nem érte el a kilencezret sem.
Ezen adat azonban kirívó kivétel, összességében Nagykanizsa és Zalaegerszeg is - középvárosi adottságainak megfelelően - a megyei jogú városok középmezőnyébe tartozik.
