Csak kicsit jobb a munkaerő-piaci helyzet Zalában

Az alábbiakban mi is összegezzük a munkaügyi központ igazgatója, Borsos József által jegyzett alapos elemzés főbb megállapításait.

A megye népessége hosszú évek óta folyamatosan csökken, 2011. január 1-jén 286 ezer fő volt. A munkavállalási korú népesség száma 194,1 ezer fő, ez  a lakónépesség 68 százaléka. A lakosság korösszetétele a megyében kissé eltér az országostól, a 15 éven aluliak aránya 13, a 15-64 éveseké 69, a 64 év felettieké 18 százalék.

Zala megyében, az idei első negyedévben a foglalkoztatottak átlagos száma 112 500, a munkanélkülieké 12 ezer fő volt. Mivel 2010-ben a foglalkoztatás mélypontra, míg a munkanélküliség csúcspontra jutott a megyében, a 2011-es új adatok kedvező irányú változásokat mutatnak. A gazdasági aktivitás ugyanakkor tovább mérséklődött, a munkanélküliek egy része inaktívvá vált. Ennek ellenére az aktivitási ráta továbbra is magasabb az országosnál. Az 56,9 százalékra emelkedő foglalkoztatási ráta is lényegesen meghaladja az országos átlagot.

A munkanélküliségi ráta 2008-ig kedvezőbb volt az országosnál, de a válság megyénket erőteljesen érintette, s 2009-től a zalai mutató az országos felett volt, idén azonban ismét alacsonyabb.
Zala a gazdasági mutatók szerint a középmezőnyben helyezkedik el. A társas vállalkozások száma 11 500, ezer lakosra jutóan 40, ami a 8. legmagasabb a megyék között.

A 2011. első félév átlagos álláskeresői létszáma 17 400, ami szintén alacsonyabb a megelőző két év első felének átlagánál. Az álláskeresők területi eloszlását Zalában is befolyásolta, hogy a válság a fejlettebb iparral rendelkező térségekben fokozottabban éreztette hatását, így a munkanélküliség egyes körzetekben erőteljesebben növekedett. Megyén belül a zalaegerszegi térség a válság kezdetéig jó mutatókkal rendelkezett, majd 2009-ben az álláskeresők száma másfélszeresre emelkedett. 2011 első félévében már Zalaegerszegen és Lentiben a legnagyobb mértékű az álláskeresők számának csökkenése az egy évvel korábbihoz képest.

Az iskolai végzettség szerinti megoszlás a zalai álláskeresők esetében kedvezőbb az országosnál: a legfeljebb 8 általánost végzettek aránya kissé alacsonyabb (Zala 38%, országos: 41%), ugyanakkor a szakképzettséggel rendelkezőké magasabb. Zalában az álláskeresők 55 százaléka, országosan a fele rendelkezik valamilyen iskolarendszerű képzés nyújtotta szakképzettséggel. A középiskolát végzettek és a diplomások részvétele hasonló az országoshoz (középiskola: 23%, felsőfokú: 5%), azzal a különbséggel, hogy Zalában a gimnáziumot végzettek relatíve kissé kevesebben, a technikusok kissé többen vannak az álláskeresők között. A diplomások száma és aránya a többi kategóriával szemben az elmúlt évben is tovább növekedett.

A regisztrációban töltött idő alapján országosan és Zalában egyaránt a 3 hónapon belül munkájukat vesztettek vannak többségben, 31 százalékos aránnyal.


Enyhítő támogatási rendszer
A foglalkoztatás bővítésére több program fut az országban: például bértámogatás, vállalkozóvá válást segítő program, a foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatás, többféle képzési rendszer, közhasznú foglalkoztatás, munkatapasztalat-szerzési támogatás. A foglalkoztatási támogatáson belül Zala megyében a bértámogatásba 81 főt, a bérköltség-támogatásba 115 főt, az útiköltség-támogatásba 10 főt vontak be az utolsó fél évben. Mindezekre 164 millió forintot fizettek ki.



Gazdaság