Takarékosság - Pénz helyett kártya, sárga csekk helyett csoportos beszedés

Magyarországon a vállalatok negyven százaléka készpénzben adja ki dolgozóinak a munkabért, az idősek felének hónapról hónapra a postás viszi a nyugdíjat, a boltban jellemzően készpénzzel fizetünk bankkártya helyett, közüzemi tartozásainkat pedig zömében sárga csekken rendezzük, ahelyett, hogy csoportos beszedési megbízással tennénk. Vagyis hazánk az uniós átlaghoz viszonyítva jelentős lemaradással küzd az elektronikus fizetési módok tekintetében, derül ki a Magyar Nemzeti Bank A főbb magyar fizetési módok társadalmi költségének felmérése című tanulmányából. A kutatás megállapítja: évente 103 milliárd forintot, azaz a GDP 0,4 százalékát spórolhatnánk meg, ha készpénz helyett a bankkártyánkat és a különféle elektronikus fizetési módokat használnánk.

- Ügyfeleink többsége a mai napig sárga csekken fizeti be számláját, ezért különféle akciókkal próbáljuk vonzóbbá tenni számukra a csoportos átutalást - tájékoztatta lapunkat Egyházi Nikoletta, az E.ON szóvivője.

Ezt szorgalmaznák a tanulmány szerzői (dr. Turján Anikó, Divéki Éva, Keszy-Harmath Zoltánné, Kóczán Gergely és Takács Kristóf) is, akik szerint a sárga csekk, hivatalos nevén készpénzátutalási megbízás túlzott népszerűsége komoly összegeket emészt fel. Számításaik azt mutatják: csak a sárga csekk és a papíralapú átutalás teljes kivezetése éves szinten mintegy 85 milliárd forintnak megfelelő erőforrás-megtakarítást jelentene a magyar társadalomnak. Ráadásul a közhiedelemmel ellentétben a készpénzátutalási megbízás sincs ingyen, hiszen, bár a számlán nincs feltüntetve, díját a szolgáltatók beépítik a gáz, víz, villany vagy a kábeltévé árába, figyelmeztetnek a kutatók, akiknek egyébként receptjük is van a népszerűség visszafogására: fizetőssé kell tenni a sárga csekket. Ennek, szerintük, alapvetően két útja lenne. Az egyik, hogy a Magyar Posta befizetéskor közvetlenül a fogyasztótól kérné el a díjat, a másik pedig, hogy, bár továbbra is a szolgáltató állná azt, átláthatóan, külön tüntetné fel ezen összeget azok számláiban, akik csekkel rendezik tartozásukat. Így ez utóbbiak többet fizetnének azokhoz képest, akik más, a szolgáltató számára külön díjfizetéssel nem járó fizetési módot választottak.

A Magyar Postától származó adatok szerint egyébként évente átlagosan 280 millió sárga csekket fizetünk be, mintegy 3000 milliárd forint értékben, átlagosan 10-11 ezer forintjával.

Az uniós átlaghoz képest hazánk bankkártyapiaca is rendkívül fejletlen, állapítják meg a kutatók. Jelenleg ugyanis évente mindössze 175 millió bankkártyás fizetés áll szemben 2,8 milliárd készpénzes tranzakcióval. Az MNB háztartási felmérései szerint vásárlásaink több mint 90 százalékában készpénzzel fizetünk. Az elmaradás ugyanakkor sokkal nagyobb az elfogadóhelyek számában, mint a hazai lakosság bankkártya-birtoklásában, ugyanis a magyar háztartások 85 százaléka rendelkezik legalább egy kis plasztiklappal, amit a kiskereskedelmi egységek alig 25 százaléka fogad el, szemben a Nyugat-Európában jellemző 60-70 százalékos vagy afeletti arányokkal. Kijelenthető tehát, összegeznek a szakemberek, hogy a hazai bankkártyapiac fejlődésének záloga a bankkártya-elfogadás minél gyorsabb terjedésében van, hiszen sarkítva: a magyar ember nem azért nem fizet kártyával, mert nincs neki, hanem azért, mert, ha akarna is, sok helyen ezt nem teheti meg. Elsősorban a kisebb boltokban nem lehet bankkártyával fizetni, hisz a nagyobb áruházak, a hipermarketek vagy a plázákban lévő üzletek általában elfogadják a nemzetközi társaságok kártyáit. A földrajzi jellemzőkből pedig megállapítható, hogy, főként vidéken, még mindig a turizmus vezérli a bankkártya-elfogadást, ami ott valószínűbb, ahol több a külföldi turista. Az MNB szakemberei ezért azt javasolják: létesüljön egy közös alap a POS-terminálok telepítésének támogatására, amire a kkv-szektor kereskedői, vendéglátói pályázhatnának. 3 milliárd forintból 30 ezer terminál létesülhetne, s ezzel közel megkétszereződhetne a hazai bankkártyaelfogadó-helyek száma.

Az uniós átlaghoz képest hazánk bankkártyapiaca is rendkívül fejletlen, állapítják meg a kutatók. Jelenleg ugyanis évente mindössze 175 millió bankkártyás fizetés áll szemben 2,8 milliárd készpénzes tranzakcióval. Az MNB háztartási felmérései szerint vásárlásaink több mint 90 százalékában készpénzzel fizetünk. Az elmaradás ugyanakkor sokkal nagyobb az elfogadóhelyek számában, mint a hazai lakosság bankkártya-birtoklásában, ugyanis a magyar háztartások 85 százaléka rendelkezik legalább egy kis plasztiklappal, amit a kiskereskedelmi egységek alig 25 százaléka fogad el, szemben a Nyugat-Európában jellemző 60-70 százalékos vagy afeletti arányokkal. Kijelenthető tehát, összegeznek a szakemberek, hogy a hazai bankkártyapiac fejlődésének záloga a bankkártya-elfogadás minél gyorsabb terjedésében van, hiszen sarkítva: a magyar ember nem azért nem fizet kártyával, mert nincs neki, hanem azért, mert, ha akarna is, sok helyen ezt nem teheti meg. Elsősorban a kisebb boltokban nem lehet bankkártyával fizetni, hisz a nagyobb áruházak, a hipermarketek vagy a plázákban lévő üzletek általában elfogadják a nemzetközi társaságok kártyáit. A földrajzi jellemzőkből pedig megállapítható, hogy, főként vidéken, még mindig a turizmus vezérli a bankkártya-elfogadást, ami ott valószínűbb, ahol több a külföldi turista. Az MNB szakemberei ezért azt javasolják: létesüljön egy közös alap a POS-terminálok telepítésének támogatására, amire a kkv-szektor kereskedői, vendéglátói pályázhatnának. 3 milliárd forintból 30 ezer terminál létesülhetne, s ezzel közel megkétszereződhetne a hazai bankkártyaelfogadó-helyek száma.

Sokaknak ma is a postás hozza...
Ugyancsak uniós átlagon felüli, hogy hazánkban az idősek felének ma is a postás viszi a nyugdíjat. Évente 22 millió alkalommal csengetnek be e célból a kézbesítők, s összesen 1541,93 milliárd forintot visznek ki. Ez tavalyelőtt 6,65 milliárd forintjába került a társadalomnak, egy havi utalvány kifizetése ugyanis 302,39 forint volt. A szakemberek szerint tehát célszer lenne itt is áttérni az elektronikus átutalásra.