Össz-zenei találkozó Zalaszentgróton

- Hogyan vezetett az út az ötlet megszületésétől a megvalósulásig, kik hogyan reagáltak, segítették a vállalkozást?

- Visszatérő álmom volt egy olyan össz-zenei koncert megszervezése, mely stiláris megkötések nélküli, a résztvevők sokszínűségét megmutatni tudó, ugyanakkor a zene szolgálatában álló cselekedet - válaszolt elektronikus levelünkre Szili Péter.  - Szülővárosomban eddigi munkáim során kialakult az az érdeklődés és igény, mely ezen produkció magalkotására sarkallt. Mind a város, úgy a helyszínt adó Művelődési Központ is örömmel fogadta és támogatta ötletet. Nagyon hálás vagyok érte, értő gondoskodásuk volt záloga a kulturális és művészi ambíciók szárba szökkenésének. Emellett a belső hang és a hit melyek mindig segítenek, továbbá az a 42 alkalom, ahányszor kollégáimmal találkoztam a felkészülés három hónapjában…    

- Van-e kapcsolódás a nyári zalacsányi műsora és a zalaszentgróti között?

- Örvényesvölgyben a „Dalok a könyvtárból” című előadásomat hallhatta a közönség, mely magyar írók, költők műveinek megzenésítéseiből áll. Személyem, illetve szándékom, miszerint a páratlan szépségű anyanyelvünkben, s a dallamok ölelésében egymásra találjunk, mindenképpen összekapcsolja az eseményeket.

- Hogyan épült föl a műsor szerkezete, mit hallhatott, láthatott a közönség?

- A „Könnyű és Komoly” a legkülönbözőbb stílusokon átívelő zenei utazás. A reneszánsz idők toronyzenéjétől a mai elektronikus zenéig számos műfajt felvonultat. Szerzőként sem erőltetem magam korlátok közé, színházi zene, kuplé, ballada, vagy népzenei ihletésű dal egyaránt hallható az előadásban. Kísérletező kedvemből fakadóan pedig egy dalban találkozhatott például a Republic Vivaldival… A vizuális élményhez –a muzsikusok szuggesztív előadásmódja mellet- vetítések és effektek is szolgáltak, illetve fényképek, melyeket világjárásaim során készítettem. Végtelen öröm volt megtapasztalni a közönség nyitottságát és fogékonyságát, megtörtént a legtöbb, a színházterem együtt mozgott, eggyé vált.

- Kik voltak a különleges estre Ön mellé szegődő zenei játszópajtások?

- Rendkívül megtisztelő, hogy az Erkel Ferenc Zeneiskola művésztanárai is elfogadták felkérésem, így Magyar Enikő hegedű- és brácsaművész, Bodnár Sándor oboista igazgató úr, és Johann Attila rézfúvós tanár és karnagy brillírozott a színpadon. A BrassCom fúvósegyüttes, valamint a szólisták Birinyi Mónika, Fegyverneky Levente, és -számos dalban szerzőtársam- Kricsár Kamill egyaránt hozzájárultak az est sikeréhez. Eredendő vágyam volt, hogy helyi, illetve szentgróti kötődésű zenészek szerepeljenek az előadásban.

-A komolyzenészek és a könnyűzenészek együttműködése hogyan valósult meg, ki-ki hogyan fogadta?

- Az első perctől kezdve kiváló hangulatban zajlottak a próbák. Példaértékű az a nyitottság és alázat, amit szakmailag és emberileg is tanúsítottak a kollégák. Remek csapat jött össze, ehhez elengedhetetlen a tolerancia, egymás szeretete, valamint a számomra legfontosabb: az önös érdekeket elhagyó, s a kitűzött célt szolgáló legjobb tudásunk szerinti tiszta törekvés.  

- A siker folytatást feltételez? Mik a tervek?

- Nem titkolt szándékom, hogy hagyományt teremtsünk, Zalaszentgrót bővelkedik muzsikusokban, így gazdagodhat is a fellépők névsora, egymásnak adva a stafétabotot. Úgy vélem az előadás katartikus élménye mintegy determinálja a folytatást. Szeretnénk bemutatni más településeken is a produkciót, örülünk a megkereséseknek. Tradícióink mellett új forrásokat kell nyitnunk, hogy az egyre apadó kulturális medrünket értékkel, élettel töltsük fel. Nekünk alkotóknak, muzsikusoknak ez morális kötelesség.