Hírek

2011.06.15. 18:52

Különleges látvány az égen: teljes holdfogyatkozás volt szerdán (fotókkal)

Hosszú idő után ismét teljes holdfogyatkozást láthattunk, méghozzá abból is egy különlegeset: a földárnyék az égitest közepén haladt át, ezt centrális fogyatkozásnak nevezik a csillagászattal foglalkozó szakemberek. A jelenség szerdán este szabad szemmel is látható volt az égbolton, nem sokkal a horizont felett.

zaol.hu

Különleges látvány az égen

Az elmúlt tizenegy év leghosszabb teljes Hold-fogyatkozása volt a mostani. A jelenség megfigyelhetőv oltEurópában, Ázsiában, a Közel-Keleten, Afrikában és Ausztráliában, viszont az égi látványosságból ezúttal kimaradt Észak-Amerika. A Hold-fogyatkozás összességében 100 percig tartott.  Az elmúlt száz évben mindössze háromszor fordult elő, hogy hasonlóan hosszú időre "eltűnt" volna a Föld égi kísérője. A legutóbbi tizenegy éve, 2000. július 16-án volt, és 107 percig tartott. 

A következő teljes Hold-fogyatkozásra december 10-én kerül sor, amely mindössze 51 percig tart majd. A látványosság megfigyelhető lesz Ázsiában és Ausztráliában, illetve az Egyesült Államok egyes részein. Észak-Amerika többi részén élőknek 2014. április 15-ig kell várniuk, hogy megfigyelhessenek egy teljes Hold-fogyatkozást - írja az MTI. 

-  Centrális Hold-fogyatkozás zajlik le, amely a Föld-árnyék közepén halad majd át. Ennek megfelelően az árnyék a szokottnál is sötétebb lesz, viszont a nyári napfordulóhoz közeli időpontnak köszönhetően a Hold végig alacsonyan látható - mondta a jelenség előtt  Mizser Attila, a Magyar Csillagászati Egyesület (MCSE) főtitkára.


Animáció a szerdai holdfogyatkozásról. A jelenség adatai után azt figyelhetjük meg, amint a Hold a földárnyékba merül, majd mindezt távolabbról, saját bolygónkkal együtt is láthatjuk. Ezt követően megpillanthatjuk, miként festene a látvány a Holdról, végül pedig az űrállomás fedélzetéről nézve:

 
A fogyatkozás lezajlása

Részleges fogyatkozás kezdete: 20:23
Teljes fogyatkozás kezdete: 21:22
A fogyatkozás közepe: 22:13
Teljes fogyatkozás vége: 23:03
Részleges fogyatkozás vége: 00:02
Félárnyékos fogyatkozás vége: 01:01

 A holdfogyatkozás közben 21:35 és 21:38 között a Nemzetközi Űrállomás fényes pontja jelent meg a csaknem elfogyott Hold felett, majd 23:11 és 23:14 között még egyszer. Több városból jól érzékelhető volt a jelenség.


Élő közvetítés a http://www.galileowebcast.hu/kozvetites.html" target="_blank" - oldalon.



Szabad szemmel

A részleges fogyatkozás már fél kilenc előtt elkezdődődött és egészen éjfélig tartott, a csúcsot 10 óra után érte el. Bár szabad szemmel is jól látható, azok, akik mégis távcsövön szemlélték meg az égi jelenséget, egészen különleges élménnyel gazdagodtak.

 Szerda este a zalaegerszegi Szent Kristóf szobornál gyűltek össze az érdeklődők, hogy megtekintsék az idei év egyetlen teljes holdfogyatkozását, amely Bánfalvi Péter amatőr csillagász látcsővével egészen részletesen látható volt. Nemcsak a fény-árnyékot lehetett megfigyelni, de a Hold kráterei is tisztán látszódtak.

Fotók a helyszínről:


TOVÁBBI KÉPEK ITT!


Bár Zala megyében  jól látható volt a jelenség, az idokep.hu olvasóinak beszámolója szerint volt, ahol nem sokat lehetett látni az égi csodából.  Kétségtelen előnyben voltak azok, akik keleti horizontra néző, sokadik emeleti lakásból figyelték a Holdat...  Akik nem az ablakból csodálták, azok közül sokan követték volna az élő közvetítést a galileowebcast.hu-n, ám az oldal csak szakadozva vagy egyáltalán nem volt elérhető. A Magyar Csillagászati Egyesület honlapja szintén túlterheltséget jelzett. A adácsi webkamera - több más kamerához hasonlóan - viszont rögzített képet, s az Időkép facebook oldalán is érkeztek jelzések, illetve fotók.

 

 

 

 

 


Küldjön Ön is fotó! - Klikk!



A fogyatkozások történelmi jelentősége


A holdfogyatkozásról szóló feljegyzések kiváló támpontot szolgáltatnak ókori események pontos datálásához. Két antik ütközet időpontját is meg tudjuk állapítani. Kr.e. 331. szeptember 20-án a holdfogyatkozás éppen 11 nappal előzte meg a nevezetes gaugamélai összecsapást, amelyben Nagy Sándor utoljára zúzta szét a perzsa sereget, és lett ennek következtében a Perzsa Birodalom teljhatalmú ura. Holdfogyatkozást észleltek Kr.e. 168. június 20. éjszakáján is, melyre két napra Püdnánál a rómaiak szétverték a makedón király, Perszeusz hadát.

Amikor Kolumbusz 1503-ban Jamaica partjaira vetődött, a bennszülöttek eleinte barátságosan fogadták, később azonban ez a viszony megromlott és a felfedezők már nem kaptak tőlük több élelmet. Abban az időben létezett egy német matematikus, Regiomontanus által szerkesztett csillagászati számításokat tartalmazó könyv, melyben Kolumbusz felfedezte, hogy 1504. február 29-én, közvetlenül holdfelkelte után holdfogyatkozás lesz. Kihasználva ezt a tudását, a helyi törzsfőnöknek elmondta, hogy az égiek megharagudtak a bennszülöttekre, mert nem adnak több élelmet nekik. Kolumbusz ígérete szerint, Isten ennek jelét is adja, mégpedig a már említett holdfogyatkozás formájában. Az előre „megjósolt” napon holdfelkelte után, hosszabb időre valóban eltűnt a hold. A feljegyzések szerint a bennszülöttek megrémültek a jelenségtől. Kolumbusz megígérte, hogy megpróbálja meggyőzni az égieket, és bezárkózott a hajókabinjába, ahol egy homokórával mérte a holdfogyatkozás hátralévő idejét, majd nem sokkal a vége előtt a törzsfőnök elé állva „visszaadta” a Holdat. Ettől kezdve ő és legénysége jól élt a szigeten, egészen Spanyolországba való visszautazásukig.

Így tehát a történészek számára tehát felbecsülhetetlen segítséget jelenthet egy-egy esemény kapcsán lejegyzett nap- vagy holdfogyatkozás, mivel a fogyatkozásokat pontosan vissza lehet számolni, és ez által a mai időszámításunk szerinti rendszerben meg lehet adni egy keresett esemény dátumát - írja a szegedma.hu.

 

 

Ezek is érdekelhetik