Távol-keleti népmesét dolgoz fel új darabjában a Griff Bábszínház

A darabot szeptember 22-én, szombaton 17 órakor mutatja be a társulat, Boráros Milada rendezésében. A történetet egy távol-keleti népmese motívumainak felhasználásával írta Veres András, a látvány Boráros Szilárd, a zene Csernák Zoltán Samu munkája, a koreográfus Fejes Kitty.

Arak története

Mi tehet boldoggá egy embert? Mire lehetünk büszkék igazán? Mi nyújthat kapaszkodót nehéz helyzetben? E kérdésekre keres választ a mese Arak, a katona sorsa tükrében. A férfi a Bíbor Császár hadseregében szolgál, kegyetlen, ám győzedelmes csaták részese. A diadaltól megrészegülve tér haza városába, ahol azonban fényes ünneplés helyett pusztulás fogadja. Szülőhelye romokban, az emberek éheznek, megtörte őket a háború. Arak illúziói szertefoszlanak, rádöbben, hogy a háborús sikerből nem fakadhat őszinte öröm, azt csak a belső béke keltheti életre.

– A főhős nagyon jelentős átalakulást él meg, amihez az is hozzásegíti, hogy időközben a véletlen útjába sodor egy szerető társat. Harcos katonából békés kertésszé válik, új értékek, új álmok töltik be az életét. Ezt az összetett folyamatot tárjuk a gyerekek elé – tér a részletekre Boráros Milada. – Nagy jelentőséget nyer a történetben egy mágikus pillanat, amit a másokon való segítés jutalmaként nyer el Arak és párja. Azt is érzékeltetni szeretnénk, hogy a csoda sem érkezik magától, kell hozzá elfogadás, türelem, önfeláldozás. Arak megjárja ezt a belső utat.

Összetett történet gyerekeknek

Tudakoljuk, miként sikerülhet a gyerekek számára is befogadható módon színre vinni ezt a komplex tartalmat.

– A bábos műfaj eszköztára rendkívül gazdag, igyekeztünk jól követhetően feldolgozni a cselekményt. Sokat beszélgettünk a bábszínház vezetőivel arról, hogy egy ilyen, nem egészen felhőtlen történet illik-e a repertoárba. Arra jutottunk, hogy a gyerekeknek szóló színház sem lehet csupa móka és kacagás, hiszen az élet sem az. A történetünkben van feszültség, enélkül nem volna értelme, de időről időre fel is oldjuk. A boldog vég pedig azt üzeni: ha akarjuk, hogy a világunk szép legyen, tenni, változni kell érte. Ha az ember már elindult a jó úton, a segítő áldás is megérkezik valahonnan.

A történet dinamikája a színpadon is megjelenik, amiben döntő érdeme van a látványvilágot megteremtő Boráros Szilárdnak, aki a rendező férje. Ő korábban foglalkozott már e történettel Prágában, ám a mostani feldolgozás sokkal erősebb érzelmi kontrasztokkal dolgozik.

– Ennek meglehetősen nagy méretű, intenzív gesztusokra képes bunraku bábokat tervezett, amelyek mozgatásához több színész is szükséges – folytatja Boráros Milada. – A színészek (B. Szolnok Ágnes, Fekete Ágnes, Berta Csongor, Ritz Ármin, Szilinyi Arnold) fantasztikus teljesítményt nyújtanak, néha térden csúszva-mászva keltik életre a figurákat. Érdekesség, hogy időnként a díszlet is megelevenedik. A mellékszereplők ugyanis maszkokból és a dísz­let elemeiből, vagyis a város anyagából állnak össze, majd bomlanak szét. Árnyjátékot ugyancsak használunk, ez is szimbolikus szerepet kap. A darab elején Arak háborús vízióit idézzük fel e technikával, a végén pedig a varázslatos kert életét.