Önkormányzati választás 2010 - Fontos tudnivalók a szavazásról

A választás egyfordulós, és az nyer, aki a legtöbb szavazatot kapja. Mivel nincs eredményességi küszöb, akár egyetlen szavazattal is polgármesterek vagy képviselők lehetnek a jelöltek. 
Vasárnap reggel 6 és este 7 óra között 8,2 millió választó dönthet arról az ország csaknem 11 ezer szavazókörében, kik képviseljék érdekeiket az elkövetkező négy évben az önkormányzatokban. 

Az Országos Választási Iroda (OVI) összesítése szerint négy főpolgármester-jelölt és 8.817 polgármesterjelölt indul a választáson, továbbá 57.354-en indulnak települési önkormányzati jelöltként. A mintegy 9 ezer polgármesterjelölt 3.176 polgármesteri helyért száll versenybe, a 424 megyei, illetve fővárosi közgyűlési mandátumért pedig 2.230-an indulnak 76 listán. Az önkormányzati választásra 406 jelölőszervezetet vettek nyilvántartásba az országban, közülük 65-öt országosan, 19-et megyei és 322-t helyi szinten.
   
Egyetlen településen marad el a választás. Nincs ugyanis elég jelölt az úgynevezett egyéni listás választás megtartásához a Zala megyei Salomváron, ahol így időközi választást kell tartani négy hónapon belül. 
Majd minden második településen, összesen 1.596 helyen tartanak az önkormányzati választással egy időben kisebbségi választást is, de szavazni csak a kijelölt szavazókörben lehet. A kisebbségi választói névjegyzékben szereplők száma több mint 228 ezer, közülük 15.609-en indulnak jelöltként.
   
A választójoggal rendelkezőknek a szavazás előtt igazolniuk kell személyazonosságukat és lakcímüket. Ezért akiknek már nincs a lakcímet is tartalmazó régi típusú (könyv alakú) személyi igazolványuk, az érvényes lakcímigazolvánnyal együtt fel kell mutatniuk újabb típusú személyigazolványuk, útlevelük, vezetői engedélyük közül valamelyiket.
   
Az önkormányzati választáson lehetőség van arra, hogy a választó ne a lakóhelyén, hanem bejelentett tartózkodási helyén voksolhasson, ám ennek feltétele volt, hogy a tartózkodási helyet június 16. előtt kellett létesítenie, és péntekig igazolást is kellett kérnie. Az igazolás kiadása után már nincs lehetőség arra, hogy a választópolgár meggondolja magát, s mégis a lakóhelye szerinti szavazóhelyiségben szavazzon.
   
A választók, attól függően, hogy a fővárosban, megyei jogú városban, 10 ezernél nagyobb, vagy annál kisebb lélekszámú településeken adják le voksukat, 2, 3 vagy 4 szavazólapon szavazhatnak.
   
Két szavazólapot kapnak a megyei jogú városban élők: ők a polgármesterre és a közgyűlés tagjaira szavazhatnak. Három szavazólapot kapnak a tízezernél kevesebb, illetve annál több lakosú településeken élők: ők a polgármester és a képviselő-testület tagjai mellett szavazhatnak a megyei közgyűlés pártjaira is.
   
A fővárosban élők négy szavazólapot vehetnek majd kézbe jövő vasárnap: a képviselő-testület és a polgármester mellett a Fővárosi Közgyűlés pártjaira és a főpolgármester személyére szavazhatnak.
   
Ha a választópolgár nem kíván részt venni valamennyi önkormányzati választáson, akkor a szavazatszámláló bizottságnak visszaadhatja a szavazólapok egy részét, vagy kitöltetlenül is bedobhatja azokat az urnába, ám haza nem viheti a lapokat.
   
A szavazók a körbe tollal írt + vagy x jellel adhatnak le érvényes szavazatot.
   
Vasárnap összesen 30 millió szavazólapon voksolhatnak a választópolgárok. A szavazólapok közül sokat egyedi nyomdai eszközökkel kellett olyan méretűre alakítani, hogy a jelöltek neve jól olvashatóan szerepeljenek azokon, ugyanakkor a választópolgárok be tudjanak menni a nagyobb ívekkel a fülkébe és leadhassák szavazatukat. A legkisebb szavazólap A/5 méretű, a legnagyobb 21x84 centiméteres (azaz három darab A4-es méretű), így elfér az egyéni listákon az esetenként 45 jelölt is.
   
Mozgóurnát még a szavazás napján is kérhet a mozgásában korlátozott személy a választókerületében lévő szavazatszámláló bizottságtól. Ehhez arra van szükség, hogy igazolni tudja - például a választási értesítőjével -, szerepel a választói névjegyzékben. A mozgásukban korlátozott választópolgárokat a mozgóurnával a szavazatszámláló bizottság legalább két tagja keresi fel.
   
A választópolgárok észrevételeikkel, panaszaikkal, az esetleges választási szabálytalanság gyanújával a helyi választási bizottsághoz fordulhatnak.
   
Az önkormányzati választásoknak nincs sem érvényességi, sem eredményességi küszöbe: akár egy választásra jogosult polgár is érvényessé teheti a szavazást. A mandátum megszerzéséhez pedig elegendő a relatív többség, az nyer, akire a legtöbb szavazatot adták le.
   
A helyi képviselő-testület megválasztása ezer lakosnál kevesebbet számláló településeken egyfordulós, egyéni listás rendszerben történik, a választópolgárnak annyi szavazata van, ahány tagú a képviselő-testület. A tízezernél több lakosú településeken egyéni választókerületekben és kompenzációs listákon szerezhetnek mandátumot a képviselők. A választók csak az egyéni választókerületi jelöltekre szavaznak, a mandátumot nem eredményező, úgynevezett töredékszavazatokat arányosan osztják szét a kompenzációs listát állító jelölőszervezetek között.
   
A 19 megyei közgyűlés és a Fővárosi Közgyűlés tagjait a választók listán választják.

OLDALTÖRÉS: Már csak írásban lehet mozgóurnát kérni

Már csak írásban lehet mozgóurnát kérni

Már csak írásban lehet mozgóurnát kérni

Már csak írásban lehet mozgóurnát kérni

Már csak írásban kérhet vasárnap mozgóurnát a szavazatszámláló bizottságtól az a választópolgár, aki beteg vagy mozgásában korlátozott. Azokat a választókat, akik mozgóurnát igényeltek, a szavazatszámláló bizottság két tagja keresi fel.

A szavazatszámláló bizottság a mozgóurnát kérőkről nyilvántartást vezet, amelyet a testület tagjai magukkal visznek.
A mozgóurna helyszínre vitelét úgy kell megszervezni, hogy eközben a szavazókörben dolgozó szavazatszámláló bizottság határozatképes maradjon. A szavazóhelyiségben történő szavazást a mozgóurna kivitele ugyanis nem akadályozhatja, a szavazásnak folyamatosnak kell lennie.

Fontos előírás, hogy a szavazatszámláló bizottság mozgóurnás szavazást lebonyolító tagjai csak azoknak biztosíthatják a mozgóurnás szavazást, akiket a bizottság a mozgóurnát kérők nyilvántartásába felvett. Így például, ha egy szociális otthonban tízen jelezték előzetesen, hogy mozgóurnát kérnek, a kiérkező bizottsági tagok nem fogadhatnak el szavazatokat a többi lakótól.
A szavazatszámláló bizottság legalább két tagjának a szavazás időtartama alatt - a szavazóköri munka folyamatos biztosítása mellett - mindenkihez ki kell mennie, aki előzetesen mozgóurnát kért a helyi választási iroda vezetőjétől vagy a szavazás napján írásban a bizottságtól.
 A mozgóurna kivitelét úgy kell megszervezni, hogy 19 órára, a szavazókör bezárására visszaérjenek vele a szavazatszámláló bizottság mozgóurnás szavazást lebonyolító tagjai.

OLDALTÖRÉS: Személyazonosító és lakcímigazolvány kell a szavazáshoz

Személyazonosító és lakcímigazolvány kell a szavazáshoz

Személyazonosító és lakcímigazolvány kell a szavazáshoz

Személyazonosító és lakcímigazolvány kell a szavazáshoz

Az önkormányzati képviselők választásában csak azok szavazhatnak, akik a szavazatszámláló bizottság előtt bemutatják valamelyik érvényes személyazonosító okmányukat és lakcímigazolványukat. Az érvényes igazolványok hiányában még azok sem szavazhatnak, akiket egyébként a bizottság tagjai személyesen ismernek.

A szavazatszámláló bizottság a személyazonosságot és a lakcímet igazoló dokumentumok alapján dönti el, szerepel-e a választópolgár a névjegyzékben.
   
Szavazni kizárólag személyesen és - a korábban igazolást kérők kivételével - csak a választópolgár lakóhelye szerint kijelölt szavazókörben lehet. A szavazóhelyiségben csak az a választópolgár szavazhat, aki a névjegyzékben szerepel, a szavazatszámláló bizottság vasárnap már - az igazolással szavazók kivételével - senkit nem vehet fel a névjegyzékbe. 
   
A szavazáson megjelenő választópolgártól - még a szavazólapok átadása előtt - a szavazatszámláló bizottság elkéri a személyazonosság és a lakcím megállapításához alkalmas igazolványokat. A szavazáshoz nem kell az értesítő, de aki magával viszi, megkönnyítheti vele a testület munkáját, a szavazás menetét, mivel az értesítőn fel van tüntetve a névjegyzékbeli sorszáma, a névjegyzéket pedig minden megjelent választónak alá kell írnia.
   
A választópolgár a személyazonosságát bármilyen típusú (régi, könyv formátumú vagy kártya alakú) érvényes személyi igazolvánnyal igazolhatja. A bizottság elfogadja az útleveleket, valamint a kártyaformátumú jogosítványokat is a személyazonosság igazolásához. Ha a választópolgár nem a könyv formájú személyi igazolvánnyal igazolja magát, akkor a lakcímkártyára is szükség van a szavazáshoz.
   
Ha a szavazásnak nincs akadálya, a szavazatszámláló bizottság átadja a választópolgárnak a szavazólapot, amelyet a bizottság egy tagja a választópolgár jelenlétében hivatalos bélyegzőlenyomattal lát el. A választó egy borítékot is kap, hogy abban dobja szavazatait az urnába.

OLDALTÖRÉS: Célszerű az értesítőn ellenőrizni, hová kell menni voksolni

Célszerű az értesítőn ellenőrizni, hová kell menni voksolni

Célszerű az értesítőn ellenőrizni, hová kell menni voksolni

Célszerű az értesítőn ellenőrizni, hová kell menni voksolni

Mielőtt a választópolgár elindul szavazni, célszerű meggyőződnie az értesítőjén, milyen címen található a szavazóhelyiség, amelyben leadhatja szavazatát, ugyanis jogszabályi változás miatt nem minden választópolgár szavaz ugyanott, ahol korábban.

Az Országgyűlés a nyáron új törvényt alkotott a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról, és ebben előírta, hogy a települési jegyzők július közepéig állapítsák meg és tegyék közzé a képviselő-testületek, közgyűlések új, a település lakosságszámához igazodó létszámát. A jegyzőknek a képviselő-testületek új létszámához igazodva "újra kellett rajzolniuk" a tízezernél több lakosú településeken az egyéni választókerületek határait.
   
Az egyéni választókerületek átalakítása miatt "hozzá kellett nyúlni" egyes szavazókörökhöz is; felül kellett vizsgálniuk az új választókerületekhez igazodva a szavazókörök számát és területi elosztását. A szavazókörök felülvizsgálata során azonban egyes szavazókörök feleslegesnek bizonyultak, így ezeket megszüntették, és az októberi önkormányzati választáson az országgyűlésihez képest körülbelül kétszázzal kevesebb, összesen 10.742 szavazókörben adhatják le a voksaikat a választók. 
   
Ez azt is jelenti, hogy nem minden választópolgár szavaz ugyanabban az egyéni választókerületben és szavazókörben, ahol eddig. Emiatt célszerű még indulás előtt ellenőrizni az ajánlószelvényekkel együtt kézbesített választási értesítőkön, hogy milyen címen található a szavazóhelyiség, amelyben a választó jogosult leadni a voksát.
   
Aki nem tudja az értesítőben ellenőrizni, hogy hol jogosult szavazásra, az Országos Választási Iroda internetes oldalán, a http://www.valasztas.hu-n/ a lakcíme alapján tájékozódhat a szavazás helyéről.
   
Az értesítőn fel van tüntetve az is, a választópolgár milyen sorszámon szerepel a szavazóköri névjegyzékben. Ez azért fontos, mert megkönnyíti a szavazatszámláló bizottság munkáját, ha a választó ismeri ezt a számot: a szavazólapok átadásakor ugyanis a választónak a névjegyzék aláírásával kell elismernie, hogy átvette a lapokat.

OLDALTÖRÉS: Két, három vagy négy szavazólapot kapnak a választók vasárnap

Két, három vagy négy szavazólapot kapnak a választók vasárnap

A választópolgárok attól függően, hogy a fővárosban, megyei jogú városban, tízezernél nagyobb, vagy annál kisebb lélekszámú településeken voksolnak, 2, 3 vagy 4 szavazólapon adhatják le szavazataikat a vasárnapi önkormányzati választáson - mondta Sári Miklós, az Országos Választási Iroda vezetője szombati, a választási felkészülésről tartott nemzetközi sajtótájékoztatóján.

Mint mondta, az önkormányzati választáson szavazni csak személyesen lehet, a személyazonosság és a lakcím igazolásával, vasárnap reggel 6 és este 7 óra között. A voksolás titkos.
   
Két szavazólapot kapnak a megyei jogú városban élők, ők a polgármesterre és a közgyűlés tagjaira szavazhatnak.
   
Három szavazólapot kapnak a tízezernél kevesebb, illetve annál több lakosú településeken élők: ők a polgármester és a képviselő-testület tagjai mellett szavazhatnak a megyei közgyűlés pártjaira is.
   
A fővárosban élők négy szavazólapot vehetnek majd kézbe vasárnap: a képviselő-testület és a polgármester mellett a Fővárosi Közgyűlés pártjaira és a főpolgármester személyére szavazhatnak.

Két, három vagy négy szavazólapot kapnak a választók vasárnap

A választópolgárok attól függően, hogy a fővárosban, megyei jogú városban, tízezernél nagyobb, vagy annál kisebb lélekszámú településeken voksolnak, 2, 3 vagy 4 szavazólapon adhatják le szavazataikat a vasárnapi önkormányzati választáson - mondta Sári Miklós, az Országos Választási Iroda vezetője szombati, a választási felkészülésről tartott nemzetközi sajtótájékoztatóján.

Mint mondta, az önkormányzati választáson szavazni csak személyesen lehet, a személyazonosság és a lakcím igazolásával, vasárnap reggel 6 és este 7 óra között. A voksolás titkos.
   
Két szavazólapot kapnak a megyei jogú városban élők, ők a polgármesterre és a közgyűlés tagjaira szavazhatnak.
   
Három szavazólapot kapnak a tízezernél kevesebb, illetve annál több lakosú településeken élők: ők a polgármester és a képviselő-testület tagjai mellett szavazhatnak a megyei közgyűlés pártjaira is.
   
A fővárosban élők négy szavazólapot vehetnek majd kézbe vasárnap: a képviselő-testület és a polgármester mellett a Fővárosi Közgyűlés pártjaira és a főpolgármester személyére szavazhatnak.

A választópolgárok attól függően, hogy a fővárosban, megyei jogú városban, tízezernél nagyobb, vagy annál kisebb lélekszámú településeken voksolnak, 2, 3 vagy 4 szavazólapon adhatják le szavazataikat a vasárnapi önkormányzati választáson - mondta Sári Miklós, az Országos Választási Iroda vezetője szombati, a választási felkészülésről tartott nemzetközi sajtótájékoztatóján.

Mint mondta, az önkormányzati választáson szavazni csak személyesen lehet, a személyazonosság és a lakcím igazolásával, vasárnap reggel 6 és este 7 óra között. A voksolás titkos.
   
Két szavazólapot kapnak a megyei jogú városban élők, ők a polgármesterre és a közgyűlés tagjaira szavazhatnak.
   
Három szavazólapot kapnak a tízezernél kevesebb, illetve annál több lakosú településeken élők: ők a polgármester és a képviselő-testület tagjai mellett szavazhatnak a megyei közgyűlés pártjaira is.
   
A fővárosban élők négy szavazólapot vehetnek majd kézbe vasárnap: a képviselő-testület és a polgármester mellett a Fővárosi Közgyűlés pártjaira és a főpolgármester személyére szavazhatnak.

OLDALTÖRÉS: A szavazólapot nem szabad hazavinni

A szavazólapot nem szabad hazavinni

Az önkormányzati választáson kapott szavazólapokat nem szabad a szavazókörből kivinni, ám ha valaki nem akar mindegyik voksolásban részt venni, akkor nem kell valamennyi szavazólapot átvennie a szavazatszámláló bizottságtól.

A szavazólapok nem a választópolgárok tulajdonai, így azokat senki nem viheti ki a szavazókörökből.
A tiltás ellenére mégis minden választáson akadnak olyan "gyűjtők", akik "emlékbe" hazaviszik egyik vagy másik szavazólapot. 
Az urnákban jelentkező szavazathiányt a szavazatszámláló bizottságoknak rögzíteniük kell a választás eredményéről kiállított jegyzőkönyvekben, ahogy azt is, ha valamelyik urnában "többletet" találnak. Ez utóbbi esetben minden jelöltre (illetve a megyei közgyűlési választáson a jelölőszervezetre) leadott szavazatból annyit levonnak, ahánnyal több szavazat volt az urnában.
   
A szavazólapot azért sem szabad kivinni a szavazókörökből, mert az visszaélésekre ad lehetőséget, például a "láncszavazásra". 
A szavazólapokhoz kapott boríték megkönnyíti a "gyűjtők" dolgát, hiszen nem lehet tudni, hogy az urnába dobott szavazat a borítékban vagy a választópolgár zsebében van-e. A szavazatszámláló bizottságok nem ellenőrizhetik, hogy a választó valóban bedobja-e valamennyi kapott szavazócédulát.

OLDALTÖRÉS: A kiesett jelölteket lehúzzák a szavazólapról

A kiesett jelölteket lehúzzák a szavazólapról

A kiesett jelölteket lehúzzák a szavazólapról

A kiesett jelölteket lehúzzák a szavazólapról

A "kiesett" (azaz visszalépett, vagy elhalálozott, esetleg választójogát elvesztő) jelölteket a szavazás napján lehúzzák a szavazólapról a szavazatszámláló bizottságok.

Amennyiben a jelöltek az után léptek vissza, hogy a szavazólapokat kinyomtatták és már ki is szállították a településekre, új szavazólapok nyomtatására már nincs mód. Ezért a visszalépett jelölteket a szavazatszámláló bizottság húzza le a szavazólapról.

Minden választáson előfordul, hogy a jelöltek a szavazólapok kinyomtatása után lépnek vissza, a mostani önkormányzati választáson is több tucatnyi jelölt lépett már vissza. 

A választási eljárási törvény szerint a kiesett jelölt nevét a jelöltek nyilvántartásából, illetőleg a szavazólapokról törölni kell. A kiesés tényéről a szavazóhelyiségben hirdetményt kell elhelyezni, a szavazatszámláló bizottság pedig szükség szerint szóban is tájékoztatja a választópolgárokat a változásról.

A jogszabály szerint a jelölt kiesik, ha a szavazás megkezdése előtt a jelölésről írásban lemondott, választójogát elvesztette, vagy meghalt.

OLDALTÖRÉS: Igazolással csak a megjelölt helyen lehet szavazni

Több mint hétezren szavazhatnak igazolással vasárnap

Összesen 7500-an nem a lakóhelyükön, hanem a bejelentett tartózkodási helyükön szavazhatnak a vasárnapi önkormányzati választáson - mondta Sári Miklós, az Országos Választási Iroda (OVI) vezetője szombati, a választási felkészülésről tartott nemzetközi sajtótájékoztatóján.

Az állandó lakcímük helyett a tartózkodási helyükön voksolók megoszlanak a közel tizenegyezer szavazókör között, így várhatóan nem lesz sorban állás.
   
A jogalkotó törekvése az volt, hogy az önkormányzati választáson az önkormányzat életében érdekelt emberek szavazzanak, ezért sokkal szigorúbbak az igazolással szavazás feltételei, mint az országgyűlési választáson.
   
Az országgyűlési képviselők választásán bárki kérhet igazolást, ha a szavazás napján nem tartózkodik lakóhelyén, és ezt már előre tudja, a választó pedig megkötés nélkül bármely másik településre kérhet igazolást.
   
Ezzel szemben az önkormányzati képviselők választásán csak azok kérhettek igazolást, akik a lakóhelyükön kívül bejelentett tartózkodási hellyel is rendelkeznek, és ők is csak abban az esetben szavazhatnak az utóbbin, ha azt június 16-át megelőzően jelentették be, és az a szavazás napjáig nem szűnik meg.
   
2006-ban körülbelül 3500 igazolással szavazó volt az önkormányzati választáson (a 2010-es országgyűlési választáson pedig 57 ezer).
   
Igazolást péntek 16 óráig lehetett kérni, eddig az időpontig a jegyzők összesen 7500 igazolást adtak ki.
   
Az igazolás kiadása után nincs lehetősége a választónak arra, hogy meggondolja magát, és mégis a lakóhelye szerinti szavazóhelyiségben szavazzon, vagyis csak ott szavazhat, ahová az igazolást kérte. Ha mégis a lakóhelye szerinti szavazókörben jelenne meg, ott a szavazatszámláló bizottság sem engedhetni meg, hogy voksoljon.

Igazolással csak az igazolásban megjelölt helyen lehet voksolni

Az a 7.500 választópolgár, aki korábban igazolást kért, hogy a tartózkodási helyén szavazhasson, már nem gondolhatja meg magát, azaz nem szavazhat az állandó lakcímén.

Az igazolással szavazás szabályai ugyanis sokkal szigorúbbak az önkormányzati választáson, mint az országgyűlésin. A parlamenti választáson bárki kérhetett igazolást, ha előre tudta, hogy a szavazás napján nem a lakóhelyén tartózkodik, és ez az igazolás bármely magyarországi településre szólhatott.
   
Az önkormányzati választáson azonban csak az kérhetett igazolást (péntek délutánig), akinek a lakóhelyén kívül volt bejelentett tartózkodási helye is (ezt korábban ideiglenes lakcímnek nevezték). Ők is csak abban az esetben szavazhatnak a tartózkodási helyen, ha azt június 16. előtt jelentették be, és az a szavazás napjáig nem szűnik meg.
   
A négy évvel ezelőtti önkormányzati választáson körülbelül 3.500 igazolással szavazó volt, most ennek több mint a kétszerese, 7.500.
   
A szavazatszámláló bizottság ellenőrzi az igazolással szavazó választó lakcímkártyáját, és ha kiderül, hogy az igazolás kiállítása után megszűnt a tartózkodási helye, akkor nem lehet felvenni a névjegyzékbe, tehát nem szavazhat.

OLDALTÖRÉS: A szavazatszámláló bizottságok

A szavazatszámláló bizottságok

A szavazatszámláló bizottságok

A szavazatszámláló bizottságok

Az ország mintegy 11 ezer szavazókörében választott és delegált tagok számlálják a vasárnapi önkormányzati képviselő-választáson leadott szavazatokat.
A szavazatszámláló bizottságok elsődleges feladata a választási eredmény megállapítása, a választások tisztaságának, törvényességének biztosítása, a pártatlanság érvényesítése, és szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása.
   
A szavazatszámláló bizottságok öttagúak, a testületeknek választott, és a jelöltek, jelölőszervezetek által delegált tagjai vannak; jogaik és kötelezettségeik azonban ugyanazok.
   
Három olyan tagjuk van a szavazatszámláló bizottságoknak, akikről még az országgyűlési választások előtt döntött a helyi képviselő-testület. A jogszabály szerint a szavazatszámláló bizottságba megbízott tagot delegálhattak az önkormányzati választáson jelöltet, listát állító jelölőszervezetek és a független jelöltek.
   
A jelölőszervezetek a választások tisztaságáról saját megbízottjaikon keresztül győződhetnek meg közvetlenül a szavazatszámláló bizottságokban. A szavazatszámláló bizottságok jelöltek, illetve jelölőszervezetek által delegált tagjai a tevékenységük során tudomására jutott személyes adatokat azonban sem az őket megbízó jelölőszervezetnek, sem másnak nem adhatják ki.
   
A működőképességhez legalább öt tag kell, így ha a jelölőszervezetek delegáltjaival együtt sincs meg az előírt létszám, akkor póttagokat hívnak be a testületbe. (A póttagokat korábban ugyancsak a képviselő-testület választotta meg.)
   
A szavazatszámláló bizottságok döntéseiket határozat formájában hozzák; csak "igennel" vagy "nemmel" szavazhatnak, nem tartózkodhatnak. A testület határozataival szemben jogorvoslati kérelemmel a területi választási bizottsághoz lehet fordulni.
   
A szavazatszámláló bizottság munkájában részt vevő, nem pártdelegált tagok bruttó 15 ezer forint díjat kapnak egész napos munkájukért. A megbízott (pártok által delegált) tagok részére nem jár tiszteletdíj a választás állami költségvetéséből, a párt azonban saját forrásból díjazásban részesítheti az általa megbízott tagot.
   
A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásával egy időben rendezik a települési kisebbségi önkormányzatok választását: a voksolást a helyhatósági választás szavazóköreitől eltérő, külön szavazókörben bonyolítják le. Kisebbségi választást 1.596 településen, összesen 1.604 szavazókörben rendeznek.
   
A kisebbségi jelölőszervezetek nem küldhetnek tagot a kifejezetten a kisebbségi választásra alakított szavazatszámláló bizottságokba. Így, mivel nincs delegált tagja a bizottságnak, a települési önkormányzat képviselő-testülete öt tagot, illetve póttagokat választott ezekbe a szavazatszámláló bizottságba.

OLDALTÖRÉS: Vasárnap este 10 óra körül lesznek nagy feldolgozottságú előzetes eredmények

Vasárnap este 10 óra körül lesznek nagy feldolgozottságú előzetes eredmények

Vasárnap este 10 óra körül már viszonylag magas, 99 százalékos feldolgozottságú előzetes eredményekről lehet majd beszámolni - mondta Ignácz István, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának (KEK KH) vezetője a választási felkészülésről tartott szombati, budapesti sajtótájékoztatón.

Az Országos Választási Iroda (OVI) a vasárnap folyamán hat alkalommal (7, 9, 11, 13, 15 és 17.30 órakor) közöl részvételi adatokat, amelyek az OVI internetes oldalán, a http://www.valasztas.hu-n/ "szavazóköri mélységig" megtekinthetők lesznek.
   
Az adatok feldolgozása és megjelenítése - ahogy a korábbi években is - körülbelül 40 percet vesz majd igénybe.
   
Az internetes tájékoztató rendszer csak a gyors tájékoztatást szolgálja, a választás hivatalos (jogi) eredményét azonban a szavazóköri jegyzőkönyvek alapján az illetékes választási bizottságok állapítják meg.
   
A választás előzetes eredményeiről magas, 95-99 százalékos feldolgozottság mellett számol majd be az OVI, az Országos Választási Központnak helyet adó Duna Palotában, várhatóan este 10 óra körül. A korábbi években a köztársasági elnök is részt vett a sajtótájékoztatón, ez minden bizonnyal ebben az évben is így lesz.