Átszervezés: gyermekvédelmi intézményeket zárnak be Nagykanizsán

- Ezzel az átszervezéssel kizárólag mi járunk rosszul, ugyanis több magasan kvalifikált, diplomás dolgozó veszti el munkahelyét. A többieket - köztük gyerekes anyukákat - pedig arra kötelezi a megyei önkormányzat, hogy naponta ingázzanak Kanizsa és Zalaegerszeg közt - fakadt ki az egyik érintett kanizsai intézmény munkatársa.

- Ezzel az átszervezéssel kizárólag mi járunk rosszul, ugyanis több magasan kvalifikált, diplomás dolgozó veszti el munkahelyét. A többieket - köztük gyerekes anyukákat - pedig arra kötelezi a megyei önkormányzat, hogy naponta ingázzanak Kanizsa és Zalaegerszeg közt - fakadt ki az egyik érintett kanizsai intézmény munkatársa.

- Ráadásul nekünk senki sem szólt az átszervezésről, vegyik kollégánk az interneten szembesült azzal, hogy júliustól már munkanélküli lesz. Az átszervezésnek állítólag a költségtakarékosság az oka, no, de a Zalaegerszegre tervezett központ kialakításának is lesz költsége, s a fenntartása éppúgy milliókba kerül majd. S az nem zavar senkit, hogy a jövőben 14 kanizsai kollégának kell utaznia, ami éves szinten legalább 5 millió forintot jelent?

A kanizsaiak egyébként már azt sem értették, hogy korábban miért Egerszegen alakított ki befogadó otthont - amely a gyermekek azonnali elhelyezésére szolgál - a megyei önkormányzat, hiszen a statisztikák szerint Nagykanizsáról és környékéről sokkal több fiatal kerül a gyermekvédelmi szakellátásba, mint a megye északi részéről. A befogadó otthont tehát ésszerűbb lett volna a dél-zalai városban kialakítani. A kanizsai szakemberek szerint ha a megyei önkormányzat nem adta volna el 2008-ban a Bajza utcai ingatlant, hanem felújította volna, akkor a most kialakításra kerülő központ Nagykanizsán is működhetne.

A centralizálás szükségességéről, a várt megtakarításokról és a kanizsai szakemberek felvetéseiről dr. Halász Gabriellát, a megyei önkormányzat osztályvezetőjét is kérdeztük.

- A gyermekvédelmi szakellátás biztosítása a megyei önkormányzatok feladata, ugyanakkor az állami normatíva az elmúlt 6 évben folyamatosan csökkent, ezért kell racionalizálni az intézményrendszert - kezdte az osztályvezető, aki hozzátette: a kanizsai és a zalaegerszegi gyermekotthon esetében évente közel 360 millió forint a normatíván felüli kiegészítés, míg a Kanizsán működő gyermekvédelmi szakszolgálat esetében ez az összeg meghaladja a 100 millió forintot.

A kanizsaiak egyébként már azt sem értették, hogy korábban miért Egerszegen alakított ki befogadó otthont - amely a gyermekek azonnali elhelyezésére szolgál - a megyei önkormányzat, hiszen a statisztikák szerint Nagykanizsáról és környékéről sokkal több fiatal kerül a gyermekvédelmi szakellátásba, mint a megye északi részéről. A befogadó otthont tehát ésszerűbb lett volna a dél-zalai városban kialakítani. A kanizsai szakemberek szerint ha a megyei önkormányzat nem adta volna el 2008-ban a Bajza utcai ingatlant, hanem felújította volna, akkor a most kialakításra kerülő központ Nagykanizsán is működhetne.

A centralizálás szükségességéről, a várt megtakarításokról és a kanizsai szakemberek felvetéseiről dr. Halász Gabriellát, a megyei önkormányzat osztályvezetőjét is kérdeztük.

- A gyermekvédelmi szakellátás biztosítása a megyei önkormányzatok feladata, ugyanakkor az állami normatíva az elmúlt 6 évben folyamatosan csökkent, ezért kell racionalizálni az intézményrendszert - kezdte az osztályvezető, aki hozzátette: a kanizsai és a zalaegerszegi gyermekotthon esetében évente közel 360 millió forint a normatíván felüli kiegészítés, míg a Kanizsán működő gyermekvédelmi szakszolgálat esetében ez az összeg meghaladja a 100 millió forintot.

A kanizsaiak egyébként már azt sem értették, hogy korábban miért Egerszegen alakított ki befogadó otthont - amely a gyermekek azonnali elhelyezésére szolgál - a megyei önkormányzat, hiszen a statisztikák szerint Nagykanizsáról és környékéről sokkal több fiatal kerül a gyermekvédelmi szakellátásba, mint a megye északi részéről. A befogadó otthont tehát ésszerűbb lett volna a dél-zalai városban kialakítani. A kanizsai szakemberek szerint ha a megyei önkormányzat nem adta volna el 2008-ban a Bajza utcai ingatlant, hanem felújította volna, akkor a most kialakításra kerülő központ Nagykanizsán is működhetne.

A centralizálás szükségességéről, a várt megtakarításokról és a kanizsai szakemberek felvetéseiről dr. Halász Gabriellát, a megyei önkormányzat osztályvezetőjét is kérdeztük.

- A gyermekvédelmi szakellátás biztosítása a megyei önkormányzatok feladata, ugyanakkor az állami normatíva az elmúlt 6 évben folyamatosan csökkent, ezért kell racionalizálni az intézményrendszert - kezdte az osztályvezető, aki hozzátette: a kanizsai és a zalaegerszegi gyermekotthon esetében évente közel 360 millió forint a normatíván felüli kiegészítés, míg a Kanizsán működő gyermekvédelmi szakszolgálat esetében ez az összeg meghaladja a 100 millió forintot.

A kanizsaiak egyébként már azt sem értették, hogy korábban miért Egerszegen alakított ki befogadó otthont - amely a gyermekek azonnali elhelyezésére szolgál - a megyei önkormányzat, hiszen a statisztikák szerint Nagykanizsáról és környékéről sokkal több fiatal kerül a gyermekvédelmi szakellátásba, mint a megye északi részéről. A befogadó otthont tehát ésszerűbb lett volna a dél-zalai városban kialakítani. A kanizsai szakemberek szerint ha a megyei önkormányzat nem adta volna el 2008-ban a Bajza utcai ingatlant, hanem felújította volna, akkor a most kialakításra kerülő központ Nagykanizsán is működhetne.

A centralizálás szükségességéről, a várt megtakarításokról és a kanizsai szakemberek felvetéseiről dr. Halász Gabriellát, a megyei önkormányzat osztályvezetőjét is kérdeztük.

- A gyermekvédelmi szakellátás biztosítása a megyei önkormányzatok feladata, ugyanakkor az állami normatíva az elmúlt 6 évben folyamatosan csökkent, ezért kell racionalizálni az intézményrendszert - kezdte az osztályvezető, aki hozzátette: a kanizsai és a zalaegerszegi gyermekotthon esetében évente közel 360 millió forint a normatíván felüli kiegészítés, míg a Kanizsán működő gyermekvédelmi szakszolgálat esetében ez az összeg meghaladja a 100 millió forintot.

A centralizálás szükségességéről, a várt megtakarításokról és a kanizsai szakemberek felvetéseiről dr. Halász Gabriellát, a megyei önkormányzat osztályvezetőjét is kérdeztük.

- A gyermekvédelmi szakellátás biztosítása a megyei önkormányzatok feladata, ugyanakkor az állami normatíva az elmúlt 6 évben folyamatosan csökkent, ezért kell racionalizálni az intézményrendszert - kezdte az osztályvezető, aki hozzátette: a kanizsai és a zalaegerszegi gyermekotthon esetében évente közel 360 millió forint a normatíván felüli kiegészítés, míg a Kanizsán működő gyermekvédelmi szakszolgálat esetében ez az összeg meghaladja a 100 millió forintot.

A centralizálás szükségességéről, a várt megtakarításokról és a kanizsai szakemberek felvetéseiről dr. Halász Gabriellát, a megyei önkormányzat osztályvezetőjét is kérdeztük.

- A gyermekvédelmi szakellátás biztosítása a megyei önkormányzatok feladata, ugyanakkor az állami normatíva az elmúlt 6 évben folyamatosan csökkent, ezért kell racionalizálni az intézményrendszert - kezdte az osztályvezető, aki hozzátette: a kanizsai és a zalaegerszegi gyermekotthon esetében évente közel 360 millió forint a normatíván felüli kiegészítés, míg a Kanizsán működő gyermekvédelmi szakszolgálat esetében ez az összeg meghaladja a 100 millió forintot.

- A gyermekvédelmi szakellátás biztosítása a megyei önkormányzatok feladata, ugyanakkor az állami normatíva az elmúlt 6 évben folyamatosan csökkent, ezért kell racionalizálni az intézményrendszert - kezdte az osztályvezető, aki hozzátette: a kanizsai és a zalaegerszegi gyermekotthon esetében évente közel 360 millió forint a normatíván felüli kiegészítés, míg a Kanizsán működő gyermekvédelmi szakszolgálat esetében ez az összeg meghaladja a 100 millió forintot.

- A gyermekvédelmi szakellátás biztosítása a megyei önkormányzatok feladata, ugyanakkor az állami normatíva az elmúlt 6 évben folyamatosan csökkent, ezért kell racionalizálni az intézményrendszert - kezdte az osztályvezető, aki hozzátette: a kanizsai és a zalaegerszegi gyermekotthon esetében évente közel 360 millió forint a normatíván felüli kiegészítés, míg a Kanizsán működő gyermekvédelmi szakszolgálat esetében ez az összeg meghaladja a 100 millió forintot.

- A centralizálással évente 60 millió forintot tudunk megtakarítani, ami többek között a létszámcsökkenésből és a két lakásotthon bezárásából adódik. A területi gyermekvédelmi szakszolgálatnak továbbra is lesz irodája Nagykanizsán, csupán a szakértői bizottság és a szakszolgáltatási csoport munkatársai kerülnek Egerszegre. A többiek maradnak, igaz, nem a mostani helyen, mivel a kanizsai gyermekotthonban is szabadulnak fel irodák.

Az osztályvezető szerint a Bajza utcai ingatlan 2008-as eladása jó döntés volt, hisz nagyságrendekkel több pénzt kellett volna költeni az épület felújítására, hogy benne egy olyan központot alakíthassanak ki, mint amilyet most a megyeszékhelyen hoznak létre.

- Nyilvánvaló, hogy szakmailag az lenne a legjobb, ha a megye több pontján is működne gyermekvédelmi szakellátást biztosító intézmény, ám jelen helyzetben sem a szükséges ingatlanok, sem az egyéb források nem állnak rendelkezésre - folytatta dr. Halász Gabriella, aki kérdésünkre közölte, a centralizálás előtt megtörtént a törvényben előírt kötelező érdekegyeztetés a megyei szakszervezeti képviselőkkel, jóllehet közülük senki sem volt nagykanizsai. A Megyei Érdekegyeztető Fórum tagjait a megye szakszervezeti tagsága delegálja, feltételezzük, hogy mindenki érdekeit képviselik.

A megyei önkormányzat döntéséről Cseresnyés Pétert, Kanizsa polgármesterét is kérdeztük, aki jelezte: ahogy a múzeum ügyében, úgy e téren is tárgyalásokat folytatott, ám míg előbbiben sikerült némi engedményt kicsikarni, addig a gyermekvédelem centralizálása kapcsán a megye hajthatatlannak bizonyult.

Az osztályvezető szerint a Bajza utcai ingatlan 2008-as eladása jó döntés volt, hisz nagyságrendekkel több pénzt kellett volna költeni az épület felújítására, hogy benne egy olyan központot alakíthassanak ki, mint amilyet most a megyeszékhelyen hoznak létre.

- Nyilvánvaló, hogy szakmailag az lenne a legjobb, ha a megye több pontján is működne gyermekvédelmi szakellátást biztosító intézmény, ám jelen helyzetben sem a szükséges ingatlanok, sem az egyéb források nem állnak rendelkezésre - folytatta dr. Halász Gabriella, aki kérdésünkre közölte, a centralizálás előtt megtörtént a törvényben előírt kötelező érdekegyeztetés a megyei szakszervezeti képviselőkkel, jóllehet közülük senki sem volt nagykanizsai. A Megyei Érdekegyeztető Fórum tagjait a megye szakszervezeti tagsága delegálja, feltételezzük, hogy mindenki érdekeit képviselik.

A megyei önkormányzat döntéséről Cseresnyés Pétert, Kanizsa polgármesterét is kérdeztük, aki jelezte: ahogy a múzeum ügyében, úgy e téren is tárgyalásokat folytatott, ám míg előbbiben sikerült némi engedményt kicsikarni, addig a gyermekvédelem centralizálása kapcsán a megye hajthatatlannak bizonyult.

- Nyilvánvaló, hogy szakmailag az lenne a legjobb, ha a megye több pontján is működne gyermekvédelmi szakellátást biztosító intézmény, ám jelen helyzetben sem a szükséges ingatlanok, sem az egyéb források nem állnak rendelkezésre - folytatta dr. Halász Gabriella, aki kérdésünkre közölte, a centralizálás előtt megtörtént a törvényben előírt kötelező érdekegyeztetés a megyei szakszervezeti képviselőkkel, jóllehet közülük senki sem volt nagykanizsai. A Megyei Érdekegyeztető Fórum tagjait a megye szakszervezeti tagsága delegálja, feltételezzük, hogy mindenki érdekeit képviselik.

A megyei önkormányzat döntéséről Cseresnyés Pétert, Kanizsa polgármesterét is kérdeztük, aki jelezte: ahogy a múzeum ügyében, úgy e téren is tárgyalásokat folytatott, ám míg előbbiben sikerült némi engedményt kicsikarni, addig a gyermekvédelem centralizálása kapcsán a megye hajthatatlannak bizonyult.

- Nyilvánvaló, hogy szakmailag az lenne a legjobb, ha a megye több pontján is működne gyermekvédelmi szakellátást biztosító intézmény, ám jelen helyzetben sem a szükséges ingatlanok, sem az egyéb források nem állnak rendelkezésre - folytatta dr. Halász Gabriella, aki kérdésünkre közölte, a centralizálás előtt megtörtént a törvényben előírt kötelező érdekegyeztetés a megyei szakszervezeti képviselőkkel, jóllehet közülük senki sem volt nagykanizsai. A Megyei Érdekegyeztető Fórum tagjait a megye szakszervezeti tagsága delegálja, feltételezzük, hogy mindenki érdekeit képviselik.

A megyei önkormányzat döntéséről Cseresnyés Pétert, Kanizsa polgármesterét is kérdeztük, aki jelezte: ahogy a múzeum ügyében, úgy e téren is tárgyalásokat folytatott, ám míg előbbiben sikerült némi engedményt kicsikarni, addig a gyermekvédelem centralizálása kapcsán a megye hajthatatlannak bizonyult.

A megyei önkormányzat döntéséről Cseresnyés Pétert, Kanizsa polgármesterét is kérdeztük, aki jelezte: ahogy a múzeum ügyében, úgy e téren is tárgyalásokat folytatott, ám míg előbbiben sikerült némi engedményt kicsikarni, addig a gyermekvédelem centralizálása kapcsán a megye hajthatatlannak bizonyult.

A megyei önkormányzat döntéséről Cseresnyés Pétert, Kanizsa polgármesterét is kérdeztük, aki jelezte: ahogy a múzeum ügyében, úgy e téren is tárgyalásokat folytatott, ám míg előbbiben sikerült némi engedményt kicsikarni, addig a gyermekvédelem centralizálása kapcsán a megye hajthatatlannak bizonyult.