Media Hungary: Előadások a szabályozás tapasztalatairól és a tartalomfejlesztésről

Koltay András, a médiatanács tagja a médiajog alkalmazásának négyéves tapasztalatairól számolt be.

A magyar médiajogot ért külföldi kritikák azonban elültek - hangsúlyozta -, mára már mindenki elismeri. A szabályozás mindig is követő magatartást képvisel, leköveti a piaci trendeket, eképpen a szabályozás "folyamatos mozgásban van".

A hatóság egyik legfőbb céljának nevezte, hogy ne beavatkozzanak a médiapiac életébe, hanem hagyják azt szabadon működni.

A tartalomszabályozás célja nem a médiapiac szabályozása, hanem hogy elősegítse annak kibontakozását, a hatósági ügyek támpontot adnak a jogszabály helyes értelmezéséhez. Rendkívül súlyos bírságokat nem róttak ki, ami azzal is magyarázható, hogy a médiapiac a kényes kérdésekben jogkövető.

A médiatanács is segíti a magyar tartalmak létrehozását, támogatásokkal - ezt is fontosnak nevezte a testület tagja, aki a jelentős ügyek közé sorolta a műsorok feliratozását is.

A rádiós frekvenciák pályáztatása folyamatos, ez főleg a vidéki rádiós piacon eredményezett jelentős átalakulást - ismertette.

A médiaszabályozás jövőjéről azt mondta: akár Európán is túlmutató szabályozás is születhet a jövőben, ez azonban távoli megoldás.

Mihók Attila, a Ringier ügyvezető igazgatója a tartalom fontosságáról szólt. Azt mondta: a hazai vezető médiavállalatok mindegyike erre koncentrál.     Internetes és nyomtatott sajtótartalmakat egyaránt fejlesztenek a szereplők, ugyanakkor "minden a digitális irányba mutat" - jegyezte meg.

Szerinte a mobilalkalmazások nem hozták meg a várt eredményt, hiszen gyakran feleslegesen készülnek ilyenek.

Ha például egy internetes oldalt mobiltelefonra is optimalizálnak, már nincs szükség külön alkalmazásra - fejtette ki.

Szerinte az internettel és a nyomtatott sajtóval kapcsolatban is föl kell tenni a kérdést és megoldást kell találni hosszú távon arra, hogy miből finanszírozható a tartalomelőállítás.

Karas: az új médiakultúra nagyobb felelősséget ró az alkotókra

Új médiakultúra van születőben, amelyben az információs javakhoz egyre többen férnek hozzá - monda a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke kedden, a siófoki Media Hungary konferencián. Karas Monika szerint mindez egyre nagyobb feladatot és felelősséget ró az alkotókra a hírközlés értékközvetítésében, a kultúra formálásában.

Nekik nemcsak a hírversenyben kell etalonná válniuk - fűzte hozzá -, hanem a hitelesség kérdésében is, hiszen egyetlen szereplőnek sem lehet célja a média társadalmi és piaci leértékelődése - vélekedett Karas Monika, aki az NMHH mellett annak Médiatanácsát is irányítja.

Hangsúlyozta: az NMHH ehhez úgy járul hozzá, hogy biztosítja a minél szélesebb körű hozzáférést az információs javakhoz, kiszámítható partnerként kiszámítható jogállami hátteret biztosít a média szereplőinek.

Karas Monika, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke megnyitó beszédet mond aMedia Hungary konferencián Siófokon, a Hotel Azúrban 2014. május 13-án. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Karas Monika kifejtette, hogy a Media Hungary konferencia nagykorúként jogosulttá vált arra, hogy felelős gondolkodással újratervezze a média fejlődésének lehetséges irányait. Kapuőröknek nevezte a média munkatársait, hiszen azt, hogy mi kell a nézőknek, a kínálat is befolyásolja - mondta.

A közmédia legújabb szolgáltatásáról számolt be Szabó László Zsolt, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) megbízott vezérigazgatója: az úgynevezett HBB adásról, amely a hagyományos műsorterjesztést kapcsolja össze az internetes szolgáltatásokkal. Lehetővé teszi például azt, hogy a tévéadásokkal egyidejűleg ahhoz kapcsolódó alkalmazásokat is nézzenek az interneten az érdeklődők.

A focivébé valószínűleg beindítja az ehhez szükséges televíziók beszerzését – vélekedett, hozzátéve: olyan speciális televíziókat igényel ezen adások vétele, amelyhez internet is kapcsolódik, valamint nagyfelbontású, HD adások vételére is képes.

A közszolgálati média úttörővé vált az új médiatartalmak, digitális szolgáltatások létrehozásában. A közmédia egyre inkább előtérbe helyezi a HD-technológiát a televíziózásban - hangsúlyozta a vezérigazgató, aki a műsorterjesztésben is előrelépésekről számolt be, a többi közt arról, hogy majdnem minden tévé- és rádiócsatorna fogható digitális földfelszíni sugárzással.

Az átalakítás egyik előnyének nevezte, hogy közös munkakultúrát eredményezett a közszolgálati médiumok összevonása.

Előadások a sikeres tévéműsorokról

A sikeres műsorok készítéséről beszélt a TV2 program- és hírigazgatója kedden a siófoki Media Hungary konferencián, ahol az érdeklődők a médiafogyasztási szokásokról is hallhattak beszélgetéseket.

A múlt elemzésére, a célok pontos meghatározása és a legjobb ötletek analizálása – ez kell egy sikeres tévéműsorhoz a TV2 program- és hírigazgatója szerint. György Bence a minél magasabb nézettség elérését nevezte egyik céljuknak, valamint olyan műsorok készítését, amelyek hasznosak a partnereik számára is. Az igazgató beszámolt arról: hamarosan felkeresik a konkurens csatornát, hogy egy Belgiumban már sikeresen futó műsort közösen készítsenek el itton. Pozitív válasz esetén egy olyan vetélkedősorozatot láthatnak majd a nézők, amelyben a TV2 és az RTL Klub legismertebb műsorvezetői vetélkednek egymással, az epizódok pedig felváltva futnak majd a két csatornán.

A 117 magyar nyelvű televíziós csatornára vonatkozó, valamint az internetes, mobiltelefonos médiafogyasztási szokásokról beszélgetett másokkal együtt Nestor Andrea (KPMG), Sere Péter (PwC) és Tari Annamária pszichológus.

A médiafogyasztás elsődleges forrása az internet – ismertette Nestor Andrea a KPMG friss kutatását, amelynek keretében mintegy félezer, 25 és 50 év közötti budapestit, jellemzően értelmiségit kérdeztek meg. Kiderült az is, hogy az emberek egyre több csatornás tévécsomagokra fizetnek elő, de a megkérdezettek mindössze öt csatornát és minimális műsorszámot követnek rendszeresen.

Sere Péter arról beszélt, hogy a televízióknál felértékelődött a felhasználóktól származó, úgynevezett hozzáférés típusú árbevétel, mivel a társaságoknak meg kell találni azt a finanszírozási módot, amellyel pótolhatják a reklámbevételek válság okozta kiesését.

Tari Annamária szerint egyre rövidebb közléseket fogadnak be az emberek, és a felnövekvő generáció tagjai egyre több tartalomra figyelnek egyidejűleg. Az információrobbanás hatásait ugyan az agy követni tudja – ismertette -, az információk feldolgozásának sebessége azonban nem gyorsítható, így a folyamatnak mégis hatása van az emberek érzelmi reakcióira.

Ingerlékenyebbé válhatnak, miközben nehezebb olyan ingert szolgáltatni, amire tényleg odafigyelnek – összegezte.