Botanikai és gombásztúra, madár- és mókusles a botfai BioBlitzen

A bio = élet, a blitz = energikus roham, a cél: a közösség bevonásával kerek egy nap alatt feltárni a környék élővilágát. A BioBlitz kifejezéssel az amerikaiak fertőzték meg a világot, s a koncepció mozgalommá nőtt. Magyarországra tavaly gyűrűzött be, az orosztonyi székhelyű Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány volt az egyik kezdeményezője, s a zalaegerszegi környezetvédők szinte azonnal a nyomdokaikba léptek. Az orosztonyi ornitológusok a múlt hét végén tartott botfai vadonleltárt is felkarolták. Nekik köszönhető, hogy Botfán immár gyöngybagoly is „lakik”, szombaton ugyanis az Erdődy– Hüvös-kastély ánglisában a szépszámú érdeklődő örömére szabadon bocsátottak egy saját nevelésű felnőtt fiókát.

– Bízunk benne, el tudja látni magát, igyekeztünk megtanítani rá. Alapítványunk 21 éves fennállása alatt 30 kis gyöngybagoly lelencet neveltünk fel. A törekvésünk elsősorban, hogy „adoptáltatjuk” őket, azaz belecsempésszük a hasonló korú fiókákat nevelő gyöngybagolycsalád fészkébe. A szülők talán észre sem veszik, nem jó a szaglásuk, számolni se tudnak… – mondta dr. Klein Ákos, az alapítvány ügyvezető biológusa.

A vadonleltár főszervezője idén is dr. Illyés Zoltán biológus, természetvédelmi szakértő volt, s a rendezvénynek ezúttal is az Erdődy–Hüvöskastély adott otthont. A mellette álló barokk stílusú kis templom, az ódon magtár s a cselédház már tavaly is felkeltette az érdeklődők figyelmét.

– Ez adta az ötletet, hogy idén a természet sokszínűségének feltárásán túl bemutassuk épített örökségünket is. Marx Mária, a Göcseji Múzeum néprajzos főmuzeológusa idegenvezetésével a résztvevők megismerhették a kastély és a templom mellett az egyébként zárva tartott épületeket is – tájékoztatott dr. Illyés Zoltán.

– A botfai cselédháznak úgynevezett „szabadkéményes” konyhája van, ami az építése idején csúcstechnológiának számított – mutatta a mennyezetbe konstruált, már felfele, a szabadba vezető kormos füstelvezető építményt a főmuzeológus, hozzátéve, a barokk épületnek sajnos csak az egyik fele marad meg eredeti formájában, de a szabadkémény miatt feltétlenül érdemes a megmentésre. Zalaegerszegen nincs több belőle, de a megyében is ritkaságnak számít.

Az épület magántulajdonban van, de tíz éve lakatlan. Szablics Jánosné, aki 1952- től itt nevelkedett, elmondta, a szabadkéményes konyhát az ő idejében már csak húsfüstölésre használták. A jobb időket látott háromszintes magtárépület hamarosan az enyészeté lesz, hacsak sürgősen meg nem javítják a tetejét. Nagy területen hiányzik róla a cserép, s ömlik az épületbe az eső. Sziva István, a magtár tulajdonosa a látogatók kedvéért öszszesöpört benne kicsit. Ő nem sok hasznát látja, de Fehér Csaba Endre, a Fehér Holló Természetvédelmi Egyesület vezetője kincseket lelt benne.

– Az egyik gerendázat zugolyában egész kolónia szürke hosszúfülű denevért, bajuszos denevért, fehérszélű denevért, közönséges törpedenevért és durvavitorlájú törpedenevért találtunk, mind védett faj – újságolta a zalai denevérek patrónusa, szerinte vétek lenne veszni hagyni az építményt.

Szerencse, hogy pénteken az Őrségi Nemzeti Park szakértői vezetésével már átvizsgálták a Válickát és a környező nádast, szombatra ugyanis az esőtől folyóvá duzzadt a patakocska. A madarakat meggyűrűzték és útjukra bocsátották, a halakat – a szivárványos öklét, a kövi és a vágó csíkot, a fenékjáró küllőt, a domolykót – és pajtásaikat, a rákokat, a csigákat, a kecskebékát a rendezvény végén visszavitték ugyanoda, ahol találták. A lepkék, a rovarok sem fejezték be földi pályafutásukat a szemrevételezés miatt, s a növényeket is a helyszínen vették lajstromba. Dr. Bódis Judit, a Pannon Egyetem Georgikon karának docense, erdők-mezők növényeinek tudora, a csácsbozsoki erdőben már dolgozott dr. Illyés Zoltánnal, s mint ígérte, jövőre is eljön a hasonló rendezvényekre. Albert László, a Magyar Mikológiai Társaság elnöke és Nagy István mikológus, kertészmérnök visszatérő szakértő a botfai BioBlitzen, tavaly is ők vették szemügyre a botfai vadon – akkor őszi – gombakincsét. Ezúttal nagyméretű vargányával és egy orrfacsaró dögszagú szépséggel, a szömörcsöggel kápráztatták el a bioblitzelőket.

A 400. élőlényt, egy fehér repcelepkét, a helybéli Gergály Dorisz, a 71. számú Zrínyi Miklós Cserkészcsapat tagja hozta fel a rétről egy lepkefogó hálóval. A listára felkerült utolsó, 404. szerzemény, egy nagy tűzlepke is a lelkes és aktív cserkészlányok nevéhez fűződik: Gergály Dorisz Kupó Dórával közösen cserkészte be a kastélyparkban.

Botfán 2010-től a közelmúltig 221 védett élőlény: 38 növény-, 4 gomba-, 179 állatfaj került elő, amelyet Zalaegerszeg védett természeti értékei I. címmel mutat be frissen megjelent könyvében dr. Illyés Zoltán szerkesztő. A fényképek egy részét a hasonló akciókon részt vevő természetkedvelők készítették. A könyvet Gecse Péter alpolgármester és Tánczos Zsolt, a polgármesteri hivatal szakreferense ajánlotta a jelenlévők figyelmébe.

– A 2. zalaegerszegi Bio- Blitzet is sikeresnek mondhatjuk. Bár a vihar és az eső miatt az éjszakai programok elmaradtak, így is több mint 200 ember vett részt a természet sokszínűségének feltárásában. Reményeink szerint ők valamennyien nagyköveteivé válnak a törekvésnek, hogy ne szennyezzük, ne tegyük tönkre a környezetünket – fogalmazott dr. Illyés Zoltán.