Az univerzális borsmenta

Mentha nemzetségnek olyan sok faja és hibridje van, hogy sohasem lehetsz igazán biztos benne, melyiket birtoklod. A legjobb tudomásom szerint a gyümölcsösünkben, a japán birs birodalmában lakik a fodormenta, a fűszerágyásban a gyümölcsillatúak, a virágok között pedig – a tévedés lehetőségét sem kizárva mondom – a borsmenta, a Mentha piperita L., a legnépszerűbb gyógynövény, nevezik angol mentának, csokoládémentának is. Ki ne ismerné az „erős” cukorkát, ami csillapítja a köhögést, karban tartja a légutakat, megkönnyítve a légzést, enyhítve a hörghurut és az asztma tüneteit – gyógyító erejét a borsmentának köszönheti.

Értékét az illóolajban lévő mentol adja, mellette tartalmaz még többek között mentol-acetátot, mentont – ezek a vegyületek felelősek a természetes frissítő, hűsítő érzésért, amelyet belélegzés, evés vagy a bőrre felvitel során érzünk –, de rejteget még A-, B-, C-, E-, K-vitaminokat, kalciumot, vasat, mangánt, rezet, magnéziumot is.

Pedig nem is „fajtiszta” növény, hanem spontán létrejött, többszörösen kereszteződött fajhibrid, többek szerint a zöldmenta és a vízi menta kereszteződéséből. Európa, Ázsia, Amerika számos országában hatalmas területeken termesztik, Magyarországon az Alföld egyes vidékein foglalkoznak vele, de akár mi magunk is könnyedén megtermelhetjük a család borsmenta-szükségletét. A legegyszerűbb, ha ismerőseinktől beszerzünk pár gyökérsarjat, ezeket tíz centi mély barázdákba fektetjük, földet húzunk rá és jól beöntözzük. Kiültethetjük a boltban vásárolt, félig megkopasztott cserepes fűszernövényt is, bár ennek a gyökérzete kicsit véznább.

Mentánk kedveli a napos helyet, a nagy szárazságban viszont sínylődik, aprók maradnak a levelei, öntözéssel hamar magára talál.

Egy évben kétszer, szép ősz esetén akár háromszor is leszüretelhetjük a mentaültetvényünket. Még virágzás előtt vagdossuk le a hajtásokat, a szárról csipegessük le a leveleket és szárítsuk meg. A zizegősre fonnyadt és összemorzsolt levelekből készített teából egy nap több pohárral is megihatunk, úgy lehet az üdítő italunk, hogy közben élvezhetjük a gyógyhatásait is. Még ebben az egyszerű megjelenésében is alkalmas a megfázás, a nátha, a köhögés kínjainak enyhítésére, mindamellett, hogy étvágygerjesztő, görcsoldó, idegnyugtató természetes medicina. Teánkat tavasztól őszig ugyanazzal a recepttel friss mentából is elkészíthetjük – a leveleket leforrázzuk, tíz percig állni hagyjuk, leszűrjük. A szakemberek a frissen szedett virágrügyes hajtásokból bonyolult desztillálási eljárással állítják elő a mentaolajt, amit aztán az élelmiszer- és a kozmetikaiparban, a gyógyszerészetben, a rágógumigyártásban használnak. A mentol és annak észterei képesek gátolni többféle baktérium és gomba fejlődését, még a herpesz vírusával is megbirkóznak. A belekig jutva fertőtleníti az egész emésztőrendszert. Számos fogkrémnek, szájvíznek az alapanyaga, csökkenti a fogíny­vérzést, csillapítja a rovarcsípések és a bőrbetegségek okozta viszketést, csökkenti a pattanásokat és a mitesszereket, szabályozza a fejbőr és a haj zsírosságát.