2022.04.09. 18:00
Igazi szuperzöldség a torma
A húsvéti asztal elengedhetetlen része – a sonka, a sós kalács és a főtt tojás mellett – az ecetes reszelt torma
Torma: érdemes megküzdeni érte, sonkához kiváló.
Fotó: Shutterstock
A tormát már a 12. század óta termesztik, a Kárpátok bércei közé gyógynövényként hozták eleink Belső-Ázsiából. Szent Hildegárd természettudós is említést tesz botanikai írásaiban – mint értékes gyógy és fűszernövényről – a csípős gyökérről. Nem véletlenül vált az életerő jelképévé: Hippokratész oly nagyra tartotta, hogy kórházát olyan helyre építtette, ahol a közelben tormát termesztettek. Páciensei számára pedig a torma fogyasztását gyógyszerként írta elő. Ma is jól tesszük, ha rendszeresen fogyasztjuk, mert számos betegséget megelőzhetünk vele.
Egyebek közt A-, B-, C-, E-vitamint, valamint jódot, kalciumot és mangánt tartalmaz, jellegzetes csípős ízét és illatát a mustárolaj adja, amely az egyik létező legerősebb antibiotikum. A tormának emellett jelentős antibakteriális tulajdonsága is van, jótékonyan hat az anyagcserére és az emésztésre is. A torma fő termőkörzete a Hajdúságban, Létavértesen és térségében található. A régió olyannyira meghatározó a termesztésében, hogy az itteni gyökér „hajdúsági torma” néven oltalom alatt álló eredetmegjelölést is kapott. A teljes termőterület Magyarországon 1450 hektár körül van, ebből 1400 hektár található az említett tájegységben. A feldolgozás brutális munka: ha valaki nem sírt életében, most biztosan fog a tormában lévő mustárolaj miatt.