Didereg-e a kis makrancos

Csak rövid ideig örvendeztetett hóval az idei december, éppen Mikuláskor. Azóta inkább faggyal, néha szeles vagy éppen tavaszias idővel, szóval elég változatosan köszöntött ránk az év vége. Egyik esti sétám alkalmával, sietve egy karácsonyi rendezvényre akadt meg a szemem a Kis makrancoson, aki mit sem törődve a hideggel, széllel, továbbra is pőrén makacskodott édesanyja ölében. Fázósan húztam összeg magamon a kabátot. A szökőkútban őszi, száradt leveleket hajtott a szél. A bronz kisfiú mit sem törődött a zord idővel. Ő nem a vízben, hanem az időtlenségben fürödve várja a kikeletet és a napsugaras nyarat.