Földelőnyben az állam: több ponton módosították a földtörvényt

Az elővásárlási jogot már egy korábbi törvénymódosítás tartalmazta, ami szerint a Nemzeti Földalapnak van mindenekelőtt elővásárlási joga. Az augusztustól érvényes újabb törvénymódosítás tovább növelte az állami lehetőségeket. Eddig ugyanis az NFA elővásárlási joga nem érvényesült az osztatlan közös tulajdonú földeknél. Augusztustól már igen, és a sorrendben csak a második helyen érvényesül a tulajdonostársak egymás közötti elővásárlási joga. A Nemzeti Földalap minden eddiginél erősebb helyzetbe kerülése a kormányzat birtokpolitikai céljaival van összefüggésben a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Sövetsége (MOSZ) szerint.


- Ahhoz, hogy az NFA betölthesse a birtokpolitikai elvekben meghatározott szerepét, segítse a fiatal gazdálkodók birtokhoz jutását, a családi gazdálkodókat, a birtokrendezést, mozgatható földalappal kell rendelkeznie. Ennek érdekében határozták meg a törvényben, hogy értékesítés esetén az NFA vásárolhat első helyen, tehát, ha a földalapnak valamilyen célja van az adott területen, élhet az elővásárlási jogával. Feltéve, ha lesz erre pénze - mondta a földértékesítésben bekövetkezett változásról dr. Filipsz László, a MOSZ titkára.

- A másik lépcső az előhaszonbérlet. Eddig a földtörvényben felsorolt előhaszonbérleti jogok érvényesek voltak a Nemzeti Földalapnál levő földekre is. A módosítás értelmében azonban az előhaszonbérleti jog az állami földeket illetően megszűnt. Azaz a földalap szabad kezet kapott abban, hogy az állami földet kinek adja oda használatra.

Ez az a pont, amely rendkívül érzékenyen érinti a mezőgazdaságban működő gazdasági társaságokat.

- Ennek már érezni a hatását. Jelentős mennyiségű olyan termőföldre, amelynek lejárt a bérlete, az NFA már nem kötött újabb haszonbérleti szerződést, csak úgynevezett megbízási szerződést. Ennek birtokában a bérlők még ebben az évben használhatják a földet, de utána az NFA dönti el, hogy kihez kerülnek. Nagy az aggodalom, tudunk olyan társaságról, amely a szarvasmarha-állományát az NFA-tól bérelt földterületre alapozta, és megmondták nekik, hogy tovább már nem használhatják a területet. Ha egy gazdasággal ez történik, ott leépül a termelés, emberek kerülhetnek utcára. Attól tartunk, hogy ilyen helyzet sokakat elérhet még.

Módosítások történtek a családi gazdálkodókat érintő jogszabályban is. A családi gazdálkodók körét a törvény kibővítette a testvérre is. Eddig ugyanis csak egyenesági, azaz szülő-gyermek közössége számított családi gazdaságnak. Mostantól a testvérek is működtethetik ezt a gazdálkodási közösséget.

- A MOSZ egyértelműen támogatta azt a pozitív döntést, hogy a jogszabály már konkrétan megmondja, meddig él az előhaszonbérleti jog. A volt haszonbérlőnek egy évig van előhaszonbérleti joga. Ez kétirányú dolog, egyrészt a földtulajdonosnak is jó. Ha maga kezdi művelni a földet, aztán két év múlva meggondolja magát, hogy mégis bérbe adja, akkor már nem állhat elő a korábbi haszonbérlő, hogy neki előhaszonbérleti joga van. Sokszor csináltak eddig egy trükköt. Ha lejárt a bérleti szerződés, a tulajdonos közölte, nem adom tovább bérbe a földet, magam művelem. Bejegyeztette magát földhasználónak, aztán néhány hónap múlva odaadta a földet annak, akinek eredetileg is akarta, azzal, hogy a korábbi bérlőnek már nincs előhaszonbérleti joga. A törvény ezt úgy rendezte el, hogy a volt bérlőnek még egy évig előhaszonbérleti joga van - így a MOSZ titkára.

Mindebből az tűnik ki, nagy az igény a termőföldre.

- Határozottan mondhatom, ma az országban harc van a termőföldért. A tulajdonszerzés persze korlátozott, mert a gazdasági társaságok nem vehetnek földet. Viszont a bérleményekért, a lejáró bérleti szerződésekkor folyik a harc és a trükközés. Például, ha a haszonbérlet lejár, és a tulajdonos újra bérbe akarja adni a földjét, ezt ki kell függeszteni a jegyzőnél, bejelenteni a köznyilvántartásba. Már olyan trükköket is tapasztaltunk, hogy a bérlet lejárta előtt fél évvel szép csendben kifüggesztette a tulajdonos, hogy amikor lejár a szerződés, akkor kinek adja. Senki sem nézegeti ezt fél évvel korábban - említett példát Filipsz László.


Amikor túl akarnak adni a bérlőn
A termőfölddel kapcsolatos ügyekben jártas szakember érdeklődésünkre elmondta, a tulajdonosok olyankor próbálnak trükközni a földhaszonbérlettel, amikor valaki a háttérben ráígér a régi bérlőre. Ezért igyekszik megválni tőle. Ezzel azonban tönkre lehet tenni azt a földhaszonbérlőt, aki már lehet, hogy megfinanszírozta a következő év termelését. Ennél is nagyobb bajba kerülhet, ha pályázattal többéves anyagi kötelezettséget vállalt egy megindított projektért.



Gazdaság rovat