Nőnek lenni akkor

A szerdán 17 órától látogatható kiállításon köszöntőt mond Herkliné Ebedli Gyöngyi önkormányzati képviselő és Havasi Bálint főigazgató, megnyitja Pánczél Petra kulturális újságíró. 

A Béres Katalin és Erős Krisztina történész, valamint Kiss Nóra néprajzkutató kutatásaira alapozva létrehozott kiállítás ajánlójában ez olvasható: a közelmúltig a történetírásainkban a nők általában mint mellékszereplők jelentek meg. Ők voltak azok, akik a férfiak számára a nyugodt hátteret és a békés otthont biztosították, megszülték és felnevelték a család büszkeségeit, a következő generáció tagjait. Az újabb történeti kutatások viszont azt bizonyították, hogy a hölgyek között is voltak olyanok, akik alakították, befolyásolták a családon túli környezetük életét, saját jogon szereztek hírnevet maguknak. Közülük mégis kevesek nevét őrizte meg az emlékezet.

A Nőnek lenni akkor… című kiállítás kilenc nő sorsát mutatja be, közülük azonban csak egy, gróf Festetics Mária szerzett magának országos hírnevet, a többiek helyi vonatkozásúak, de méltók a közösség emlékezetére.

Gróf Festetics Mária Erzsébet királyné egykori udvarhölgye, Hegedüs Klári színművésznő, Háry Emma költőnő, dr. Kovács Malvin, a város első gimnáziumi leánytanulója, későbbi első orvosnője, Turcsányi Sipos Kató zöldkeresztes védőnő, Grész Irma, a polgári leányiskola művészetimádó igazgatónője, Farkasovszky Terike, a fáradhatatlan és az egész megyében ismert tánctanárnő, Fráter Blanka óvónő és Saly Viktorné, aki férje halála után három lányával együtt vezette fényképész vállalkozásukat.

A tárlaton a bemutatott hölgyek életnagyságban is megjelennek, láthatók csinos enteriőrök, megismerhetők a főszereplőktől hátra maradt tárgyi emlékek, és a modern technika segítségével maguk mesélik el az életük történetét. A látványelemeket nagyméretű printek és térbeli installációk gazdagítják. Bónuszként a kiállításban megemlékeznek egy férfiról is, a zalaegerszegi születésű Wlassics Gyula kultuszminiszterről, aki megnyitotta a nők előtt a tanulás lehetőségét az egyetemek bölcsészeti, gyógyszerészeti és orvosi karain.   

Béres Katalin és Erős Krisztina történészek, valamint Kiss Nóra néprajzkutató saját kutatásaikra alapozva álmodták meg azt a kiállítást